A Japán-sorozata mellett tartott előadást Angkorról, Kőrösi Csoma Sándorról és Kubáról is.

Irimiás Balázs előadásainak videóihoz leírás
Irimiás Balázs építész, közgazdász, Japán-utazástervező, a testreszabott japán utak specialistája.
Irimiás Balázsról és következő előadásairól bővebben ide kattintva olvashat. Tervezett programjai 2025. szeptemberig láthatók a weboldalunkon.
Klubtagoknak: Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.
Intézményeknek, közösségeknek: A legtöbb előadás felvétele intézmények és közösségek számára is elérhető. További részletek a következő linken: „Privát videók intézmények és közösségek részére”.
1. A gésák esete a fallikus nyalókával
2022. június 08. 20:00
A videó első tizenöt percében háttérzaj hallható (nem az előadótól)
Az első gésák tényleg férfiak voltak? Léteznek ma is férfi gésák? A frizurájuk árából tényleg vehetnénk egy használt autót? A kiképzésük költségéből pedig akár egy családi házat is? Most akkor kurtizánok, vagy csak elegáns személyi szórakoztató pincérek? A frizurájukból, a hajdíszükből és a nyakuk festéséből nemcsak a rangjukat, hanem az évszakot is meg tudják állapítani a szakértő szemek? Hordanak a gésák parókát? Vajon a kimonóban flangáló ázsiai lányok hány százaléka valódi gésa Kiotó templom kertjeiben? Vajon egy jól szituált külföldi turista felbérelhet maga mellé egy gésát kísérőnek, ha nem számít a pénz? Honnan ered egyáltalán, és mikorra datálható a széles körben elterjedt félreértés, miszerint a gésák kéjhölgy szerepét töltik be a japán szórakoztatóiparban? Létezik gazdaságos “budget gésa”? Avagy mi a modern kor bérből és fizetésből élő alkalmazottainak lehetősége, ha a gésák által nyújtott bánásmódhoz hasonlót szeretne magának egy szórakozóhelyen biztosítani?
Nos, ha már mindezekre tudjuk a választ, még mindig vár ránk egy nehezen megfejthető metafora. Vajon miért nevezik a mai napig víz-kereskedelemnek a japán piros lámpás negyedekben zajló tevékenységeket? És végül, de nem utolsó sorban, belekerülhet-e egy gyanútlan látogató, vagy akár egy gésa szájába is egy fallikus motívum, nyalóka formájában, ha csak egy ártalmatlan templomi fesztiválon szeretett volna részt venni?
A fotókkal kísért előadás a fenti és további kérdéseket is megválaszol, a történelmi háttér bemutatásával.
2. Az árnyék-shógun halála, avagy lék a legendás japán belbiztonság pajzsán?
2022. július 28. 20:00 A FELVÉTEL NEM VÁLASZTHATÓ!
Egy olyan országban, ahol tavaly a tűzfegyver által erőszakos halált halt emberek száma egy, azaz egy fő (!) volt, néhány nappal ezelőtt, fényes nappal, a nyílt utcán – a biztonsági őrök gyűrűjében – tették el láb alól a 2020-ban lemondott, azóta árnyék-shógunnak titulált ex-miniszterelnököt. A lakosságot sokkolta az eset, valószínűleg megváltoztatva Japán hozzáállását a kérdéshez.
A hivatalos fegyverhez jutás nehézségei miatt még egy ex-haditengerész merénylő is – aki a szolgálati ideje alatt mindössze évi egyszer használhat éles lőfegyvert – inkább egy házilag barkácsolt pisztollyal lát neki a feladatnak.
Milyen történelmi magyarázata van Japán kiemelkedő közbiztonságának? Igaz-e, hogy a rendőr-állomások szövedéke (Kóban) már a megfigyelő kamerák megjelenése előtt plasztikus képet kapott a lakónegyedek közviszonyairól? Az állomások az utóbbi időben tényleg csak az eltévedt emberek útbaigazítását szolgálták?
Milyen politikai merényletek fémjelzik az ország belbiztonság-politikájának mérföldköveit? Volt-e a meggyilkolt ex-miniszterelnöknek olyan kijelentése, intézkedése, befolyása, ami megágyazhatott a merénylő által táplált ellenszenvnek? Vagy pusztán egy szerencsétlenül sikerült élet pszichés terhei – mostantól kezdve senki sem fog levegőnek nézni – csúcsosodtak ki a gyilkos akciójában?
Vajon miért fogadta Japán szomszédainak, Kínának és Dél-Koreának az internetes közönsége kárörömmel teli komment-áradattal a gyilkosságot? Van-e Japánnak történelmi bűne, ami megalapozhatja ezt az ellenszenvet? Ilyen, és ehhez hasonló aktuális kérdéseket boncolgat az előadás.
3. A Japán Nemzeti Együttműködés Rendszere - a japán életszemléletről
2022. augusztus 25. 20:00
Van egy nép, amelyik éldegél, egy visszatérő földrengések, rendszeres tájfunok sújtotta, túlzsúfolt szigeten, hatalmas ázsiai birodalmak árnyékában, történelmében hosszú, teljes elszigetelődéssel járó időszakokkal, amelyiknél a 21. században teljesen elfogadott, hogy ugyanaz a személy sintó szertartással kezdi az életét, keresztény esküvővel házasodik, majd buddhista rítus szerint temettetik.
Létezik vajon japán nemzeti karakter, ami valódi együttműködési rendszerré áll össze? Olyan általánosan elfogadott jellemzők, amiket a legtöbb japánra rá lehet húzni? Olyan viselkedésformák, amik alól egy fejlett társadalomban az individuumok nem bújnak ki, hanem hagyják magukat általuk közösséggé kovácsolni? Mi kellett ahhoz, hogy az országuk védelmében tömegek válasszák kamikaze pilótaként a biztos halált?
Ha igent mondanak, az mikor jelent nem-et? Miért búcsúzik mindenki a munkahelyén azzal, hogy bocsánatot kér a többiektől a korábbi távozásért? Mitől lesz valaki kawai, és mi az a kompenzált randevú? Az ébredés mindennapos célja, avagy a hosszú, boldog élet titka, a nyugati pszichológia által nemrég felfedezett ikigai. Milyen szerepe van a magyaroknak a szemlélet nyugati elterjedésében? Hány évig kell Tokióban élni ahhoz, hogy megtanuljunk japánul gondolkodni, és a szövevényes szociális hálózatokban eligazodni? Többek között ezekkel a témákkal foglalkozik az előadás.
4. Japán művész szemmel
2022. szeptember 29. 20:00
Ahogy Európában minden út Rómába, Ázsiában minden út Indiába vezet. Az indiai, a kínai, a koreai kultúra már az Ókor végétől kezdve folyamatosan hatással volt a japán művészet kialakulására. Európa és Amerika – a távolság miatt – a 19. századig kimaradt ebből a vonulatból, akkor azonban, az amerikaiak által kikényszerített kereskedelmi nyitásnak voltak művészeti vonzatai is.
Japán 250 éves hermetikus elzártsága nem tett jót a tudományos, a technológiai, a gazdasági és a társadalmi fejlődésének. Ugyanakkor a japán művészet az akkori világ legprogresszívebb művészeti áramlatára volt tagadhatatlan hatással. Vajon a puszta véletlennek köszönhetjük, hogy Claude Monet egy holland boltban vásárolt keleti fűszerének csomagolópapírján látott japán fametszet nemcsak a későbbi életművére, de az egész impresszionizmusra is megtermékenyítőleg hatott?
A 21. századi Japánra most ismét érdemes odafigyelni, mert a művészeti élete nemcsak elkezdett rohamosan felzárkózni a világ élvonalához, de olyan kísérleteket folytat, amelyek a globalizált világ kihívásaira keresnek művészeti válaszokat, nem kis sikerrel. Az előadás ebbe nyújt izgalmas betekintést.
5. Japán gasztronómiai űrutazás a sushitól a világ legdrágább marhahúsáig
2022. október 27. 20:00
Hogyan született a sushi, és melyik halhús a legdrágább? Tényleg egy metróaluljáróban rejtőzik az egyik legdrágább sushizó?
Minek köszönheti robbanásszerű népszerűségét a Ramen? Tényleg kínai eredetű ez a gazdag húsleves? Rohamos térnyeréséhez tényleg szükség volt az amerikaiak világháború utáni közreműködésére?
Tényleg esznek a japánok nyers lóhúst?
Milyen étel az anya és gyereke?
A Kobe marha valóban jazz zenén és sörön nő fel? Vajon azért olyan omlós a húsa, mert friss zöld mezőn legelészik egész nap, vagy azért, mert naponta masszírozzák? Tényleg finomabb a zsíros marhaszelet?
Melyik a drágább, egy kaiseki vacsora, vagy az egynapi szállásunk?
Hol van a több Michelin csillag, Tokyóban vagy Párizsban? Tényleg van olyan japán étterem, amelyik udvariasan visszaadja a csillagait?
Hogyan lett japánból pár évtized alatt whisky nagyhatalom?
Ilyen, és ehhez hasonlóan izgalmas kérdésekkel foglalkozik ez a gasztronómiai űrutazás a Japán nevű bolygón.
6. Japán építészet a kapszulahoteltől a Magyar Zene Házáig - egy zen buddhista cyber-punk világkörüli útra indul
2022. november 21. 20:00
Vajon melyik az az ország, ahol egy egyetemről frissen kikerült diák első épülete, illusztris építész szaklapokban is gond nélkül a címlapra kerülhet? Minek köszönhető, hogy a XIX. század végéig főleg faszerkezetű építészettel rendelkező ázsiai szigetország mára a világ építészetének kimeríthetetlen inspirációs forrásává, az építészeti tervezés szabadságának mekkájává avanzsált? A japán megalopoliszok – leginkább Tokyo – belvárosának arculata már nem csak a turistákat és az építészeket nyűgözi le, de a science fiction filmek rendezői is itt találják a leginkább kézzelfogható inspirációt következő utópiájukhoz. Száz évvel ezelőtt még a nyugati világ építészetének és gazdaságának hű másolásával felzárkózni igyekvő szigetország a 80-as évekre olyan virágzó gazdasági környezetet teremtett, hogy soha nem látott, kísérletező, érzékeny építészeti produktumai valósággal berobbantak a világ köztudatába. Az akkori ingatlanpiaci buborék-gazdaság összeomlásának lökéshulláma a mai napig mossa az ember alkotta világ partjait. A Magyar Zene Házával Budapestre is eljutott ennek egy távoli hulláma.
Az előadás a japán építészet egyedülállóan sokszínű, inspiráló és megkerülhetetlen világába invitál egy merülésre.
7. Angkor, egy letűnt birodalom nyomában
2023. január 26. 20:00
Irimiás Balázs: A világ jelenleg ismert legnagyobb méretű vallási építménye, az emberiség egyik kétségtelen építészeti és kulturális csúcsteljesítménye, Angkor Wat, amelyet későbbi felfedezői, méretéből adódóan, fallal körülvett városnak gondoltak, pedig csak egy templom volt. Építéséhez több követ használtak fel, mint az egyiptomi piramisokhoz.
Vajon mi vezetett a világ egykori legnépesebb városának váratlan eltűnéséhez? Külső támadás, belső viszály, természeti katasztrófa? Esetleg ezek kombinációja? Hogyan zajlott Angkor XIX. századi újrafelfedezése, és mennyiben járult hozzá a nyugati civilizáció Angkor kifosztásához?
Milyen eszközökkel zajlik egy mai modern expedíció? Mi köze a magyaroknak Angkor feltárásához és megmentéséhez?
Amikor, először 2001-ben, eljutottam, hátizsákosként, a trópusi esőerdőben rejtőzködő templomvárosba, máris Indiana Jones bőrébe bújva vetettem bele magam a titkainak a feltárásába. Motort béreltem és addig nem nyugodtam, amíg nem találtam egy, az útikönyvekben nem szereplő templomot. Három évvel később, már a japán Waseda egyetem doktorandusz hallgatójaként, az egyik főtemplom köveinek darabokra szedésével és összerakásával foglalkoztam. Pár évre rá már kisrepülőgép fedélzetén, a légirégészet eszközeivel ismeretlen templomokat tártunk fel egy magyar projekt keretében.
Ilyen és ehhez hasonló izgalmakról esik szó az előadásban.
8. A japánkertek kialakulása, filozófiája, fejlődése, szimbolikája
2023. február 23. 20.00
Japánkertek, avagy hogyan tanítsunk a növényeknek filozófiát? Vajon mi az, ami a japánkertet, az ember és a természet együttműködésének eme évezredes gyümölcsét már a XIX. század végére egy vágyott exporttermékké tette, aminek nyomán sorra építették a világ nagyhatalmai a saját japánkertjeiket? Miért nem bírt ellenállni az Edwardiánus Anglia vagy a fin de siècle újvilági polgársága a japánkertek által nyújtott egzotikus örömöknek? Egy japánkertet talán mindenki felismer, de hogy az adott japánkert melyik korszakban keletkezett, melyik kerttípushoz tartozik, azt már csak kevesen látják át. Vajon a shintoizmus, a buddhizmus, vagy a bushido, a szamurájok erkölcstana volt nagyobb hatással a japánkertek kialakulására? Egyáltalán milyen filozófiai, szellemi, vallásbölcseleti, erkölcsi tanok határozták meg és alakítják napjainkig a japánkertek kialakítását? Van a japánkertnek avantgarde, vagy akár kortárs irányzata is? Ha igen, hol találhatjuk a mintapéldáit? Mi a fontosabb a japánkertek esetében? A növényzet vagy a kő? Víz nélkül is lehet vajon japánkertet építeni? Hol vannak Japánon kívül a leghíresebb japánkertek? Magyarországon is találunk japánkerteket? Ilyen, és ehhez hasonlóan izgalmas kérdéseknek járunk utána.
9. Japán világhatalmi törekvései
2023. március 30. 20.00 - 16 éves kor alatt nem ajánlott
A szamurájok elzárt világából az amerikai kereskedelmi nyitás kikényszerítésével a központosított modernizáció nyomán Japán hamarosan szükségét érezte, hogy bejelentkezzen a világ nagyhatalmai közé. Első erőfitogtatását a szomszédos szigetvilág és Kelet-Ázsia bizonyos területeinek megszerzésével igyekezett demonstrálni. Az első világháborús szerepvállalását is ez a területi terjeszkedés motiválta.
A második világháborúban már Kínán civakodva, az Egyesült Államokkal szemben találta magát. Hogyan vezetett ez a szerencsétlen konfliktus a fanatikus kamikaze pilóták kiképzéséig és bevetéséig, majd az atombombák ledobásáig? Mik lehetnek a kamikaze pilóták és kamikaze torpedók elfogadásának és elismerésének gyökerei a japán társadalomban?
Ilyen és ehhez hasonlóan izgalmas kérdések kerülnek terítékre.
10. Kőrösi Csoma Sándor
Híres magyarok a nagyvilágban c. sorozat 2. része
2023. 04. 12. 20.00
A felvételt ide kattintva megtekintheti.
Sokunk gyerekkori példaképe, a magyarság gyökereinek elszánt kutatója, aki egész életében erre a nemes küldetésére készült. Ki volt ez a szerény, szótlan, magáról csak szűkösen beszélő, zárkózott tudós, aki az elméletei és a könyvtárak anyagai mellett a világ legnehezebben járható gyalogösvényein is otthonosan mozgott?
Alaptalanul nézték brit kémnek, vagy rászolgált erre a titulusra? Tényleg őt tartották a székelyek következő királyának? Igaz-e, hogy ő lett volna az első nyugati bódhiszattva?
Ilyen, és ehhez hasonló izgalmas kérdéseket feszegetünk az előadásban.
11. Japán szubkultúra iskolái, a motoros bandák, otakuk és netcafé menekültek
2023. 04. 19. 20.00
Az Otaku egy összefoglaló szó, olyan emberekre használják Japánban, akik a hobbijukat minden józan ész által érthető és felfogható szint fölött művelik. Függőségük meghatározza identitásukat, társadalmi szerepvállalásukat, önképüket, és az idejük jelentős részét ez tölti ki, ez különbözteti meg őket a társadalmuk többi tagjától. Ezzel összefüggésben beilleszkedési, kapcsolódási nehézségekkel küzdenek.
A japán szubkultúrák már a második világháború után elkezdtek divatirányzatokká, majd spontán export-termékekké válni. Mára az egész világon ismerik és kutatják őket, követőik száma világszerte számottevő.
Ezek közül a szubkultúrák közül vesszük sorra a legismertebbeket, és néhány kevésbé ismertet, hogy fogalmat alkothassunk a világ egyik leginkább uniformizált társadalmának kitörési pontjairól.
12. Hokkaido, ainuk, emberi jogok, medvék, és piknik a jégtáblán
2023. 05. 24. 20.00
Japán északi szigete, kiterjedt nemzeti parkjai és érintetlen természeti környezete mellett Japán őslakosainak is a szülőhazája. Az ainuk territóriumát csak 1868-ban foglalta el Japán, és a Meiji kormány által kezdeményezett asszimilációs és diszkriminációs törekvések következtében mára alig maradt az ősi halász-vadász közösségnek élő képviselője. Hivatalos őslakosi elismerésüket csak 2019 óta garantálja törvény, de a teljes körű szabadságjogaikért a mai napig harcolnak.
Japán legjobb tengeri eledele, gyógyfürdői, medveállománya, porhó birodalma mellett a mérnöki csodákból is kijutott neki, a világ leghosszabb, 23km-es tenger alatti alagútja köti össze a fő szigettel, amin akár shinkansen vonattal is átkelhetünk.
Ezekből kapunk egy virtuális utazásra valót az előadásban.
13. Észak-Japán, Tohoku, haiku költészet, 17 méter hó és a szívmelengető konyha ölén
2023. 06. 14. 20.00
Észak-Japán, annak ellenére, hogy három oldalról is tenger határolja, durva sziklás partvonala nem kedvez a kikötők építésének, ezért szárazföldi bekötésű országrészről beszélünk. A szibériai hideg áramlatoknak rendkívül kitett régió hatalmas mennyiségű téli csapadéknak örvend, amit sokáig meg is őriz.
Matsuo Basho, a japán haiku költészet ikonikus alakja, többek között neki köszönhető, hogy ez a rövid szösszenet, ami a haiku költészetet jellemzi, elfogadottá vált, mint magasrendű művészet. Kövessük XVII. századi utazását ebbe az ősi, erdőkkel és rizsföldekkel tarkított vadonba, ami kolostorok és pagodák mellett Japán legöregebb termálfürdőinek is otthont ad.
Világszínvonalú múzeumainak sorát legutóbb a fukusimai atomkatasztrófának szentelt látogatóközponttal bővítette. Konyhaművészete pedig a leghidegebb szívű gasztrobloggert is könnyekre fakasztaná.
14. Tokió, a világ álmatlanságának lüktető metropolisza
Nyilvános augusztusi előadás
2023. 08. 30. 20.00
A felvételt ide kattintva megtekintheti.
Kevesen gondolták, hogy alig háromszáz év alatt, egy álmos kis halászfaluból a világ álmatlanságának egyik vitathatalan fellegvárává avanzsál a Tokugawa sógunok egykori álma. Egy mesterségesen létrehozott, és tudatosan fejlesztett, utópisztikus világ, ahol megfér egymás mellett a high tech, led-fényárban úszó, elektronikai negyed, a világ gasztronómiájának legjavával, és az évszázados sintó szentély, az éjszaka is munkafényben úszó felhőkarcolókkal. A Meiji szentély Japán modernizációját végigharcoló császár szellemét élteti méltósággal, a legabszurdabb divatirányzatokat felvonultató utcai életéről híres Harajuku tőszomszédságában. A tokiói öböl méltán pályázhat a legtöbb utópisztikus futurista tervet inspiráló címre, amit egy anime rendező által tervezett sétahajó űrhajónak is beillő fedélzetéről nem is olyan nehéz elképzelni. De a földalatti világa is egyedülálló. Földrengéseknek ennyire kitett zónában talán sehol nem épült még ilyen egyedülálló infrastruktúra, ahol az esővíz-összefolyó kisebb országok katedrálisait könnyedén felülmúlja méreteivel. És mindezt a pusztító földrengések, vagy a világháború szőnyegbombázásai után rendületlenül, folyamatosan újjáépítve.
Foteltúránk következő állomása a világ egyik legsűrűbb emberalkotta képződménye, Tokió.
15. Kansai, a japán kultúra és gasztronómia gravitációs középpontja
2023. 09. 13. 20.00
Kiotó több mint ezer éven át volt Japán fővárosa, a legszofisztikáltabb kulturális, művészeti és gasztronómiai kínálattal, kétezernél több kolostorral és szentéllyel rendelkezik. Oszakának nagyobb a gazdasági teljesítménye, mint egész Dél-Koreának, mindamellett Japán vitathatatlan gasztronómiai fellegvára, Nara volt Japán első állandó fővárosa, a világ legnagyobb fa épületével.
Ezernyi érdekesség koncentrálódik Japán Kansai régiójában, és akkor még nem is említettük a legősibb, kínai hatásoktól teljesen mentes japán sintó szentélyt, Ise-ben, amit húszévente darabjaira szednek, majd újra építenek, mégis minden japán eredetinek gondolja, pedig csak egy maréknyi főpap láthatja személyesen, vagy Koyasan szent buddhista hegyét, amely a 9. század eleje óta Japán ezoterikus buddhista iskolájának központi fellegvára, több mint száz kolostorral és templommal.
És ha a gasztronómia szóba került, Kóbét sem hagyhatjuk ki a világ legomlósabb marha steakjével, vagy Szakai várost, a japán kardkovácsok egykori központját, mai napig hagyományos kovácsműhelyekkel, vagy a nemrég a világ legjobb whisky-jének választott Suntory Yamazaki lepárlója is ezt a régiót gazdagítja.
Ez az a régiója Japánnak, amiről szinte mindenki hallott már, mégis mindenkinek rejt további újdonságokat. Ezekből kapunk egy kis ízelítőt következő online foteltúránkon, szeptember 13-án, a Japán sorozatunk következő epizódján.
16. A Fudzsi szent hegyétől a fürdőző majmokon át a nagojai sintó szentély császári ereklyéjéig
2023. 10. 11. 20.00
Japán központi régiója nemcsak a legismertebb japán ikont, a művészek garmadáit megihlető Fudzsi tökéletes vulkáni kúpját foglalja magába, de a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota egykori gyárépületében berendezett múzeuma mellett, az összes eddig gyártott sinkanszen ágyúgolyó vonatot életnagyságban bemutató múzeumot, és számtalan egyéb izgalmat is rejt. A császári család isteni eredetét jelző három ereklye közül a szent kard is, Japán egyik legfontosabb sintó templomában, a nagojai Acuta nagyszentélyben került elhelyezésre. Japán erdeiben élő makákók előszeretettel ücsörögnek egész napokat forró termálvízben, vajon a hideg ellen védekeznek ezzel?
Többek között ezt is megtudhatjuk a Japán központi régióját bemutató virtuális utazásunkon.
17. Dél-Japán: a sivatagtól Hirosimán át a tenger alatti alagútig
2023. 10. 19. 20.00
Hiroshima az a japán város, aminek a neve örökre bevésődött a II. világháború végóráinak és egyúttal az emberiség legsötétebb pillanatainak mementójaként. Azt már sokkal kevesebben tudják, hogy a közeli tengeröbölben, ahol a leggyakoribb Japán szelfi-háttérként ismert cinóbervörös sintó kapu áll, a kapu mögött a világ egyik legfinomabb osztrigáját tenyésztik. A kapu melletti sziget a legszentebb sintó kegyhelyek egyike a 6. század óta. A közelben adták át az ezredforduló előtt a Honsú szigetét Shikoku-val összekötő, 6 szigeten átívelő hídrendszert, amely lehetővé teszi, hogy akár kerékpárral is átkelhessünk a Japán Beltengeren.
Naoshima és a közeli szigetek a beltengeri szigetvilág azon ritka és kivételezett tagjai, melyeket az elhagyatottságtól és elnéptelenedéstől egy közeli vállalkozó művészeti projektje mentett meg. Mára világszínvonalú múzeumokkal és köztéri installációkkal büszkélkedhetnek, és a turizmusuk is folyamatosan növekszik.
Kurashiki kisvárosát Japán Velencéjének is nevezhetnénk, óvárosát átszelő csatornáinak köszönhetően. De van itt a közelben homokdűnékkel dekorált sivatag is, ahol akár tevegelhetünk is. Vagy akinek kedve támad, Honsú szigetét a déli Kjúsúval összekötő tengeralatti alagúton is átsétálhat, az első japán sógunátus kikiáltását eldöntő tengeri csata helyszíne alatt. Ezekből kapunk egy kis ízelítőt következő online fotel-túránkon, a Japán sorozatunk 15. epizódjában.
18. Kyushu, Shikoku, és a japán beltenger kincsei
2023. 11. 30. 20.00
Kyushu, annak ellenére, hogy a legrégebbi japán települések nyomait is hordozza, végig jelentős szereplője volt a japán történelemnek, akár a mongol invázió, akár a nyugati kereskedők visszaverésében. Mindemellett látványos természeti adottságai, szurdokvölgyei, működő vulkánjai, hullámverte tengerpartjai és gyógyvizű forrásai önállóan is megérnek egy látogatást.
Shikoku a legkisebb a nagy szigetek közül, gazdasága a legkevésbé fejlett, és a lakossága is a legkisebb, ennek megfelelően, a leghitelesebben tudta megőrizni az ősi Japán arculatát. Nevét négy tartományáról kapta. Egyetlen a nagy szigetek közül, amelyik nem rendelkezik aktív vulkánokkal. Shikoku az egyik leghíresebb, 88 templomot magába foglaló zarándokútnak is a helyszíne.
Japán szigetei közül mindenképp említésre méltóak a szubtrópusi klímájú Okinawa szigetvilág mellett a legöregebb cédrus őserdővel bíró Yakushima, a Japán Bajkonur, Tanegashima, és a Beltenger szigetvilága, ahol a világ egyik legizgalmasabb művészeti kísérlete zajlik napjainkban.
19. Kuba Castro után, avagy koloniál városok, dohányültetvények és az amerikai menekülési útvonal
2023. 12. 14. 20.00
Vajon Castro halálával megszűnt Kuba egzotikus bája, és örökre befellegzett a megfizethető időutazásnak?
Vajon meddig marad fenn a világ legnagyobb interakrív vetránautó múzeuma?
Hiánygazdaság luxustermékekkel?
Kávéültetvények, dohány, és a kubai rum.
Kövessük végig egy menekülő család útvonalát Kubából az Egyesült Államokba.
Ezekre a kérdésekre és még többre keressük a válaszokat a következő virtuális foteltúránkon.
20. Patagónia: az Angus steak és az Andok vörösborának találkozása a gleccserek tövében
2024. 01. 11. 20.00 - A videó nem választható
A Patagóniát egykor benépesítő óriás-indiánoknak már a nyomát sem találni, helyüket merinó gyapjas bárányok, lámák és a fenntartható turizmus úttörői vették át. A csendes-óceáni partvonal nedves légáramlatai a déli félteke legnagyobb gleccserállományát táplálják. Az Andok hajmeresztő falai a világ legjobb hegymászóinak is kihívást jelentenek. Míg lábainál a déli félteke borfővárosa, Mendoza terül el, atlanti-óceáni partvidéken a tangó, a steak és a futball vitathatatlan fővárosa, Buenos Aires csábít időutazásra.
21. Hogyan főzzünk japánul?
2024. 02. 22. 20.00
A japán konyha az elmúlt évtizedben olyan sikerpályát tudhat maga mögött, mint a Toyota az amerikai piacon a nyolcvanas években. Mindenki hallott róla, de senki sem bírta elképzelni, hogy milyen rajongótábort tud magának toborozni rekordidő alatt.
Egyik varázsereje mindenképp a lágy ízeken múlik. Ahogy az ember Ázsiában kelet felé halad, úgy fokozódnak az egyre markánsabb, csípős ízek. Elég az indiai vagy a thai curry-re, a szecsuáni chili szószos húsokra, vagy a koreai barbeque-ra gondolni, ezért kifejezetten kellemes meglepetésként éri az embert, amikor Japán földre tévedve, kifejezetten könnyen emészthető, harmonikus, umami-val telített ízekre talál. Ezek közül válogattam néhányat, aminek előállításába itthon is érdemes belevágni, mert ma már könnyedén beszerezhetőek a hozzávalók, és akár hálás vendégváró, vagy a családi konyhánk emlékezetes darabja válhat belőle. A következő ételek receptjeit ismerheti meg a videóból:
Okayu, avagy rizsleves, a lágy, meleg reggelik királynője.
Shogayaki, azaz gyömbéres disznó, vékonyra gyalult káposztával.
Sushi házilag, könnyen beszerezhető összetevőkből.
Tempura, a panírozás mesterfoka.
Yakitori, a csirke saslik.
Ramen, a legegyszerűbb, otthon is elkészíthető változat.
Japán selyem tofu. A legfontosabb japán szószok és összetevők, salátaöntetek.
Matcha-tiramisu, a zöld tea alapú desszertek fejedelme.
22. Útikalauz saját szervezésben Japánba utazóknak - Tippek és tanácsok
2024. 03. 14. 20.00
Japán a 80-as években még a kevés kiválasztottak privilégiuma, és sokak elérhetetlen álma volt. A szárnyaló gazdaság soha nem látott jen erősödést hozott, ami valóban megdrágította a Japán utazást, ennek azonban mára teljesen vége, sokak fejében mégsem vesztette el a korábbi, megfizethetetlen hírnevét.
Útikalauzunk azoknak próbál segíteni, akik saját szervezésben szeretnék a szigetországot meglátogatni.
Áttekintjük a kiutazás lehetőségeit a repülőgépes és hajós megközelítést, a helyi közlekedést a közösségi lehetőségektől a kerékpáros, stoppolós formákig, a szállásokat, a legolcsóbb vadkempingtől, a kapszulahoteleken át, a hagyományos ryokan vendégfogadókig, az étkezés lehetőségeit, az élelmiszerboltoktól a street food-on át az éttermekig, és ezekből minden pénztárcához nézünk példákat.
23. Japánban élni és dolgozni: etikett, szokások és letelepedés
2024. 04. 29.
Japánba beutazni turistaként, a vízum eltörlése óta, egyszerűvé vált, zökkenőmentes procedúrává. Sokan, korábbi európai tapasztalataik alapján, turistavízummal való beutazást, fekete-munkavállalást választanak, majd később a munkavállalói vízum megszerzése és a letelepedés ügyintézése felé fordulnak, aztán csalódnak az európai és amerikai rendszereknél jóval szigorúbb japán feltételek miatt. Japán egy sokkal zártabb világ; szigorúan kezelik a bevándorlást, a letelepedést és a munkavállalást, de mégis, vannak stratégiák, amelyeket érdemes követni.
A kinti élet, turistaként könnyűnek és gördülékenynek tűnik, de a tartósan kint élők mindennapjait már sokkal több szabály köti béklyóba, mint az átutazókét. Ezekről a megfontolásra érdemes stratégiákról gyűjtünk össze egy csokorra valót, az etikett és az európaitól merőben eltérő szokásokkal, tárgyalási módokkal, udvariassági formulákkal kiegészítve. Természetesen ebből a párkeresés és esetleges házasságkötés lehetőségei sem maradhatnak ki, amelyek különösen izgalmas lehetőségeket rejtenek. Ezután a foteltúra után már bátrabban kezdhetünk terveket szőni és álmodozni; ezt garantálhatjuk.
24. Japán történelmi korszakok
2024. 05. 08.
Japán történelmének átfogó elemzését hagyjuk meg a történészeknek, a száraz évszámokat meg a történelemkönyveknek. Amire a kultúra iránt érdeklődőnek, vagy a Japánba utazónak szüksége lehet, az inkább egy olyan áttekinthető összefüggésrendszer, ami hozzásegít ahhoz, hogy az országban látható különböző történelmi helyszínek és a mai japán élet összefüggéseit értelmezni tudjuk, ok-okozati viszonyait feltárjuk és megértsük. Ki gondolná, hogy a mai felhőkarcolók földrengésállósági szerkezeteinek már a 12. században vannak történelmi előzményei Japánban, vagy azt, hogy a kamikaze pilóták elnevezését a 13. századi Kublai Kán által irányított mongol inváziós kísérletekre vezethetjük vissza? De említhetnénk a japánok első találkozását a bourbon whiskey-vel, ami az amerikai kereskedelmi nyitást forszírozó tárgyalások kimenetelét befolyásoló segédanyagként vonult be a történelembe? Japán jelenlegi világhatalmi pozícióját, elért eredményeit, elismertségét segíthet új fénybe helyezni ez a történelmi áttekintés.
25. Shinto: Japán ősi vallása
2024. 06. 26.
Miért alakult úgy, hogy a buddhizmus megérkezése előtt elterjedt ősi népi hiedelemvilág, egy alapító nélküli, szent szövegek nélküli, dogmatika nélküli rendszer, a mai napig fennmaradt és átitatja a japánok hétköznapjait?
Hogyan fonódott össze a buddhista egyházzal, és ebből milyen konfliktusok származtak?
Tényleg van a japán császárnak egy saját shinto egyháza?
Mik a shinto legfontosabb ereklyéi, és ezeket hol tárolják?
Miért bontják szét darabokra 20 évenként a legősibb shinto szentélyt, hogy aztán ugyanazt, új faanyagból visszaépítsék?
Következő japán foteltúránkon többek között ezekre a kérdésekre is fény derül.
26. Buddhizmus Japánban: Zentől a szamuráj etikáig
2024. 07. 23.
A buddhizmus megjelenése Japánban talán a kereszténység felvételéhez hasonlítható leginkább. A Japánban korábban kialakult sintónál mindenképp fejlettebb vallásbölcseleti rendszerről van szó, melynek átvételével nemcsak egy puszta teremtéstörténetet, vagy a halál után várható események, helyzetek magyarázatát, esetleg szertartásokat kaptak, hanem számtalan járulékos ismeretnek is a birtokába jutottak. A matematika, a csillagászat, az orvoslás, az irodalom, de még az ország adminisztrációs irányítása is jelentős ismeretanyaggal bővült a buddhizmus farvizén. A több hullámban érkező iskolák közül az egyik, különösen meghatározó, a zen buddhizmus megjelenése volt, mivel a szamurájok elsőbbségén alapuló feudális társadalmi modell teljes körű elfogadottsága korábban minden vallási támogatottságot/elfogadást nélkülözött. A zen azonban itt sem állt meg. Néhány régi mester oly mértékben megelőzte saját korát, hogy elméleteik, meglátásaik a 20. század második felében Japán határait is átlépve, a világ vezető, progresszív, avantgárd művészeti mozgalmai számára is táptalajt tudtak biztosítani. Sokan a Bauhaus megjelenéséhez fogható, a művészetre gyakorolt forradalmi hatást is tulajdonítanak neki. Az előadáson a buddhizmus Japán térhódítását követhetjük nyomon.
27. Zarándokutak Japánban: út a lelki megtisztulás felé
2024. 09. 23.
Japánban a hagyományos, vallási ihletésű zarándoklatok mellett vannak más, néha inkább az extrém sportok világához közelebb álló útvonalak is, amelyek méltán kerülhetnek az érdeklődésünk középpontjába. A hagyományos zarándoklatok közül két izgalmasabb útvonalat említhetünk: a Koya san szent hegyére felvezető Kumano Kodo buddhista zarándoklatot, amely több mint 100 kolostort rejt, és a Shikoku Henro-t, amely Shikoku sziget 88 templomát köti össze, mintegy 1200 kilométeren keresztül.
A Mitoku hegyre vezető zarándoklatot, sziklába faragott templomai és falmászós szakaszai miatt, Japán legveszélyesebb nemzeti kincsének tartják. Ugyanakkor a Nakasendo útvonal, ami eredeti állapotában megmaradt Edo-kori kereskedelmi útvonal, sok zarándokot vonz napjainkban is. Ezekből kapunk egy kis ízelítőt.
28. Japán fürdőkultúra: onsenek és sentók - melegvizű forrásoktól a közösségi fürdőkig
2024. 10. 22.
A termálvízkincs gazdagságát tekintve kevés olyan ország van, amely versenyképes Magyarországgal; Japán ezek közé tartozik. Évezredes tradíciók, vallásbölcseleti beágyazottság és a japán kertekre jellemző művészi igényű harmónia a természeti környezettel. A sento hagyományos közfürdő, általában városi környezetben található, és a mindennapi élet részét képezi, funkcionalitása dominál. Az onsen a gyógyfürdő megfelelője, amely általában festői természeti környezetbe ágyazva szolgálja a megnyugvást és a testi-lelki regenerációt. A világon egyedülálló az ember alkotta világ és a természeti kincsek japán fürdőkben megnyilvánuló összhangja. Következő foteltúránk betekintést enged Japán fürdőkultúrájának történetébe és jelenkori gazdagságába.
29. Japán kiemelkedő természeti szépségei
2024. 11. 13.
Japán változatos tájait szokatlanul gazdag természeti jelenségek alakították évmilliókon át. A rendszeres földrengések, évente visszatérő tájfunok, szökőárak, vulkánkitörések és a nyomukban felbukkanó termálvizek és kénes kigőzölgések látványos természeti szépségekkel ajándékozták meg a szigetcsoportot.
Az ország legikonikusabb jelképe, Japán legmagasabb hegye, a Fuji aktív vulkánja, melynek hófödte csúcsa körül szokatlan légköri jelenségeket figyelhetünk meg. A hegyet körülvevő Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park történelmi túraútvonalairól, melegvizes forrásairól és tavairól ismert. A japán cseresznyefák tavasszal virágba borítják az országot, a hófehértől a halványzöldön át a mély rózsaszínig terjedő színskálán tobzódó szakura virágok meseszerű látványt nyújtanak.
A Japán Alpok havas csúcsaival, Okinawa szigetei az érintetlen tengerpartjaikkal és korallzátonyaikkal, több ezer lakatlan szigete tengeri teknősök, bálnák, gömbhalak élőhelyeként kápráztatják el a látogatókat. Hokkaidón a virágzó levendulamezők és a zajló jeges tenger téli látványa különleges élményt nyújtanak. Szurdokvölgyei közül van, amelyiken összekötözött farönkökön tudunk leevezni, de olyan is, amelyikben termálvízben tudunk "canyoning" túrázni.
Japán természeti szépségei a gazdag kultúrájához méltó változatosságot kínálnak előadásunk nézői számára.