Dr. Balázs Gábor 2024 májusában indította tizenötrészes "Válaszutak a zsidó történelemben az ókortól napjainkig" című sorozatát, havonta egy előadással.

Dr. Balázs Gábor előadásainak videóihoz leírás

Dr. Balázs Gábor, eszmetörténész, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora.

Dr. Balázs Gábor 2024 májusában indította a Válaszutak a zsidó történelemben az ókortól napjainkig című tizenötrészes sorozatát, havonta egy előadással. 2025 augusztusában indítja a Bevezetés a vallástörténetbe a zsidó ünnepeken keresztül című tizenöt részes sorozatát, szintén havonta egy előadással.

Noha az előadások témái összefüggenek, az egyes előadások önmagukban is érthetőek. Az előadások megértéséhez nem szükséges előképzettség.

Dr. Balázs Gáborról és következő előadásairól bővebben ide kattintva olvashat.

Klubtagoknak: Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

Intézményeknek, közösségeknek: Az előadások felvételei intézmények és közösségek számára is elérhetők. További részletek a következő linken: „Privát videók intézmények és közösségek részére”.

1. Bevezetés a bibliai korszak történelmébe és a Biblia könyveibe, vita az ideális államformáról a bibliai korszakban

2024. 05. 22.

A király nem Isten! - Isten a király! Ez a két látszólag egymáshoz hasonló, de valójában nagyon is más jelentésű kijelentés összefoglalja az ókori Izrael két domináns politikai hozzáállását a monarchiához. Az előadáson a bibliai Izrael társadalmi csoportjai, politikai erőviszonyai, hatalomról alkotott elképzelései kapcsán azt is vizsgálni fogjuk, hogy mikor és kik írhatták a Héber Biblia könyveit.

2. Társadalom és vallás a próféták korában, az Első Szentély lerombolása

2024. 06. 24.

A próféták a Bibliai legismertebb alakjai közé tartoznak. Vajon ők az isteni akaratot közvetítő, jövendőmondó látnokok voltak? Vagy inkább társadalmi, politikai aktivisták? Esetleg önjelölt vallási vezetők, akik az intézményesített vallásosság hibái ellen küzdöttek? Ők voltak az ókori Közel-Kelet élő lelkiismerete, akik magasabb erkölcsi szintre lépést követeltek mindenkitől? Az előadás többek között ezeken a kérdéseken keresztül tárgyalja próféták társadalmi és vallási szerepét Salamon Jeruzsálemi Szentélyének lerombolása előtt és után.

3. Bevezetés a Második Szentély korába és a rabbinikus korszak történelmébe: A zsidó szekták kialakulása

2024. 07. 03.

A zsidó vallás számos ma alapvető fontosságúnak tekintett jellemzője a keresztény időszámítás kezdetét megelőző, és az azt követő évszázadokban alakult ki. Ezt a kort a Második Jeruzsálemi Szentély korának szokták nevezni, és a különböző zsidó csoportok vitái jellemezték. E „szekták” világnézetének megismerése teszi érthetővé többek között a kereszténység kialakulását is.

4. A korai kereszténység és a zsidóság – NYILVÁNOS előadás

2024. 08. 14.

Az előadás felvétele ide kattintva tekinthető meg.

A „zsidó-keresztény hagyomány” kifejezés nemcsak az általános műveltség kifejezéstárából ismert, hanem a mindennapi politikai diskurzusból is. Az előadás azt fogja bemutatni, hogy milyen mélységig közös a korai kereszténység a 2. Szentély korabeli zsidóság gondolatvilága. Jézus életének az evangéliumokban olvasható eseményeit a zsidó kultúra szempontjából fogjuk vizsgálni.

5. Izrael és a diaszpóra: Babilónia és a Szentföldi zsidóság

2024. 09. 10.

Mindenki úgy tudja, hogy a zsidó vallás számára legfontosabb könyv a Héber Biblia és legfontosabb terület pedig a Szentföld, Izrael országa. Az előadás ezt a két általánosan megfogalmazott állítást fogja árnyalni, és bemutatja Babilóniát (a mai Irak), a zsidó történelem egyik legfontosabb helyszínét, és a Babilóniai Talmudot, azt a sokat emlegetett művet, amiről kevesen tudják, hogy mi is az. Az előadás bemutatja, hogy a "legfontosabb", "legszentebb" és hasonló fogalmak valójában korántsem egyértelműek.

6. Bevezetés a középkor zsidó történelmébe

2024. 10. 29.

A zsidók középkori történelméről sokaknak csak a gettó és az üldöztetés jut az eszébe, holott ennél sokkal összetettebb volt ez a korszak a zsidó nép számára. Az üldöztetés mellett számos alkorszakban a kulturális virágzás volt a jellemző, és a középkori zsidóság irodalma és filozófiája egészen napjainkig hatással bír a zsidóság intellektuális világára. Az előadás a zsidó középkor alkorszakainak bemutatásán keresztül próbál bevezetést adni egy kultúra komplex és változatos világába.

7. Volt valódi spanyolországi zsidó aranykor? Reakciók a spanyolországi kiűzetésre

2024. 11. 18.

A modern kor előtti harmonikus muzulmán-zsidó együttélés a hamis történelmi mítoszok egyike. Ez persze nem azt jelenti, hogy zsidók és muzulmánok folyamatos konfliktusban éltek, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy minden történelmi kornak megvoltak a maga hullámhegyei és -völgyei. Az előadás a sokat vitatott „spanyol zsidó aranykor” komplexitását, pozitívumait és negatívumait, illetve a zsidók 15. századi elűzésére adott sokszínű reakciót fogja bemutatni.

8. Az európai (askenázi) zsidóság

2024. 12. 29.

A zsidóság történetét hagyományosan két nagy ágra szokás osztani: az askenázi és a szefárdi zsidóságra. Előbbiek főként Kelet- és Nyugat-Európában éltek és élnek ma is, míg a szefárdi zsidók történelmi központjai Dél-Európában és Észak-Afrikában voltak. Az előadás az askenázi zsidóság történetébe enged betekintést.
Szó lesz arról, hogy mit tudhatunk a zsidóság európai megjelenésének korai időszakáról, hogyan alakult az életük a középkor folyamán, milyen hatással volt rájuk a keresztes háborúk korszaka, és hogyan reagáltak a különböző üldöztetésekre. A történelmi áttekintés mellett az előadás segít megérteni azt a kulturális és vallási örökséget is, amelyet az európai zsidóság a mai napig őriz.
Az eredeti ajánló: Az európai (askenázi) zsidóság

9. Zsidók a keresztények szemében

2025. 01. 16.

Az előadás arra keresi a választ, hogyan látta a középkor különböző időszakaiban a többségi, keresztény társadalom a zsidó vallást és a zsidó közösségeket. Milyen teológiai különbségek választották el egymástól a két vallást, és ezek hogyan jelentek meg a kor szellemi és vallási diskurzusaiban?
Szó lesz a hitviták szerepéről, azok vallási és politikai funkcióiról, valamint arról is, miként jelenítették meg a zsidókat a keresztény művészet különböző korszakai. Az előadás segít megérteni a két hagyomány viszonyát, és azt, milyen képet közvetített a keresztény világ a zsidóságról évszázadokon át.
Az eredeti ajánló: Zsidók a keresztények szemében

10. Reményben élni – messiásvárás a középkorban

2025. 02. 10.

A zsidó-keresztény hagyomány számára központi gondolat, hogy a szenvedéssel teli jelen világot egy jobb, „történelmen túli” kor követi majd. A történelem különösen nehéz időszakai még inkább felerősítették ezt a vágyat egy igazságosabb, megváltott világ iránt.
Az előadás a középkori zsidóság körében kialakult messiáskép változatait vizsgálja: azt, hogy az üldöztetések és megpróbáltatások közepette hogyan formálódott meg a remény a megváltásra, és milyen szerepet játszott a messiásvárás a közösségi identitás és a túlélési stratégiák alakításában.
Az eredeti ajánló: Reményben élni – messiásvárás a középkorban

11. Bevezetés az újkori zsidó történelembe

2025. 03. 04.

Az újkori zsidó történelem a 18. században kezdődik, és napjainkig tartó, rendkívül mozgalmas korszakot ölel fel. Bár időben rövidebb, mint a korábbi periódusok, a zsidó közösségek életében alapvető és mélyreható változások történtek: népességmozgások, a politikai státusz átalakulása, a hagyományhoz való viszony újrarendeződése.
Az előadás bevezetést ad ebbe a korszakba, és példákon keresztül mutatja be, miben térnek el egymástól a premodern és modern zsidó közösségek. Külön figyelmet kapnak azok a történeti, társadalmi és kulturális tényezők, amelyek e változásokat előidézték.
Az eredeti ajánló: Bevezetés az újkori zsidó történelembe

12. Intellektuális és vallási reakciók a modern korra (felvilágosodás, emancipáció) – nyugat-európai zsidóság

2025. 04. 08.

Ha valaki 1000-ben elaludt volna, és 1300-ban ébred fel, bár sok minden változást tapasztalt volna, mégis felismerte volna a világot maga körül. Ha viszont 1700-ban hunyta volna le a szemét, és 2000-ben nyitja ki újra, egy teljesen új és ismeretlen világban találta volna magát. A modern kor tehát nemcsak új történelmi korszak, hanem gyökeres fordulat is volt az emberi gondolkodásban és társadalmi rendben – ez pedig a zsidó közösségeket is mélyen érintette.
Az előadás azt vizsgálja, hogyan reagált minderre a nyugat-európai zsidó szellemi elit. Milyen intellektuális és vallási válaszok születtek a közösségek felbomlására, a hagyományos identitás megrendülésére és a modern kor kihívásaira? Hogyan próbálta a zsidóság megőrizni hagyományait, vagy éppen újraértelmezni önmagát egy radikálisan átalakuló világban?
Az eredeti ajánló: Intellektuális és vallási reakciók a modern korra (felvilágosodás, emancipáció) – nyugat-európai zsidóság

13. A zsidó vallási irányzatok kialakulása

2025. 05. 07.

A modern zsidóság kapcsán egyre gyakrabban hangzik el, hogy nem is egyetlen „zsidóságról”, hanem inkább „zsidóságokról” lenne helyes beszélni. Bár a zsidó hagyomány mindig is sokszínűséget mutatott – amint ezt az előadássorozat is igyekezett érzékeltetni –, a modern kor radikálisan kiszélesítette a vallási identitás megélésének lehetőségeit.
Az előadás áttekinti a legfontosabb modern zsidó vallási irányzatokat, azok történeti kialakulását, teológiai sajátosságait és társadalmi beágyazottságát. Kiderül, hogyan jöttek létre ezek az ágazatok, milyen válaszokat adtak a modernitás kihívásaira, és hogyan élnek egymás mellett napjaink zsidó közösségeiben.
Az eredeti ajánló: A zsidó vallási irányzatok kialakulása

14. A zsidó nemzeteszme és a cionizmus születése

2025. 06. 30.

Figyelem: Az előadás felvétele megrázó fotókat is tartalmaz, és a YouTube kizárólag 18 éven felüliek számára tette elérhetővé a felvételt.

A bibliai leírások szerint a zsidóság ősidők óta népként létezett, ez a népi felfogás azonban nem azonos a modern nemzeteszme fogalmával. Az előadás azt mutatja be, hogyan alakult át a nép ókori fogalma a modern nacionalizmus szellemi keretében, mit értünk a cionizmus alatt, és miként született újjá a kétezer éves gondolat: a közösségi hazatérés vágya Izrael földjére. A történeti áttekintés során szó lesz a zsidó identitás különböző formáiról, a politikai cionizmus kialakulásáról, a zsidó állameszme fejlődéséről, valamint az ezt megelőző üldöztetések, pogromok hatásáról.
Az eredeti ajánló: A zsidó nemzeteszme és a cionizmus születése

15. Izrael Állam létrejötte

2025. 07. 28.

Tizenöt hónappal ezelőtt történelmi körsétánkat Izrael földjén a bibliai királyság szellemi és politikai történetével kezdtük, majd áttekintettük a zsidó vallás és nép sorsát a diaszpóra évszázadai során. Most, az utolsó részben, visszatérünk a történelmi földre és megvizsgáljuk, hogyan jött létre Izrael Állama 1948-ban, milyen társadalmi, vallási és politikai folyamatok vezettek az új állam megszületéséhez.
Az előadás arra is rámutat, milyen történelmi jelentősége volt annak, hogy majd kétezer év államnélküliség után létrejött Izrael Állama. A történelmi háttér mellett szó lesz az első évtizedek kihívásairól, az alakuló politikai rendszer és az aliják (bevándorlási hullámok) hatásáról is.
Az eredeti ajánló: Izrael Állam létrejötte

Bevezetés a vallástörténetbe a zsidó ünnepeken keresztül sorozat

16. Az idő relativitása – bevezetés a zsidó naptár történetébe

2025. 08. 18.

Az idő felosztása és uralása minden kultúra alapvető kérdése volt, hiszen az emberi közösségek rendjét és világképét is meghatározta. A zsidó naptár története különleges betekintést enged a bibliai gondolkodásmódba, ahol az idő nem pusztán mérésre szolgált, hanem a vallási gyakorlat, az ünnepek és a közösségi identitás alapja volt. Az előadás bemutatja, miként alakult ki ez a rendszer, hogyan kapcsolódott a természeti és kozmikus ciklusokhoz, és miképpen vált a zsidó kultúra egyik meghatározó elemévé. A naptár történetének feltárása nemcsak a zsidó vallási hagyomány megértéséhez járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy jobban megértsük az idő kulturális és eszmetörténeti jelentőségét.
Az eredeti ajánló: Az idő relativitása – bevezetés a zsidó naptár történetébe