Síráz, a költészet és a rózsakertek városa - Dr. Sárközy Miklós előadása

Dr. Sárközy Miklós "Perzsa városok: A kultúra és történelem nyomában" című sorozatának második része, amely egyben Miklós 26. előadása a KÉK Klubban.

Síráz városának története a kora iszlám korra megy vissza. A település neve azonban ennél bizonyosan ősibb, a közeli Perszepoliszból előkerült elámi ékírásos táblákon szereplő Tirazis helynév vélhetően a későbbi Síráz település legkorábbi előfordulásának tekinthető a Kr. e. 5. századból. Mégis, Síráz akkor emelkedik ki városként, amikor az iszlám vallás megjelent Iránban.
Talán meglepő, de a később a klasszikus perzsa kultúra, valamint borkultúra egyik bölcsőjeként ismert Sírázt először a hódító arabok tették komoly településsé. Ők ugyanis a túlságosan zoroasztriánus és szászánida időket idéző Isztakhr városa muszlim kulturális ellensúlyaként támogatták a Zagrosz-hegység egyik déli völgyében fekvő Síráz felépítését.

Síráz ezt követően, az abbászida és a bújida periódusban, már tényleg Dél-Irán legfontosabb városává válik, és a 10–11. századi bújida periódusban lesz először Perzsia fővárosa Azod al-Doule idején, a 10. század második felében.
Később, a középkorban, Síráz szofisztikált irodalmi, botanikai és festészeti hagyományaival emelkedik ki a klasszikus perzsa kultúrában. A három művészeti ág (irodalom, kertépítészet és miniatúrafestészet) hatása máig tartó nyomot hagyott Síráz identitásában, kifinomult, elegáns városi kultúrájában. Síráz tucatnyi díszes kertje szinte mind középkori eredetű; ezek a kertek máig csodálatos zöld oázisok, ahol a klasszikus perzsa kertépítészet legszebb hagyományai ötvöződnek a dél-iráni flóra pálmafáival, dísznarancsligeteivel és virágkompozícióival.
A Bagh-e Erám, a Bagh-e Delgosa, a Bagh-e Áfifabad, a Bagh-e Dzsáhannáma, valamint Háfiz és Szádí mauzóleumainak díszkertjei mind ihletett és pompás oázisok, amelyek a perzsa kert esztétikájának minden jegyét magukon hordozzák.

Síráz emellett a klasszikus perzsa irodalom óriásainak is éltető városa volt és maradt. Háfiz (Hafez), aki talán a legnagyobb perzsa költő volt a 14. században, ghazaljai olykor érzékiek, olykor istenesek, máskor pedig kikacsintanak a társadalom perifériájára szorultakra.
A másik irodalmi nagyság, Szádí, olykor tűpontosan realista, máskor szatirikus művei, mint például a Golesztan és a Busztan, a mongolkori Irán és a 13. századi Síráz látleletei, egyben pedig a klasszikus perzsa irodalom örökbecsű alkotásai. A két költőóriás mauzóleumai országos zarándokhelyeknek és gyógyító, misztikus lelki támasznak számítanak a modern iráni társadalomban is – legyen szó vallásosokról vagy nem vallásosokról.

Síráz emellett a síita iszlám egyik iráni fellegvárának is számít, hiszen a nyolcadik síita imám, Ali ibn Músza ar-Reza al-Morteza, több közeli rokonát is ide temették el a kilencedik században. Közülük Ali, Hamza fia, vagy a „Gyertya Királya” síita emamzadék szemkápráztató tükör- és üvegdíszei az iráni síita mauzóleumépítészet kiemelkedő alkotásai.

Végül, de nem utolsósorban, említsük meg a 18. századi Síráz jótevőjét, a rövid ideig fennálló Zand-dinasztia jóságos és népszerű uralkodóját, Kárim Khánt is, aki máig meghatározó épületek egész sorával gazdagította a mai Sírázt.
A belváros bazárjai, fürdői, a citadella, Kárim Khán mauzóleuma a Nazar-kerttel, és más kisebb paloták a város peremén tanúskodnak a 18. századi Síráz aranykoráról, amikor a város ismét Irán központjának számított.
A 19. századi, kadzsar kori Sírázból is maradtak ránk míves épületek, mint például a Narandzsesztán-palota, a befolyásos Kávám-család egykori fellegvára, valamint a világhírű Nászír al-Molk-mecset, amely különös fény-árnyék játékaival bűvöli el az ide látogatókat.

Előadó: Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense. Életrajzát és előadásainak címeit ide kattintva látja.
Korábbi előadásainak felvételei az előfizetéshez tartozó programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők.

Az előadás után a résztvevők hozzászólhatnak, kérdezhetnek Miklóstól.

A Perzsa városok: A kultúra és történelem nyomában című sorozatról: Az előadássorozat Irán kulturális és történelmi sokszínűségét mutatja be a városokon keresztül, amelyek mindegyike egyedi értéket és hagyományt képvisel, és különleges történetet mesél el. Az előadások célja, hogy a városokon keresztül átfogó képet nyújtson a perzsa kultúra sokrétű világáról.

Az előadást rögzítjük, az azt követő beszélgetés nélkül. Az előadás felvétele kérhető és később is igényelhető a "Klubtagság" oldalon leírtak szerint.

Ha még nincs előfizetése, kezdje akár havi előfizetéssel. További előnyökért válasszon féléves vagy éves csomagot. Ne feledje: az előfizetés egy kapszulás kávé ára naponta, és ajándékba is adhatja!

Online programunkat Ön a ZOOM alkalmazással nézheti meg. A használatáról részletes információkat olvashat a Gyakori kérdések oldalon. Ha további kérdése merül fel, kérjük, keressen minket a Kapcsolat oldalon megadott elérhetőségek egyikén. Ha Ön jelentkezik a program napjának reggelén e-mailben küldjük Önnek a bejelentkezéshez szükséges információkat.

Fotók: Dr. Sárközy Miklós