Több előadást tartott Iránról, Irakról, Üzbegisztánról, Azerbajdzsánról, Afganisztánról, Türkmenisztánról, és újabb régiókat, országokat, iráni városokat és perzsa irodalmat fedezünk fel vele. Vámbéry-kutatóként Vámbéry Árminról is tartott előadást.

Dr. Sárközy Miklós előadásainak videóihoz leírás

Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, valamint idegenvezető.

Dr. Sárközy Miklósról és előadásairól bővebben ide kattintva olvashat. Tervezett előadásai 2026 márciusáig láthatók a weboldalunkon.

Az előadások felvételei előfizetéssel, programjegy beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. Nő, élet, szabadság? – Merre tart a mai Irán?

2022. november 14. 19.00

2022. szeptember 16-án egy teheráni kórházban meghalt Máhsza Amíní, egy huszonkét éves iráni kurd lány, miután néhány nappal korábban a Gást-e ersad (a helyes viselkedés őrjárata) nevű iráni erkölcsrendészeti szerv előállította nem megfelelőnek minősített ruházata miatt. Máhsza Amíní vélelmezett erőszakos halála felháborította az iráni közvéleményt határon innen és határon túl. Amíní halála után spontán tüntetések robbantak ki, amelyek azonban nem látszanak csillapodni az elmúlt hetekben. Igaz, azt is meg kell jegyezni, hogy eddig (október közepéig) nem százezres vagy milliós tömegek mozdultak meg mint 2009-ben. Itt inkább kisebb, de rendre ismétlődő és számos településen megjelenő tiltakozókról van szó, akik azonban láthatóan nem fáradnak.

A tüntetők nagy része negyven év alatti, diplomás fiatal, nő és férfi, városlakó, de Teheránban szegényebb negyedek lakói is megmozdultak, mint ahogy tüntetnek a kisebbségi érzéseikben sértett iráni kurdok és beludzsok is Szanandadzsban és Zahedanban.

Vajon mi és ki áll a mostani tüntetések mögött? Egy iráni nőjogi mozgalom? Az Iránt is sújtó gazdasági válság, a koronavírus utóhatásai és az elmúlt hónapok látványos drágulása okozta elégedetlen közhangulat? Az iráni politikai vezetéssel elégedetlen iráni középosztály? Van-e szerepe más országoknak a tüntetések szervezésében (ahogy az iráni kormány állítja)? Mit gondol az iráni konzervatív sajtó az eseményekről? Milyenek a mostani Irán társadalmi folyamatai? És persze, mit hoz a jövő?

2. Perszepolisz és az óperzsa korszak építészete, kultúrája

2022. december 07. 19.00

Perszepolisz (óperzsául Pársza) az ókori Irán és az ókori Közel-Kelet egyik leghatalmasabb és legfontosabb régészeti, művészettörténeti helyszíne, mely közel kétezerötszáz év után is magával ragadja az odalátogató szakembert és turistát. Perszepolisz közel tizennégy méter magas terasza 125000 négyzetméternyi területen fekszik a mai Irán déli részén, Síráz városa közelében.
Amikor III. Alexandrosz (ismertebb nevén Nagy Sándor) makedón uralkodó Kr. e. 331-ben elfoglalta, Diodórosz Szikeliótész antik történetíró szerint Perszepolisz volt a leggazdagabb város a világon.
Perszepoliszt I. Dareiosz óperzsa nagykirály alapította Kr. e. 519 után. Az itteni paloták zöme I. Dareiosz, Xerxész és I. Artaxerxész alatt épült fel Kr. e. 450 előtt, de a birodalom bukásáig vannak nyomai további kisebb építkezéseknek.

Perszepolisz jelentősége két funkcióban ragadható meg: egyfelől a gigantikus palotaegyüttes az iráni újév (óperzsául nava thardi) közelebbről nem ismert dátumú rendszeres megülésére épült, másrészt Perszepoliszban volt az Óperzsa Birodalom egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kincstára. Perszepolisz építészeti stílusa sajátosan eklektikus, de egyben egységes és divatteremtő is volt, ahol a mezopotámiai, egyiptomi, elámi, óperzsa, görög, anatóliai és más művészeti hatások keveredése eredményezett egy sajátos új stílust.

Perszepolisz építői is ismertek, mivel fennmaradtak a munkások névre szóló számlái, az Óperzsa Birodalom minden tartományából származó munkaerő jó fizetést húzott az államtól, és a munkások között számos nő is volt. A munkások között a terhes nők, kismamák kiemelt bérezést kaptak. Perszepolisz kifosztása az ókori világ, de lehet, hogy az egész ismert emberi történelem legnagyobb inflációját idézte elő a Kr.e. 4. század utolsó harmadában.

Perszepolisz a későbbi iráni korszakok generációinak fantáziáját is megmozgatta, a romjaiban is tiszteletet parancsoló épületegyütteshez számos későbbi iráni legenda kapcsolódik. Az előadást számos helyszínen készült fotó illusztrálja.

3. Barangolás a preiszlám Irán UNESCO világörökség műemlékeinek világában

2023. január 17. 19.00

A mai Irán területe a csodák földje. A mérhetetlenül gazdag és változatos iráni múlt és kultúra annyira gazdag UNESCO világörökség műemlékekben, hogy igen nehéz feladatra vállalkozik az, aki be szeretné mutatni Irán összes iszlám előtti világörökségét egyetlen kilencven perces előadás során. Én erre vállalkozom, és virtuális barangolásra hívom az iráni művészet és építészet iránt érdeklődőket.

Virtuális kalandjainkat Délnyugat-Iránban, Khuzisztán tartományban kezdjük, ahol ellátogatunk Csogha Zanbíl háromezerkétszáz éves elámi zikkuratjához és megcsodáljuk az elámi kultúra nagyszerűségét, majd pedig a harminc kilométerrel odébb fekvő világhírű Szúza városa UNESCO régiségeit (a bibliai Dániel próféta sírját és az ókori Szúza régészeti parkját) nézzük meg. Szúzához, de még Csogha Zanbílhoz képest is sokkal kevésbé ismert mifelénk az iráni Sústar városa, amely egyedülálló későókori-középkori gátrendszerrel és fantasztikus szászánida kori régi hidakkal, duzzasztógátakkal rendelkezik, amelyeket nagyobbrészt idehurcolt római hadifoglyok építettek.

Ezt követően ellátogatunk Bisápurba, Naqs-e Rosztamba, Naqs-e Radzsabba és Fírúzábádba, ahol megcsodáljuk a dél-iráni későantik szászánida építészet monumentális városait, palotáit, domborműveit. Virtuális kalandjainkat Paszargadai, az iráni Ópusztaszer világával folytatjuk, amelyet a zsidók babiloni fogságának megszüntetője az Óperzsa Birodalom megalapítója, Nagy Kürosz óperzsa király emeltetett a Kr.e. 6. században. Paszargadaiban mind Nagy Kürosz mauzóleuma, mind pedig az ott elterülő óperzsa paradaiza/paradeiszosz (díszkert) UNESCO világörökségnek számít.

Barangolásunkat Biszotunban, folytatjuk, a Zagrosz hegységben, mely az iráni Selyemút legkiemelkedőbb állomása, paleolitikumi barlangtól I. Dareiosz óperzsa király híres feliratán és hellenisztikus műemlékeken keresztül iszlám kori karavánszerájokig terjed a biszotuni táj gazdag és pazar műemlékhalmaza. Ezt követően Takht-e Szoleimánba vagyis a bibliai Salamon király trónusához látogatunk Északnyugat-Iránban, mely igazából egy hatalmas zoroasztriánus szentély volt az iszlám előtti Iránban, később pedig az Iránt meghódítót mongolok emeltek itt fényes, olykor távol-keleti stílusjegyeket is mutató palotákat.

4. Virtuális barangolás az iszlámkori Irán UNESCO világörökség helyszínein

2023. 02. 07. 19.00

Előadásomban ismert és kevésbé ismert iszlámkori UNESCO világörökség helyszíneket mutatok be a mai Iránban. Ellátogatunk Iszfahánba, hogy megcsodáljuk az 1591 és 1598 között épült gigantikus Imám teret, a világ második legnagyobb zárt terét, melyet csak a pekingi Tienanmen tér múl felül méreteiben, és amely kétszer akkora, mint Moszkvában a Vörös tér. Még mindig Iszfahánban időzve megnézzük az 1200 éves iszfaháni Nagymecsetet, ahol egykoron Avicenna is megfordult. Ezután virtuális utazást teszünk Jazdba, Jászberény testvérvárosába, ahol megnézzük a jazdi óváros agyagsikátorait és széltornyait. Jazdban, Kásánban, Sírázban, Iszfahánban gyönyörű UNESCO világörökség perzsa kerteket keresünk fel.

Majd Szoltánijébe, Észak- Iránba utazunk, hogy a világ legmagasabb téglakupoláját, a 48 méter magas 700 éves Öldzsejtü mauzóleumot nézzük meg az iráni mongolok idejéből. Elutazunk az iráni Kaukázus határsávjába is, hogy fantasztikus középkori örmény kolostorokat, régi keresztény zarándokhelyeket nézzünk meg valamint látogatást teszünk Ardabilban, a síita szafavida dinasztia őse, Sejkh Szafí al-Dín pompás síremlékénél is.

Kirándulásunkat pedig Teheránban, a Golesztán (Rózsakert) palotaegyüttes 19. századi árkádjai alatt fejezzük be, ahol annak idején Vámbéry Ármin is megfordult. Jöjjenek Önök is velem erre az izgalmas iráni kirándulásra.

5. Vámbéry Ármin – Tények, mítoszok, narratívák

2023. 03. 07. 19.00

Vámbéry Ármin (1832-1913) magyar orientalista kalandjainak vége hossza nincsen. Jelen előadásomban részben az ismert életrajz legfontosabb pontjait idézem fel: kezdve a pozsonyszentgyörgyi és dunaszerdahelyi szegényi zsidó családi kezdetektől a lánglelkű 1848-as magyar forradalmáron keresztül a Közép-Ázsiában álruhában utazó sánta dervisig és a pesti egyetem tanáráig, II. Abd al-Hamíd oszmán szultán és VII. Edvárd angol király közeli bizalmasáig.

Másfelől újdonságokkal is igyekszem szolgálni a kedves hallgatóságnak, igyekezve meghaladni a konvencionális 'sánta dervis' és 'ugor-török háború' narratívákat. Megpróbálok rámutatni Vámbéry még kiaknázatlan életrajzi adataira, beszélek a lehetséges lappangó forrásokról Vámbéry életével kapcsolatban, szó esik Vámbéry gyakori vallásváltásairól és azok okairól. Szóba kerül a Vámbéry család is, Vámbéry Ármin rokonai, akikről alig tud valamit a magyar közvélemény. Mindezek mellett lehet, hogy létezett az un. Vámbéry-jelenség is, Vámbéry árnyékában hasonló karriert befutó magyarországi személyek is, akikről viszont itthon manapság vajmi keveset hallunk.

Az előadás végén felteszek két érzékeny, máig megosztó kérdést is, melyekre igyekszem válaszolni az előadás végén
1. Brit kém, ügynök volt-e Vámbéry Ármin?
2. Milyen kvalitású tudós volt Vámbéry Ármin?
Vámbéry Ármin a 19. század legismertebb magyarja Kossuth Lajos mellett.

6. Dél-Irak régiségei Bászrától Babilonig - nyilvános előadás

2023. 04. 04. 19.00

Az előadás nyilvános volt, megtekinthető a KÉK Kulturális Élményklub YouTube csatornáján, a következő linken: https://youtu.be/HSTe6jh0AlY A felvétel nem tartalmazza az előadást követő kérdéseket, hozzászólásokat. Az előadás leírása:

Irak déli része a világ egyik leggazdagabb régészeti, kulturális örökségével rendelkezik. Az ókori Mezopotámia folyóközi kultúráinak és az emberiség egyik legősibb írott civilizációjának ősi bölcsője ringott itt. A Tigris és az Eufrátesz Bagdadtól délre lassú folyókként lomhán hömpölyögnek, ezerszer megváltozott medreik, sűrű és termékeny csatornáik partjain a mezopotámiai világ rengeteg települése emelkedett ki, majd hanyatlott le a neolitikumtól a sumereken, babilóniaiakon át a szászánida és az iszlám periódusig.

Ebből a hihetetlen gazdag világból igyekszem meríteni a mostani előadásomban 2021-22-es iraki utazásaim fotói, filmjei segítségével. Milyen volt a sumer Uruk, a világ egyik legősibb városa, ahol az ékírás első emlékei előkerültek Kr.e. 3300 körül? Miért érdekes a sumer Girszu, ahol a világ legrégebbi, közel négyezer ötszáz éves hídja látható? Milyen a Bibliából is ismert Ur városa híres zikkuratja (lépcsős temploma), és valóban Urban élt-e Ábrahám? Milyen volt Babilon városa az Eufrátesz partján az ó- és az újbabiloni korban, és mi maradt meg mára belőle?
Milyen a szászánida Ktésziphón, ahol a világ legnagyobb, emberi kéz alkotta, máig látható harminchét méter magas boltíves csarnoka, a Táq-i Kiszrá épült meg a Kr. u. 6. század táján? Milyenek most Kúfa és Bászra, a középkori muszlim kultúra és tudomány híres központjai? Nadzsaf és Kerbela, a síita világ évente milliókat híres zarándokhelyei úgyszintén Dél-Irakban épültek fel.

7. Bagdadtól Moszulig - Közép- és Észak-Irak régiségei

2023. 05. 16. 19.00

A mai Irak, a korábbi Mezopotámia középső és északi része rendkívül gazdag szellemi és épített örökséggel rendelkezik. Gyakorlatilag lehetetlen mindezt a többévezredes kulturális gazdagságot áttekinteni, amely újra és újra csodálatba ejti az embert, még ha az elmúlt évtizedek politikai eseményei komoly sebeket is ejtették ezen a gazdag világon.

Májusi előadásomban elsőként Bagdad és környéke abbászida és későbbi emlékeivel kezdünk, virtuálisan bebarangolva Ukhaidir ragyogó 8. századi gigantikus sivatagi palotaegyüttesét. Ezt követően elmerülünk Bagdad, az iraki főváros szépségeiben, az ott található Irak Múzeum sumer, asszír, hellenisztikus és iszlámkori gyűjteményében, mely intézmény viszontagságos évek után nemrég nyílt meg újra a nagyközönség előtt.
Ezután virtuális sétát teszünk a Mutanabbi utcán és betérünk a régi Bagdad emlékét őrző egyik kávéházba és a bagdadi rézműves szúqba, piacra is. Rövid túra keretében ellátogatunk Dúr Kurigalzuba, mai Aqarqúfba is, a Kr.e. 2. évezredi kassú királyok által emelt zikkurathoz Bagdadtól nyugatra. Bagdad modern Szaddám Huszein kori monumentális szimbólumával, a Mártírok Emlékművével is megismerkedünk.
Bagdadban számos szunnita és síita muszlim vallási zarándokhely található, 'Abd al-Qádír Dzsílání szúfi teológus mauzóleuma, vagy a Kelet-Bagdadban álló tizenkettes síita Kádhimijja negyed, benne Múszá al-Kádhim és Muhammad al-Dzsavád, a hetedik és a kilencedik síita Imám sírjaival.
Bagdad után ellátogatunk Szamarrába, az egykori abbászida fővárosba is a híres Malvijja spirális minarethez és az utolsó tizenkettes síita imámok ragyogó síremlékeihez.

Előadásom második felében Észak-Irakba, Moszul környékére látogatunk, amely 2014-ben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kezére került és rendkívül súlyos károkat szenvedett, melynek nyomait még sokáig magán viseli. Mégis, Moszul környéke különösen gazdag régészeti terület, az egykori újasszír fővárosok, Assur, Ninive, Kalhu romjai mind itt található, és a keleti kereszténység utolsó jelentős iraki közösségei is itt találtak menedéket. Mindezek mellett Moszultól nyugatra található Hatra csodálatos városa, a párthus kori Mezopotámia ékköve, a korai Selyemút talán legfontosabb fennmaradt épített örökségével.

8. Barangolások Iraki Kurdisztánban

2023. 06. 20. 19.00

Iraki Kurdisztán Irak különleges része, hivatalosan négy tartományt ölel fel (Duhok, Halabdzsa, Erbil és Szulejmánia), melyek Irak északi, északkeleti sarkában, határvidékén fekszenek. Iraki Kurdisztán azonban számos ponton eltér Irak többi részétől. Az ide utazó egy fejlett infrastruktúrával rendelkező, biztonságos, modern, digitalizált és kényelmesen utazható területre érkezik.

Iraki Kurdisztán nagyobbrészt vadregényes hegyvidéki terület, a Zagrosz és a Torosz hegységek höfödte vonulatai, a szépséges Nagy Záb és Kis Záb folyók festői völgyei mentén bámulatos tájakat láthat az utazó. Itt vannak egész Irak legmagasabb hegycsúcsai is, de a Ninivei síkság északi részei is szintén itt taláható.

A mintegy ötvenezer négyzetkilométer területű Iraki Kurdisztán (a kurd történeti gondolkodásban Dél-Kurdisztán) az a terület a Közel-Keleten, ahol az iráni népek közé tartozó kurd népcsoport a legszabadabban élhet, ahol a kurd nyelv variánsai (a kurmándzsi és a szóráni) hivatalos nyelvnek számítanak. és ahol a történelme folyamán oly sok véráldozatot hozó kurdság végre autonómiát vívott ki magának a huszadik század végére.

Előadásomban ezt az egyszerre nagyon ősi és egyszerre nagyon modern területet szeretném bemutatni, mivel az utóbbi években több alkalommal is sikerült ellátogatnom Iraki Kurdisztánba. Kezdve az egykori neandervölgyi közösségéről elhíresült Senidár barlanggal, óperzsa, párthus, adiabénéi és szászánida domborművekkel, Akre misztikus, szúfik lakta hegyvidéki városával, Amedivel, a 'kurd Toszkána' egyetlen óriási sziklaplatformra épült ősi sasfészkével. Ellátogatunk Khaniszba és Dzservánba is, Szín-ahhé-eríba újasszír király nagyszabású vízvezeték- és csatornaépítési projektjeinek helyszínére, amelyek segítségével az asszíriai Ninive városa kertjeit öntözték.

Kurdisztán továbbá az otthona és a mentsvára a jazídi vallásnak, mely a 12. században született meg különböző gnosztikus és szúfi muszlim tanítások szintéziséből, a Duhok közelében fekvő Lális, a lálisi völgy ma a jazídi vallás legnagyobb és legfontosabb zarándokhelye. Az Iszlám Állam által meggyötört jazídi közösség mellett megnézzük a modern kurd mártírok emlékműveit, Barzánban, Szulejmánijában és Halabdzsában, ez utóbbi helyen Szaddám Husszein közel hétezer ártatlan kurd parasztot ölt meg brutális vegyifegyver támadással harmincöt évvel ezelőtt.

Utam során ősi káld katolikus és szír ortodox keresztény közösségeket is meglátogattam Erbilben és Alqosban, továbbá a kurdisztáni zsidóság emlékhelyeit is bemutatom Alqosban és Amediben.

Halabdzsa után felüdülésként virtuálisan elkirándulunk a szomszédos Ahmad Awába az iráni-kurd határsávban fekvő Hawromán vidékére, az ottani természeti szépségéket megnézni. Mindezeken túl látogatást teszünk a modern Erbil, Duhok és Szulejmánija bazárainak forgatában, ahol hamisítatlan kurd hangulat fogadja az embert és végül megiszunk egy jó erős kurd kávét a közel ötezer éves erbili citadella kávéházában. - Dr. Sárközy Miklós

9. Üzbegisztán 1. rész (Khiva, Taskent, khorezmi erődök, Kizil-kum sivatag, Fergána-völgy)

2023. 07. 03. 20.00

Üzbegisztán Közép-Ázsia legérdekesebb és kulturális örökségekben a leggazdagabb állama. Az Amu Darja és Szír Darja folyók, a Kizil kum sivatag, a Tiensan és a Pamír hegységek alkotják ennek a Magyarországnál több mint négyszer nagyobb államnak a földrajzi kereteit.

Üzbegisztán manapság egyre ismertebb köszönhetően fejlődő, külföldi befektetéseket ösztönző gazdasági életének, valamint fantasztikus természeti és történelmi örökségének. Üzbegisztán örökölte meg az egykori Selyemutak leggazdagabb városi civilizációját, Bukhara, Szamarkand, Khíva, Termez, Taskent, Sahriszabz Kokand mind ősi és kifinomult örökséggel rendelkező oázisok voltak több ezer éves múlttal, nyelvi és vallási sokszínűséggel. Üzbegisztán a legendás Turán országa a középkori török-perzsa irodalmi hagyományok szerint, de a területet nevezték Nyugat-Turkesztánnak is, e terület ókori és középkori turko-iráni kultúrák és civilizációk modern örököse, ahol török, hun, mongol és iráni dinasztiák, letelepedett oázislakók és steppei nomádok egyaránt fontos szerepet játszottak olyan ősi tartományok történetében, mint Khwárizm, Szogdia, Baktria, melyek ma Üzbegisztánhoz tartoznak részben vagy egészben.

Üzbegisztánról szóló virtuális kirándulásunk első felében Üzbegisztán fővárosa, Taskent történetével ismerkedünk, az ősi város és egyszersmind modern metropolisz világával. Ezr követően keletre fordulunk és meglátogatjuk a Fergána-völgyet, Üzbegisztán keleti végeit, ahol kirándulást teszünk Margilánban, Ristánban és Kokandban, megnézzük a kokandi nagymecsetet, a kokandi kánok egykori palotáját, a margiláni nagymecset már Kína világát idéző díszeit, bekopogunk Rusztam Uszmanov keramikus mester ristáni műhelyébe, és felidézzük vele régi szép, Magyarországon töltött ifjúkori éveit.

Majd repülőgépre szállva elszáguldunk Üzbegisztán nyugati peremére, Khorezm és Karakalpaksztán tartományokba, ahol az ősi Khvárizm történetével ismerkedünk, nem feledve az egykor Magyarországon élt és innen származó káliz népcsoportot sem. Karakalpaksztánban elutazunk az un. ellik kala (az ötven erőd) vidékére, az Amu Darja (Oxus) folyó árterében álló várakhoz, itt megtekintjük az iszlám előtti khvárizmi kultúra monumentális erődjeit, a Kizil kalát, az Ajaz kalát és a Toprak kalát. Ezután Khíva erődje varázsol el bennünket, ez a város a régi Khvárizm történetének utolsó virágzása idején épült. Khíva zömében1600 és 1918 között épült legendás szépségű város, ahol egykor Vámbéry Ármin is élvezte a khívai kán vendégszeretét 1863-ban. Vámbéry a khívai kánságból hozta Magyarországra Molla Iszhákot (Csagatáj Izsákot), az első Magyarországon élt üzbég állampolgárt. Khíva mesebeli építészete máig elbűvöli a látogatót, de Khivába jött az egykori nyírbátori jegyző, Ónody Bertalan is a helyi híres dinnyetermesztést tanulmányozni az 1870-es évek elején. Az egykor rabszolgakereskedelemből meggazdagodó khívai kánok fővárosa eleven építészeti múzeum. A khívai belső- és külső vár falait megmászva páratlan élményben lehet részünk. Khívát elhagyva átszeljük a Kizil kum sivatagot közel ötszáz kilométeren át és felidézzük Vámbéry Ármin rémisztő kalandokban bővelkedő útinaplóját mígnem Bukhara kapujáig el nem érünk....

10. Üzbegisztán 2. rész (Szamarkand és környéke, Termez, Sahriszabz, Bukhara és környéke)

2023. 08. 15. 20.00

A mai Üzbegisztán területén ősi oázisok, több ezer éve virágzó, gazdag kultúrájú régi városi központok alakultak ki az elmúlt közel négyezer évben. Az itt élő ókori iráni népek, a szogdok, baktriaiak, khvárizmiak nevéhez fűződnek az itteni városi élet kezdetei. Bukhara, Szamarkand, Naqsab, Kis, Varakhsa, Romitan, Termez az egykori történeti Szogdia és Észak-Baktria termékeny oázisai voltak.
Az itteni városi élet az i.e. I. évezred derekán lendült fel, az achaimenida (óperzsa) korban, hiszen az achaimenida korszak (Kr.e. 4. század) végén hallunk először írott forrásokban a virágzó Marakanda városáról, a mai Szamarkandról. Ekkor jelent meg a zoroasztrianizmus vallása is, melynek nyomai egészen Kr.u. 1000-ig követhetők Közép-Ázsiában.
Az urbanizáció újabb impulzust kapott a hellenizmussal, amikor Nagy Sándor katonái lépték át az Óxosz (Amu Darja) folyó partját Közép-Ázsia felé és egészen az Iaxartész (Szír Darja) völgyéig jutottak. Nagy Sándor utódai, a Szeleukidák és a baktriai görög királyság terjesztették el a hellenizmus kultúráját a mai Dél-Üzbegisztánban, amikor görög ízlés szerint emelt poliszok és katoikiák egész hálózatát építették fel a Hippodamosz-i esztétikai elveket követve közel ötezer kilométerre a görög anyaországtól.
A görög világnak a szakák, egy újabb iráni népcsoport inváziója vetett végett a Kr.e. 2. században, akik utódai a kusánok ismét virágzó birodalmat építettek a mai Afganisztán, Üzbegisztán, Észak-India és Pakisztán területén. Az indiai szubkontinens hatásaként ekkor, a Kr. e. 1. század táján jelent meg a buddhizmus mint térítő vallás is Közép-Ázsiában, a Kusán Birodalom baktriai (iráni nyelvű), buddhista vallási kultúrájú volt, de erős hellenisztikus elemek is továbbéltek a korábbi baktriai görög hagyományok és a kialakulóban levő Selyemút római művészeti impulzusai fényében. Ennek a hibrid kultúrának legjobban Termez környékén látjuk építészeti nyomait. A Kr.u. 1-9. század között a baktriai nyelv a mai Dél-Üzbegisztán egyik legfontosabb nyelve lett és a baktriaiak voltak a Selyemút első pionírjai a Kína és India felé vezető kereskedelmi utakon, s ugyanezek a baktriak voltak a szogdok tanítómesterei a Selyemút aranykorában.

A szogdok megerősödése vezetett Szamarkand és Bukhara valamint egy sor másik kisebb szogd központ felemelkedéséhez a későókorban és a koraközépkorban. A szogdok, ez a talpraesett közép-ázsiai kereskedőnép egykoron a mai Észak-Kínától a Krím félszigetig terjedő kereskedőtelepek hálózatát hozta létre a Selyemúton és közben sikeresen együttműködött a keleti hunok (fehér hunok, kidariták, chioniták, heftaliták) újabb és újabb hódító csoportjaival a Kr.u. 4-6.században, később pedig a 6. században felemelkedő hatalmas steppei birodalom, a Türk Kaganátus fontos hivatalnokai lettek. A közép-ázsiai szogdok olyan vallásokat követtek, mint a gnosztikus térítő vallás manicheizmus és a keleti kereszténység különböző csoportjai. A törökség is ekkor, a későókorban kezdett megjelenni Közép-Ázsia történetében, Varhuman szamarkandi szogd ikhsíd (fejedelem) elhíresült freskóin a Kr. u. 6. században már ott láthatók varkocsba font hajtincseikkel a türk harcosok (a koreaiak, a tibetiek és mások mellett).
Közép-Ázsiában a Kr.u. 7. században jelent meg, Qutaiba b. Muszlim perzsa-arab hadseregei a 8. század elején kezdték el terjeszteni az iszlám vallást az amúgy is már sokvallású Közép-Ázsiában. Innentől kezdődik meg az iszlámkori turko-iráni Közép-Ázsia történelme, ahol perzsa ajkú városlakók, és különböző török omádok csoportjai érdekes és sokszínű muszlim kulturális világot hoztak létre, a mai Üzbegisztán déli és középső részén.
A koraiszlámkori bukharai Számánidák, az érett középkorban a karakitájok, szeldzsukok khvárizmsáhok, a Közép-Ázsiára súlyos szenvedést hozó mongolok és helyi dinasztiájuk, a mongol Csagatájidák, majd pedig Timur Lenk gigantomán szamarkandi és sahriszabzi építkezései, az üzbég Sejbánidák alatt felépült Bukhara páratlanul gazdag épített és szellemi öröksége lesz előadásom fő témája második, Üzbegisztánról szóló előadásomon.

11. Azerbajdzsán 1. rész

2023. 09. 20. 19.00

Az előadás időpontja egybeesett azzal, amikor az azeriek megtámadták az örményeket Hegyi-Karabahban. Emiatt megkértük Miklóst, hogy ismertesse velünk az események előzményeit és azt, hogy mi vezethetett ehhez a konfliktushoz. Kiváló tájékoztatást kaptunk tőle, de a főváros, Baku tárgyalása után már nem maradt idő a vidéki Azerbajdzsánra, ezért azt 2024 februárjában tartjuk meg.

Ha Azerbajdzsánba látogatunk, akkor egy sokkal színesebb világ nyílik meg előttünk, mint elsőre gondolnánk. A Magyarországnál valamivel kisebb területű állam a Nagy Kaukázus, a Kis Kaukázus, az Arasz folyó és a Kaszpi-tenger közötti változatos domborzatú és klímájú területen terül el, ahol jól megfér egymás mellett a sivatagi, kontinentális, szubtrópusi és a magashegységi klíma. Mindezek a tényezők meglehetősen változatos növénytakarót, geológiai formákat, állatvilágot és persze emberi kultúrákat is szültek. Azerbajdzsán történetileg meglehetősen változatos és sokszínű múltat tudhat maga mögött, és máig jónéhány etnikai kisebbség (tátok, tálisok, lezgek, kaukázusi avarok, udik, khinaliqiak) otthona.

Az előadás elején Baku eklektikus építészetével ismerkedünk meg. Baku, ’a szélfútta város’ középkori magva a 14-16. században épült és valójában a 19. századig ez számított Baku szívének, a Sírvánsahok palotája, régi mecsetei, Jahjá Bakűví, Baku muszlim védőszentjének sírja képezik a régi Baku magvát, girbe-gurba utcákkal, faerkélyekkel tarkított óvárosában. Ezt aztán a 19. századi orosz hódítás utáni időszakban bekövetkező olajkonjunktúra idején épült fényűző eklektikus, szecessziós, neobarokk paloták és középületek egész sora egészítette ki, amikor lengyel, német, örmény építészek serénykedtek Baku szépítésén, ekkor épültek a bakui Operaház, Városháza, Filharmónia csodálatos épületei és Baku csodálatos sétálóutcája, a Nizámi utca is. Bakunak azután létezik egy 1991 utáni kortárs arculata is itt főleg a Kaszpi-tenger promenádja közelében: a Baku Mall, a felcsavart szőnyegre hasonlító, gazdag kollekcióval rendelkezó bakui Szőnyegmúzeum vagy a modern Baku jelképévé nemesült hatalmas Lángnyelv tornyok.

Baku mellett virtuális kirándulást teszünk Gobusztánba, ahol a sivatagi környezetben több ezernyi prehisztorikus sziklarajz maradt ránk, valamint a világ leglátványosabb sárvulkánjai, melyek, folyamatosan pöfögnek és ha nem vigyázunk, akkor bizony arcon is’köpnek’. Hiába no, alattunk hatalmas földgázmezők húzódnak, amelyek nyomására folyamatosan iszap és sár tör felfelé az amúgy meglehetősen holdbéli tájon, háttérben a Kaszpi-tengerrel… Baku mellett ellátogatunk az ott álló zoroasztriánus templomhoz, mely egykori párszi (indiai zoroasztriánus) és hindu kereskedők negyedének közepén áll, majd pedig ellátogatunk Bibi Heybat mauzóleumába, az egyik legfontosabb azerbajdzsáni tizenkettes síita muszlim zarándokhelyre, ahol egy síita női imámleszármazott sírja található.

12. Türkmenisztán - egy elzárt ország arcai

2023. 10. 04. 19.00

Türkmenisztán kevéssé ismert, de komoly kulturális örökséggel rendelkező állama a mai Közép-Ázsiának. Előadásom során a sokak által alig ismert, zárt állam épített örökségével ismerkedünk meg az egykori Északnyugat-Khorászán, Dihisztán és Khwárizm területén. Hagyjuk a modern politikai sztereotípiákat, a felszínes és sivár kliséket, melyeket a mai sajtóban Türkmenisztánra alkalmaznak, és próbáljuk megérteni és megismerni ennek a kevéssé ismert országnak a kulturális örökségét.

Virtuális utazásunk első felében Asghabat, a türkmenisztáni főváros szépségéveivel ismerkedünk. Asghabat, az iráni határnál, a Kopet Dag hegység közelében épült egykori orosz katonai kolónia az elmúlt harminc évben teljesen átalakult, a fiatal közép-ázsiai állam vezetői presztízskérdést csináltak a főváros építészetéből. Asghabat a fehér márvány falakkal pompázó paloták városa, ahol még az autóknak is fehér színben kell virítaniuk. Megtekintjük a Nemzeti Múzeum páratlan párthus és iszlámkori kincseit, mint például Gonurtepe (Margus) világhírű leleteit, a Kr.e. 3-2. századi hellenisztikus elefántcsont rhütonokat vagy a Mervből előkerült Kr. u. 2-3, századi buddhista tárgyakat. Asghabat másik híres múzeuma a Szőnyegmúzeum, mely szintén páratlan kincsekkel bűszkélkedhet, a világhírú türkmén nomád szőnyegek szépsége magával ragadó. Mindezeken túl virtuális kirándulást teszünk egy asghabati piacon és körülnézünk a modern Asghabat utcáin is, ahol számos érdekes modern köztéri alkotást tekintünk meg.

Asghabat után ellátogatunk a türkmenisztáni főváros környékére is, virtuális zarándoklatot teszünk Zengi Baba szúfi misztikus Asghabat közelében fekvő síremlékéhez, és megnézzük Anau egykori monumentális 15. századi timurida mecsetének romjait is, melyet egy földrengés rombolt részben le. Ezt követően látogatást teszünk Niszában, az iráni népek közé tartozó Párthus Birodalom egykori korai fővárosában, mely a Kr.e. 3-1. század között élte virágkorát. Nisza építészete sajátosan elegyíti az ókori keleti és a hellenisztikus építészeti stílusokat. Ezt követően megtekintjük a Göktepei csata emlékművét, mely az 1881-ben az oroszok által lemészárolt több tízezer tekke türkmén nomádnak állít emléket, és amely emlékmű csak a Szovjetunió bukása után készülhetett el. Gipcsak falvában ellátogatunk az első türkmén elnök, Szaparmurat Nijazov (Türkmenbasi) mauzóleumába és virtuális sétát teszünk Türkmenisztán legnagyobb mecsetében is, melynek falain nemcsak a Koránból, hanem a Türkmenbasi könyvéből, a Rúhnámából (A Lélek könyve) is szerepelnek idézetek.

Ezt követően virtuálisan átszeljük a Karakum sivatagot és megállunk az Amu Darja, a legnagyobb türkmenisztáni folyó partján is rövid időre, ahogy annak idején Vámbéry Ármin is tette. Közben megismerkedünk a nomád türkmének világhírű lovával, a már Magyarországon is tenyésztett nemes ahal tekével. Itt elidőzünk a türkmén nomád hagyományoknál, hiszen Türkmenisztánba a modern életben sem szűnt meg a nomadizmus és a nomád törzsek befolyása teljesen.

Végül rövid látogatást teszünk az üzbég határ közelében fekvő észak-türkmenisztáni Konya Ürgencsben (Régi Ürgencs), az egykori Khwárizm középkori fővárosában, amely a 10-16. század között több jelentős helyi dinasztia (Khwárizmsahok, üzbég Arabsáhidák) és amelynek monumentális épületei, mecsetei, minaretei, zarándokhelyei ma is az egykori gazdag középkori muszlim metropolisz emlékezetét őrzik.

13. A perzsa öböl iráni szigeteinek természeti és történeti érdekességei

2023. 11. 21. 19.00

Dél-Irán világa fantasztikus és elbűvölő szépségű, mely számos értékes és izgalmas régióval rendelkezik. Ezen belül is azonban külön kategóriát képviselnek a Perzsa-öböl szigetei. A Perzsa-öböl szigeteiről elsőre leginkább a geopolitikai feszültségek jutnak eszünkbe, a világgazdasági és nagyhatalmi vetélkedés, mely tény a globális gazdaság, a kőolaj- és földgázellátás terén hallatlanul érzékeny területté avatja ezt a területet. Kevéssé ismertek a Perzsa-öböl kulturális, építészeti értékei, művészeti öröksége, történelmi sokszínűsége. Jelen előadásomban a Perzsa-öböl iráni szigeteit mutatom be, azok építészeti, ökológiai szépségeit.

Kis szigete nyugodtan nevezhető az iráni Dubainak, s egykor az utolsó iráni sah luxusnyaralójáról és a sahnak készült Concorde leszállópályáról híresült el. Mára már iráni turisták tömegei keresik fel a Perzsa-öböl északi partjaihoz közel fekvő szigetet, amely egyben szabadkereskedelmi zóna is, Iránhoz képest némileg eltérő szabályokkal. Kis szigete mára Sarm el-Sejkh és Dubai után a harmadik legnépszerűbb turistadesztináció lett a Közel-Keleten. Kis szigetén a tömegturizmus, a hatalmas luxusszállodák (közöttük egy, stílusában az ókori Perszepoliszt imitáló hatalmas hotel) együtt élnek a sziget ritka, egzotikus és autentikus látnivalóival. Nekem talán a helyi arab őslakosság skanzenje, valamint az egykori Harar városának, a középkori Kis szívének emlékei tetszettek a legjobban, de a földalatti édesvíz-csatornarendszer is szemet gyönyörködtető szépségű. Kis szigetének emblematikus szimbóluma a huszadik században megfeneklett görög hajó roncsa.

Még izgalmasabb élmény a Hormuzi szoros iráni szigeteinek felfedezése, itt Qesm és Hormuz szigeteire látogatunk el virtuálisan. A Hormuzi-szoros iráni szigeteitől csak egy ugrás Omán és az Egyesült Arab Emirátusok partjai. Az itt élők kulturálisan, történelmileg, arcvonásaikban, zenéjükben, konyhájukban számos közeli és távolabbi régió hatásait tükrözik: iráni, arab, afrikai, indiai és európai hatásokat lehet lépten nyomon látni, melyek érdekesen keverednek a Hormuzi-szoros lakossága mindennapjaiban. Qesm szigetén ellátogatunk a híres mangrove erdőkhöz, melyek a legnagyobbak a Perzsa-öbölben, és egyben közel kétszáz madárfajnak adnak otthont. Ezután elutazunk a qesmi UNESCO Geopark területére, mely 2006-ban született meg, és egyben a Közel-Kelet első geoparkjának számít, és közel harmincezer hektárra terjed ki, leglátványos geológiai formációknak adva otthont. Itt virtuális látogatást teszünk a világ leghosszabb sóbarlangjában, majd megnézzük a Csillagok völgyét és a Csáhkúh (Kúthegy) kanyont is. Kalandjainkat a qesmi portugál erőd falainál fejezzük be.

Ezt követően átkompozunk a szomszédos Hormuz szigetére, ahol utunkat hatalmas olajszállító tankerek szegélyezik a hajnali Perzsa öböl tajtékos hullámai között. Marco Polo és Ibn Battúta anno szintén Hormuz szigetének vendégei voltak. Ha megéhezünk, akkor Hormuz szigetén ideje egy helyi vörös, vasoxidos talajból és lisztből gyúrt lepénykenyeret enni mint helyi delicacyt. Azután jöhet a gótika! Megnézzük az egykori hatalmas portugál erőd falait, annak ciszternáit és épen maradt 16. századi gótikus keresztény altemplomát. Ezután látogatást teszünk Ahmad Nadalián híres, Hormuzon szigetén élő kortárs iráni festőművész galériájában, aki a helyi hormuzi hagyományokat őrzi, színeket, inspirációkat, hangulatukat gyűjt ebből az arab-indo-iráni kulturális egyvelegből., amely Hormuz szigetét olyannyira jellemzi. Végül sétát teszünk a Szivárvány völgyben és a Vörös parton, ahol különleges és egyedi geológiai formációkkal lesz módunk ismét megismerkedni.

14. A Selyemút építészete Észak-Iránban Mashadtól Kermansahig

2023. 12. 15. 19.00

Észak-Irán világa Irán egyik leggazdagabb, legsűrűbb szövésű kulturális régiója. Előadásomban a Mashadtól Zandzsánig ívelő területet járjuk be. Persze a bejárás kifejezés talán megtévesztő, hiszen aki Mashad városa felől elindul nyugati irányba Iránban, annak jó pár érdekes és izgalmas történelmi és természeti látnivalóban lesz része.

Virtuális utunk elején a történeti Khorászán nyugati részét járjuk be. Mashad városában kezdünk, ebben az óriásira duzzadt vallási zarándokhelyen, amely a 818-ban itt elhunyt Alí al-Ridá (Reza) a 8. síita imám (a 12-es síita iszlámon belül) személyére emlékezik nevében. A hatalmas síita ziáratgáh (zarándokhely) meghatározza Mashad városszerkezetét és építészeti hagyományait. Reza imám szentélye város a városban, rengeteg múzeum, díszes szahn (udvar) várja az ide érkező jámbor síita és nem-síita zarándokot. Mashad mellett fekszik az ősi Túsz városa, Abú'l-Qászem Manszúr Ferdouszí (Firdauszí) a klasszikus perzsa hősepika legnagyobb művének, a Királyok Könyvének (Sáhnáme) szerzője, mely mű ihlető forrása és kedves olvasmánya volt egykoron Arany Jánosnak is.

Utunkat innen nyugat felé vesszük és az egykori Selyemutak mentén fogunk haladni, ahol sok egyéb hely mellett elidőzünk Mijándast óriási méretű, több udvaros karavánszerájában is az iráni Kevír sivatagban. Innen kisebb megállókkal Besztámba, Bajazíd (Abú Jazíd) Besztámí 9. századi jelentős iráni szúfi dervis mauróleumába zarándokolunk el, a kiterjedt szentélykörzet szeldzsuk, mongol, timurida műemlékei fölött tűnődünk, hogy aztán tovább vándolroljuk Dámghánba, ebbe az ósi iráni oázisvárosba, mely egykoron Hekatonpülosz (Száz oszlopos város) néven hellenisztikus és párthus kori település volt és rövid ideig a Párthus Birodalom fővárosaként is ismert volt. Dámghán elbűvölő építészete mindig magával ragadja az embert, kezdve a város szélén álló szászánida karavánszerájtól, a közeli Tepe Hiszár neolitikus dombjáig és a város középkori muszlim építészeti gyöngyszemeiig: a 8 századi Tárikhánéig, Irán egyik legkorábbi mecsetének maradványaiig vagy a 11. századi csodálatos Pír-e 'alamdár toronyig.

Teherántól nyugatra Észak-Iránba számos kiváló és nagyszerű műemléket lehet látni, ennek során ellátogatunk az Elburz hegység lábánál Qazvínba, Irán 16. századi fővárosába, ahol a gazdag és szépséges észak-iráni város falai között felkeressük a helyi gigantikus középkori nagymecsetet, az Emamzade-je Hoszein síita zarándokhelyet, mely egykor a zajdita síita iszlám szentélyeként indiult és lett később a tizenkettes síita iszlám által tisztelt hely, a 16. században pedig hatalmas és pompás emámzáde épült, hirdetve a korabeli Perzsiában államvallássá lett ithnáasarija (tizenkettes síita iszlám) dicsőségét. Qazvinból taxival felmegyünk az Elburz hegység szerpentinjein és felhágunk Alamút büszke várába, az egykori nizári iszmá'ilita síiták (félrevezető néven: asszaszínok) híres sasfészkébe. amely a 11-13. század között egy jelentős észak-iráni síita állam központja volt a tengerszint felett több mint kétezer méterrel és amelyet végül a mongolok foglaltak el 1256-ban. Ezt követően röviden körülnézünk Zandzsánban és Szoltaníje vidékén, ahol távol-keleti mongol és muszlim művészeti hagyományok találkozásának leszünk a szemtanúi.
Mindenkit szeretettel várok erre a nem szokványos iráni előadásra.

15. Kásán - Jazd - Kermán és környékük - a vidéki Irán alig ismert építészete

2024. 01. 08. 19.00

Kásán, Jazd, Kermán – három régi iráni város rengeteg történettel, mítosszal és még több épített örökséggel. Előadásomban a klasszikus perzsiai városi kultúra és szellemiség e három régi és lenyűgöző központjába utazunk el virtuálisan.

Kásán a Kevír sivatag nyugati szélén fekszik a Keselyű hegység és a Kevír találkozásánál. A nálunk alig ismert csodálatos Kásánt szokták a legrégebbi iráni városnak is hívni, hiszen Kásán peremén terül el Szialk, a közel hétezer éves neolitikus tell település, amely talán valóban (az egyik) legelső iráni lakott település lehetett. Kásánba azonban sok más okért is érdemes ellátogatni. Kásán igazi kuriózuma az a több mint száz polgárház, mit ház, palota, melyek a 18-19. században épültek, és amelyek akár hatvan-hetven szobának és négy-öt emeletnek is helyt adtak. Karcsú széltornyokkal és boltíves csarnokokkal ékeskedtek, és napokig lehet barangolni e fényes, lenyűgöző és hatalmas méretű építészeti csodák között, melyek jól bizonyítják, hogy mennyire nem egyértelmű Iránt a 18-19. században dekadens, hanyatló entitásnak látni és láttatni. Más szóval, lehet úgyis hanyatlani mint Kásán polgárai tették egykoron, de ez vállalható és szimpatikus hanyatlás. A polgárházakon túl a ragyogó kásáni régi bazár 19. század végi sztalaktitos boltívei alatt is elfogyasztunk egy pohár erős iráni teát, és végül a nemes Fín kertben emlékezünk Amír Kabírra, az ott 1853-ban mártírhalált szenvedett jeles iráni államférfira.

Jazd talán egy fokkal ismertebb Kásánnál Magyarországon. Jazd Jászberény testvérvárosa, ahol közel tíz éve áll Sisa József ötvösművész Jászberény emlékműve a jazdi polgármesteri hivatal mellett, és létezik már Jászberény utca is jó ideje, a magyar kultúra tehát nem idegen Jazdban. Jazd egykor és most az iráni zoroasztriánusok fellegvára és erős bástyája volt és maradt. Zarathustra híveinek vallási és kulturális emlékeit több helyen felfedezhetjük a városban, ahol több zoroasztriánus múzeum, temető, tűztemplom, kulturális intézmény tekinthető meg. Jazd környékén pedig közel féltucat fontos zoroasztriánus zarándokhelyet lehet most is szabadon felkeresni. Jazd muszlim fénykora a 14. századra esik, amikor a város rövid ideig a Mozaffarida dinasztia fővárosa lett, ekkor, a 14-15. században emelték a jazdi nagymecsetet, amely közel hatvan méter magas minaretjeivel (melyek a legmagasabbak ma Iránban) és kifinomult mihráb mozaikjaival a mozaffarida-timurida mecsetépítészet iráni ékkövének számít. A jazdi óváros UNESCO világörökség végtelen labirintusa, rengeteg sikátorával, fürdőivel, édesvizet szállító qanátjaival (csatornáival) ciszternáival, széltornyaival jól példázza a szélsőséges sivatagi körülményekhez leleményesen alkalmazkodó emberi elmét.

Kermánban ritkán vendégeskedünk, de érdemes Kelet-Irán eme fontos kulturális központjába is ellátogatni, ahol ismét különös élmények érik az embert, ha eredeti iráni művészeti élményekre vágyik. A 17. századi Gandzs Alí Khán tér kicsit talán Iszfahánt idézi meg, a körötte fekvő mecsetek, fürdők, bazár mind-mind azonban különböznek Iszfahán világától, körös-körül pedig rézművesek kopácsolása hallatszik, hiszen a világ egyik legnagyobb rézbányája Kermán közelében található. Kermán patinás nagymecsete mellett érdemes rövid kirándulást tenni a helyi zoroasztriánusoknál, és megtekinteni a vélhetőleg a koraiszlám korból származó Dzsabalije épület kupoláját, melyről máig sem világos, hogy voltaképpen milyen célból is épült. Kermánnak emellett izgalmas kortárs művészeti gyűjteménye is van, a Dr. Szanaati Múzeum, ahol Vasarely és Henry Moore alkotásai fogadják a látogatót egy szép és tartalmas nap végén.

16. Azerbajdzsán vidéki városai és épített öröksége

2024. 02. 28. 19.00

Ha Azerbajdzsánba látogatunk, akkor egy sokkal színesebb világ nyílik meg előttünk, mint elsőre gondolnánk. A Magyarországnál valamivel kisebb területű állam a Nagy Kaukázus, a Kis Kaukázus, az Arasz folyó és a Kaszpi-tenger közötti változatos domborzatú és klímájú területen terül el, ahol jól megfér egymás mellett a sivatagi, kontinentális, szubtrópusi és a magashegységi klíma. Mindezek a tényezők meglehetősen változatos növénytakarót, geológiai formákat, állatvilágot és persze emberi kultúrákat is szültek. Azerbajdzsán történetileg meglehetősen változatos és sokszínű múltat tudhat maga mögött, és máig jónéhány etnikai kisebbség (tátok, tálisok, lezgek, kaukázusi avarok, udik, khinaliqiak) otthona.

Virtuális kirándulást teszünk Gobusztánba, ahol a sivatagi környezetben több ezernyi prehisztorikus sziklarajz maradt ránk, valamint a világ leglátványosabb sárvulkánjai, melyek, folyamatosan pöfögnek és ha nem vigyázunk, akkor bizony arcon is’köpnek’. Hiába no, alattunk hatalmas földgázmezők húzódnak, amelyek nyomására folyamatosan iszap és sár tör felfelé az amúgy meglehetősen holdbéli tájon, háttérben a Kaszpi-tengerrel… Baku mellett ellátogatunk az ott álló zoroasztriánus templomhoz, mely egykori párszi (indiai zoroasztriánus) és hindu kereskedők negyedének közepén áll, majd pedig ellátogatunk Bibi Heybat mauzóleumába, az egyik legfontosabb azerbajdzsáni tizenkettes síita muszlim zarándokhelyre, ahol egy síita női imámleszármazott sírja található.

Ezután Gubába, Észak-Azerbajdzsánba teszünk kirándulást a Nagy Kaukázus tövébe, amerre egykor Déchy Mór magyar földrajztudós is sokat járt. Itt egy csodálatos és érintetlen zsidó világba, egy érintetlen kaukázusi stetlbe csöppenünk máig ott élő zsidósággal. Guba a 18. század derekán Dagesztánból ide menekült, és kivirágzó úgynevezett hegyi zsidó közösség otthona mindmáig. Itt látogatást teszünk a helyi nagyzsinagógában és a gubai zsidók történeti múzeumában, valamint virtuális sétánk alatt megtekintünk egy mikvét és több más zsidó vallási épületet is.

Gubából aztán dzsipekbe ugrunk, és lélegzetállító szerpentineken keresztül meg sem állunk a közel 2500 méterrel a tengerszint felett fekvő Khinaliqig, ahol hamisítatlan ’tibeti’ alpesi hangulat fogad. Itt még a madár is alig jár, autó is csak ötven éve jött fel először. A helyiek a lezg nyelv rokonának tartott lokális kaukázusi nyelven beszélnek mindmáig, házaikat szárított trágyával fűtik fa híján, és a falu tetején épült mecsetből nézve, a távolban feltűnik a Bazardüzü, Azerbajdzsán legmagasabb 4466 méter magas hegycsúcsa is.

Ezután Azerbajdzsán középső és északnyugati része következik, ahol ellátgatunk a festői, tátok lakta Láhidzs hagyományos építészetű kicsiny falvába, olykor zúgó patakok felett emelt függőhidakon át sétálva a Kaukázus völgyeiben. Utána Gabalán át elutazunk a grúz határ felé vezető úton Sekibe, ahol az egykori Seki kánok perzsás ízlésú palotáit, cseréptetős karavánszerájait, színes kaukázusi mecseteit tekintjük meg, és megkóstoljuk Seki ínycsiklandó baklaváit, majd pedig elugrunk Kisbe, ahol a kaukázusi kereszténység régi templomát nézzük meg, az egykor ott járt Thor Heyerdahl szobrával.

17. Afganisztán ősi városai - 1. rész

2024. 03. 21. 19.00

Afganisztán és turizmus? Ha valaki ezt mondja 2021 nyarán, amikor az egész világot bejárták a nyugati csapatkivonás és az újabb tálib hatalomátvétel kaotikus képei Afganisztánban, aligha hitte volna el ezt bárki is. Pedig 2023-ra, alig két évvel a fenti káosz után az a helyzet, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus turistavízumokat bocsájt ki egyéni utazóknak és utazási irodáknak is. Minden probléma, politikai nehézség, nők jogai és a nemzetközi térben többségében továbbra sem elismert státusza ellenére a tálib emirátus szilárdan kezében tartja Afganisztánt és a stabilnak tűnő állapotoknak köszönhetően nem ellenzi turisták beutazását - gyakorlatilag az egész világból fogad vendégeket. Így kerültem én is 2023 őszén Afganisztánba, ahol szűk két hetet töltöttem levegőben és szárazföldön utazgatva Afganisztán több jelentős tartománya, városa között. Afganisztán és az afgánok barátságosak a hozzájuk utazókkal - az elmúlt évtizedek vérzivatarai és embert próbáló viszonyai, a mindennapokat mérgező polgárháborúk és különböző idegen katonai inváziók ellenére a helyi lakosság tud és szeret együtt örülni az afgán kultúrát, városokat, tájakat tanulmányozni, megcsodálni jött vándorral. Elmondhatom, hogy Afganisztán biztonságban járható és ott, ahol jártam, kiszámíthatónak látszó viszonyok uralkodtak.

Előadásom első felében bevezetőt nyújtok Afganisztán országgá válásának távoli és közelebbi múltjáról, az ókortól kezdve érintve a legfontosabb dinasztiákat. Ne feledjük, hogy a mai Afganisztán területe egykor Zarathustra életének helyszíne volt, majd a buddhizmus korai virágkorának területe Asóka hódításai után, gondoljunk csak a későantikvitásban emelt gigantikus Buddha szobrokra Bámijánban. Afganisztánban hellenisztikus görög királyság virágzott a Kr.e. 3-1. században, később a Kusán Birodalom, a szászánida perzsák, azután keleti (fehér) hunok és a türkök különböző csoportjai alapítottak itt államokat a Kr.u. 4-9. századokban.

Az iszlám elterjedése fokozatosan történt meg a mai Afganisztán területén. Az Omajjád és az Abbászida Kalifátus után a Szaffáridák, a Számánidák hoztak létre emírségeket a mai Afganisztán területén. Jelentős és döntően Afganisztán-központú állam volt a Ghaznavida Birodalom a 10-12. században, amelynek kulturális ragyogása komoly nyomot hagyott az egész régióban a mai Indiától a mai Kelet-Iránig. Ghaznaví Mahmúd udvara mecenatúráját a kor olyan szellemi óriásai élvezték mint Firdauszí vagy Bírúní. Afganisztánban született Rúmí, a nagy perzsa szúfi misztikus is a 13. század elején. A mongol hódítások drámai hatást okoztak a mai Afganisztán területén, és a jelentős mongol etnikai hatások máig nyomot hagytak az országon – gondoljunk csak a hányatott sorsú hazara kisebbségre. Később a timurida, mogul és szafavida birodalmak alatt virágoztak fel olyan városok mint Kabul, Herát és Kandahár, amelyekbe mi is ellátogatunk virtuálisan.

Az az állapot, hogy a mai Afganisztán területén több nagyhatalom osztozott, a 18. század közepén kezdett megszűnni, az iráni világhódító, Nádir Sáh birodalmának romjain 1747 után született meg a Durrání dinasztia állama, amely pillanatot nevezhetjük az újkori Afganisztán megszületésének. A Durráníkat később a Barakzai dinasztia váltotta fel a 19. század negyvenes éveire Dúszt Mohammad emír vezetésével. Közben elkezdődött a ’Great game’ is, az európai gyarmati hatalmak agresszív terjeszkedése is a régióban. Afganisztán esetében a britek okoztak jelentős sebeket és károkat, és döntő szerepet játszottak a modern Afganisztánt érintő politikai problémák és frusztrációk előidézésében. Ám sem a britek, és később a szovjetek és az amerikaiak sem voltak tartósan képesek meghódítani az ironikusan ’a birodalmak temetőjének’ nevezett sokszínű és csodálatos kultúrával rendelkező Afganisztánt, igaz ezekért a háborúkért Afganisztán rettenetes árat fizetett emberi életben, agazdasági, társadalmi és egyéb következmények is tetemesek. Afganisztánban véleményem szerint manapság a legfontosabb dolog a béke, a nyugalom, a háborúk nélküli élet.

Mostani előadásomban egyfelől bevezetést nyújtok Afganisztán történelmébe, másfelől képek és videók segítségével elkirándulunk Kabulba, a Bámiján völgybe és a Band-i Amir tavak környékére.

18. Afganisztán ősi városai 2. rész

2024. 04. 05. 19.00

Második afganisztáni előadásomban először folytatjuk a barangolásunkat Kabulban, majd az ország nyugati végeire látogatunk el, Herát városába. Herát városa ősi oázistelepülés, amely a Harí folyó mentén épült fel az azonos nevű tartományban. Herát történelme szövevényes, az óperzsa kori Haraiva tartománytól a mongol és iráni támadásokig, a vérzivataros 19-20. századi afgán történelemig számos fontos, olykor magasztos, olykor viszont szomorú események helyszíne volt. A ma is pezsgő Herát mostani történelmi városképét egyértelműen a timurida korban érte el. Amikor 1407-ben két zivataros év után Sárhrokh,Timúr legkisebb fia került a keleti timúrida területek élére, akkor az új uralkodó csakhamar áthelyezte fővárosát Szamarkandból Herátba. Sáhrokh, valamint felesége, Gouharsád királyné ambíciózus éptkezésekbe kezdtek Herátban. Ha valaki ma Herátba látogat, megkerülhetetlen a város timúrida örökségének megismerése, kezdve a Moszallá, a timúrida kori Herát szakrális központjának hatalmas, több mint ötven méter magas minaretjeivel, Gouharsád királyné mauzóleumával és Mír Alí Sír Nawá'ínak az üzbég irodalom atyjának, egyben befolyásos timúrida udvari embernek a sírjával. Innen a költészet felé fordulunk és virutálisan elsétálunk Herát irodalmi nagyjai, Khwádzsa Abdalláh Anszárí és Dzsámí lenyűgöző timúrida kori mauzóleumaihoz, valamint a város legendás muszlim hódítóinak, Qászimnak és Ibráhimnak szintén timurida kori síremlékéhez is. Mindezeken túl ott emelkedik a város felett a nemrég felújított heráti citadella, amely szintén a timúrida kor terméke volt, igaz ennél későbbi korszakok is rajtahagyták kezüket a hatalmas erődön. Herát monumentális és egyben gazdagon díszített nagymecsete a Ghúridák, a Kartidák és a Timúridák korának esztétikáját, a 12-15. századok építészeti stílusait egyesíti. Mindezek mellett benézünk a heráti háborús múzeumba is, mely a szovjetellenes helyi mudzsáhid ellenállóknak állít emléket erősen katonás stílusú kiállításával.

Herát után virtuálisan Észak-Afganisztánba utazunk tovább, az ősi Baktria, a későbbi Tokhárisztán, a modern Balkh tartomány területére, ahol egykoron Nagy Sándor és Dzsingisz kán is véres látogatást tettek. Az Amu Darja völgyében máig ott emelkedik eleven építészeti gyöngyszemként Balkh városa, ez az ősi, közel háromezer éves oázis és egyben Afganisztán egyik legősibb és legfontosabb települése, oly sok tudós, gondolkodó, költő, író egykori otthona. Balkh egykor a zoroasztriánus vallás és a buddhizmus ősi központja volt, majd pedig a középkori iszlám civilizáció meghatározó tudományos központja. Balkhban ellátogatunk a régi városfalakhoz, a Naugunbad mecsetnek, ennek a koraiszlámkorban emelt hatalmas épületnek a romjaihoz és megnézzük a timúrida városközpontot is, továbbá azt a medreszét, ahol a 13. század elején a világ legnagyobb szúfi költője, Rúmí folytatta tanulmányait. Ezutn ellátogatunk 'Abd al-Rahmán, a vaskezű afgán emír 19. század végi, már európai ízlés szerint épült palotájába, és megnézzük Aibak városa mellett Takht-i Rusztam hatalmas buddhista sztúpáját és viháráját is, ez a buddhista központ a Kr.u. 9-10. századig virágzott mint Afganisztán egyik leghatalmasabb buddhista szellemi centruma. Végül pedig látogatást teszünk Mazár-i Sarífban, ahol a híres Kék mecsetről és nauruzi dzsanda bálá szertartásról fogok pár szót szólni.

19. Északnyugat-Irán útjain

2024. 05. 03.

Északnyugat-Iránban tett virtuális barangolásunknak több érdekes állomása lesz, amelyekre mindenkit szeretettel várok. Elsőként is Hamadánba látogatunk, ebbe az ősi iráni, közel háromezer éve lakott fontos városba, amely az ókorban méd, óperzsa főváros volt, de később is töretlenül virágzott köszönhetően az iráni Selyemútnak. Hamadánt vallási-kulturális sokszínűség jellemzi, egykor tekintélyes zsidó közösség élt itt, és itt van eltemetve Avicenna (Abu Alí ibn Szína) is, az iszlám világ egyik legnagyobb tudósa is.

Hamadán után nyugat felé vesszük az irányt, és olyan ritkán látott helyekre látogatunk mint Kangávar vagy mint Kermánsáh környéke, ahol megismerkedünk az ókori párthus és szászánida művészet helyi kiemelkedő emlékeivel (Táq-ie Bosztán, kangávari Anáhita szentély). Kermánsáh városában virtuális látogatást teszünk a Tekje-je Mo'aven-e Mok lenyűgöző épületében, egy huszadik század elején épült szépséges síita vallási intézményben, megcsodálva belső faldíszeit. Kermánsáh után ellátogatunk iráni Kurdisztánba, ahol Szanandádzs városának ősi kincseit látogatjuk meg mint az Ászíf Díván kereskedő palotát, a helyi régészeti múzeumot, a szunnita rítusú szanandádzsi nagymecsetet és a várost egykor kormányzó Ardalán emírek rezidenciáját.

Ezután az iráni kereszténység erős várába, Orumijébe látogatunk, ahol Irán legősibb keresztény templomát tekintjük meg a Náne Mariam templomot, de időt szakítunk szeldzsuk kori nagymecset megtekintésére is. Orumije után elutazunk Marághébe, amely a 13. század közepén az iráni mongol állam fővárosa volt rövid ideig, itt szép mauzóleumok maradtak fent a 13-14. századból. Marághe után Tebriz muszlim műemlékeit tekintjük meg, az Arg-e Alisáhot, az Elgoli parkot és a város ősi bazárját, amely közel 47 hektáron terül el.

Innen tovább barangolunk a Kaszpi-tenger buja zöld erdők övezte vidékére, Anzali városába, a legfontosabb iráni kikötővárosba Észak-Iránban, ahol megnézzük a második világháborús lengyel menekültek megrendítő temetőjét, a kikötőt és Reza Pahlaví elegáns palotáját is. Ezt követően bevetjük magunkat a hegyek közé és megnézünk egy igazi kaszpi teaültetvényt, megmásszuk a büszke Qal'e-e rúdkhán erődjét Fúman közelében és végül ellátogatunk Maszúléba, egy tálesi etnikunúak áltl lakott festői hegyi faluba. Innen a Rast melletti szaraváni erdőbe látogatunk el, Irán legnagyobb szabadtéri néprajzi skanzenjébe, ahol Gilán tartomány népi, falusi építészetével ismerkedünk meg.

Majd Rúdbárba utazunk, Mandzsilban megállunk Irán legnagyobb szélerőműveinél, ahonnan Qazvinba utazunk el, és a qazvíni óvárosban tett séta, a Sáhzáde-je Hoszein síita zarándokhely virtuális meglátogatása után Alamút büszke aszaszín (nizári iszmá'iita) erődjében fejezzük be kirándulásunkat.

20. Kelet-Irán ismeretlen tájai

2024. 06. 18.

Ha Irán látnivalóiról beszélünk, akkor a laikusnak az alábbi kulcsszavak jutnak eszébe: Perszepolisz, Iszfahán, Jazd, Teherán, Kevír sivatag, a vájtfülűek esetleg ismerhetik Hamadánt, Mashadot, Kermánt, Tebrízt, a Perzsa-öböl vagy a Kaszpi-tenger vidékét.
Ám létezik egy másik Irán, amelyet olyan helyszínek fémjeleznek mint Bam, Nájband, Birdzsand, Nastifán, Tabasz, Ferdousz, Zúzan, Torbat-e Dzsám, Kháf, Eszfahak, Korit, Sahdád, a Morteza Alí-kanyon, Túsz, Mashad. Ezek a nevek a nagy többségnek semmit sem mondanak, de nincs is mit csodálkozni ezen, mert még Iránon belül is ritkaságba megy, ha valaki Irán keleti peremének kevéssé ismert, ámde gazdag természeti és történelmi örökséggel rendelkező helyeit felkeresi.

Nekem azonban megadatott az a szerencse, hogy láthassam Kelet-Irán eme gyöngyszemeit. Kermán, Dél-Khorászán és Khorászán-e Rezaví iráni tartományok épített öröksége megannyi csodát rejteget, amelyek virtuális bebarangolása megér egy estét, és feltétlenül megér egy személyes látogatást. Tegyen Ön is egy virtuális kirándulást az iráni-afgán határsáv iráni oldalán, hogy lássa Bam hamvaiból feltámasztott sivatagi erődjét az egykori Selyemút mentén, Najband mesebeli, pálmafák övezte agyagfalvát, ahol barlangokban aludtunk és isteni kecskegida gulyást főztek csupaszív vendéglátóink, nézze meg Birdzsand csodás óvárosát, látogasson el Eszfahak és Korit mágikus szépségű agyagfalvaiba, menjen el a Tabaz oázist megcsodálni a mesebeli Morteza Ali-kanyon hideg-meleg vizes forrásaival, látogasson el Nastifán fantasztikus szélmalmaihoz, Zúzan gigantikus mecsettorzójához, mely a Khorászán elleni mongol támadás nyolcszáz éves mementója, nézze meg Sahdád sivatagának hatalmas, sivatagi erózió formálta jardangjait, Sejkh Ahmad Dzsámí timurida mauzóleumát Torbat-e Dzsámban, Omar Khajjám, Firdauszí és Reza Imám mauzóleumait Nisápúrban, Túszban és Mashadban.

Ez az előadás nem jöhetett volna létre kelet-iráni régész, múzeológus, helytörténész, idegenvezető barátaim segítsége nélkül, és így ezt az előadást nekik ajánlom.
Nagy köszönet a rengeteg csodálatos vidéki iráni tanárembernek, muzeológusoknak, régészeknek, hoteltulajdonosnak, egyszerű, nyíltszívű vidéki iráni embernek, akik velünk tartottak és csodákat mutattak nekünk. Nélkülük nem lett volna ez az út ilyen szép. Irán nemcsak Iszfahán, Jazd, Síráz, Perszepolisz. Vannak másfajta Iránok is, rengeteg értékes régészeti, geológiai látványossággal.

21. Irán 2024-ben - friss fejlemények - Izrael és Irán rivalizálása

2024. 09. 16.

Irán politikai kérdéseiről nem lehet eleget beszélni, főleg egy olyan kiélezett nemzetközi helyzetben, mint a 2024-es esztendő. A konfliktusokkal terhelt közel-keleti világban 2024-ben továbbra is zajlik a gázai háború, most már majdnem egy éve, mely konfliktusnak egyelőre nem látszik a befejezése. A palesztin-izraeli konfliktus súlyosbodása 2024-ben ismét kiélezte Izrael és Irán viszonyát is, melynek drámai megnyilvánulása és eszkalációja volt az áprilisban kitört iráni-izraeli miniháború, mely a közelmúlt legjelentősebb, legsúlyosabb eseménye volt Irán és Izrael közel-keleti konfliktusában, a két fél ugyanis 2024 áprilisát megelőzően óvakodott az egymás területe elleni közvetlen katonai csapásoktól. Ráadásul majdnem hasonló esemény zajlott le 2024 augusztusában is, amikor Teheránban merénylet áldozata lett Iszmá'il Hanije, a Hamász radikális palesztin politikai szervezet emigrációban élő vezetője, és az események 2024 áprilisához hasonló eszkalációja ismét lehetséges forgatókönyv lett Irán és Izrael viszonyában, mely eszkaláció végül azonban nem következett be.
Mindezeken túl izgalmas események történtek az iráni belpolitikában is 2024-ben, és az évnek még közel sincsen vége. Iránban februárban parlamenti választásokat tartottak, július elején pedig elnökválasztás zajlott, miután májusban helikopterbalesetben elhunyt Ebrahím Raiszí iráni elnök. Míg a parlamentben az iráni konzervatív és ultrakonzervatív erők megőrizték abszolút többségüket a reformistákkal szemben, addig az iráni elnökválasztáson az iráni reformisták jelöltje, Mászúd Pezeskian győzedelmeskedett. A belpolitikailag a társadalmi szolidaritást, összefogást, külpolitikailag az óvatos nyitást ígérő Pezeskian-kormány nehéz gazdasági és társadalmi, kül- és belpolitikai körülmények között kezdi meg tevékenységét a nem túl jó gazdasági mutatókkal rendelkező Iránban. Mindezek mellett pedig iráni kormányokon túlmutató érzékeny kérdés továbbra is az iráni nukleáris program aktuális előrehaladása, az egyre inkább kaotikus és sokszereplős nemzetközi politikai életben egyre nehezebb megjósolni az iráni nukleáris program fogadtatását, a 2018-ban megbénult, az iráni nukleáris kérdést mederben tartani kívánó JCPOA visszaállítására ugyanis csekély esély látszik. Továbbá érdemes megemlíteni az Irán-barát proxyk fokozódó szerepét a közel-keleti politikában, mely tény szintén erősen kihat a közel-keleti, valamint a globális gazdasági, politikai folyamatok alakulására. Kérdés, hogy a novemberi USA elnökválasztás végeredménye hogyan fog hatni Irán helyzetére 2024 végén?

22. A klasszikus perzsa irodalom születése a 10-11. században: Rúdakí, a perzsa költészet atyja és Firdauszí: Királyok könyve (Sáhnáme), a perzsa hősepika csúcsa

2024. 10. 08.

A klasszikus perzsa nyelv bölcsője a mesés gazdagságú Ḫurāsān volt Kelet-Iránban, Afganisztánban és Közép-Ázsia déli részén. Ḫurāsān robusztus gazdasági szerepe az abbászida korban (8-10. század) nem választható el a klasszikus perzsa irodalmi nyelv megszületésétől sem, melynek bölcsője a mai Ḫurāsānban (beleértve az Amu-darján túli ’tágabb’ Ḫurāsānt is) ringott. Az anyagiakban gazdag Ḫurāsān ragyogása csakhamar a kultúrában is kamatozott. Mára jól ismert tény, hogy a klasszikus perzsa nyelv (újperzsa nyelv) volt az első nyelv, amely az arab után az iszlám világban az arab betűket kezdte használni, és viszonylag gyorsan irodalmi, adminisztrációs rangot és presztízst nyert magának az indiai félsziget muszlim területeitől Anatóliáig és a Balkán-félszigetig. Ez a szédületes siker Ḫurāsānban kezdődött; vélhetően a Balkh, Herat és Marw városaiban használt későszászánida kori, a korban darinak nevezett dialektus volt a kiindulópont a 6-7. században, amelyből kialakult az újperzsa. Ezt a későszászánida perzsát kezdték a Ḫurāsānt meghódító arabok is használni egyfajta lingua francaként, és vitték magukkal hódításaik során a mai Afganisztán és Közép-Ázsia déli része felé. A ḫurāsāni darinak, más néven ḫurāsāni perzsának, az írásbelisége nagyjából Kr.u. 900 körül születik meg a Számánida Birodalomban, akik I. Isma’il alatt Ḫurāsān teljes területét meghódították. A Számánidák utáni török dinasztiák, mint a Ghaznavidák, Szeldzsukok és Qarakhánidák, ezt a ḫurāsāni arab betűs irodalmi perzsa nyelvváltozatot használták és terjesztették el nagyrészt irodalmi, udvari és hivatali nyelvként később, így került a ḫurāsāni eredetű perzsa irodalmi nyelv a mai Iránba és a mai Anatóliába (később az oszmánok alatt a Balkánra, s így a hódoltság kori Magyarországra is), ahol a perzsa uralkodó variánsává vált.

A 11. század közepén Iránt és a Közel-Kelet nagy részét meghódító szeldzsuk dinasztia rengeteg ḫurāsāni értelmiségit és írnokot vitt magával Ḫurāsāntól nyugatra, és mindez nagyban segítette az addigra már tekintélyes irodalmi nyelvvé váló klasszikus perzsa nyelv terjedését. Valami hasonló történt Indiában is, ahova a betörő Ghaznavidák hozták el a klasszikus perzsát, és ezzel sikeresen megvetették az indo-perzsa irodalom és kultúra alapjait a mai Pakisztán, India és Banglades területén egészen a 19. századig. A gazdaságilag robusztussá vált Ḫurāsān klasszikus perzsa irodalmi ragyogásának olyan költőóriásai éltek a 9-13. században, mint Rúdakí, Firdauszí, Omar Khajjám, Attár és Rúmí (sokan mások mellett). Előadásomban a klasszikus perzsa nyelv megszületéséről, kezdeteiről beszélek, főleg első két óriásáról: a perzsa irodalom atyjának hívott Rúdakíról és a legnagyobb perzsa eposzköltőről, Firdauszíról, valamint halhatatlan alkotásáról, a Királyok Könyvéről (Sáhnáme) külön fogok szólni. Az előadásban szó esik Firdauszí eposzának nagy hőseiről, Rusztemről, Szijávusról és Iszfandijárról, valamint a magyarországi Firdauszí-recepcióról is, Szulejmán szultántól Arany Jánoson át Devecseri Gáborig.

23. Szádí és Háfiz világa, művei, a klasszikus perzsa próza és líra csúcspontjai a 13-14. században

2024. 11. 27.

Az előadás a perzsa nyelvű muszlim világ két kiemelkedő költőjére fókuszál: Szádíra és Háfizra. Háfiz, akinek kultusza ma is töretlen Indiától a Balkánig, a klasszikus perzsa irodalom egyik legnagyobb alakja, a „nagy négyes” tagja Firdauszí, Rúmí és Szádí mellett. Síráz városához erősen kötődött, ott született, ott halt meg, és verseiben gyakran megidézte szülővárosát. A legendák szerint már fiatalon elnyerte a „Háfiz” címet, miután kívülről tudta a Koránt.

Az előadás nemcsak költői világát mutatja be, hanem áttekinti Háfiz fordításirodalmát és életének rekonstruálható részleteit is. Szádí, a másik sírázi költőóriás erkölcsi példázatai – különösen a Golesztán és a Busztán – máig érvényes tanításokat hordoznak, legyen szó királyokról vagy hétköznapi emberekről. A 13–14. századi perzsa irodalom e két alakja a klasszikus keleti műveltség megkerülhetetlen pillérei.
Az eredeti ajánló: Szádí és Háfiz világa, művei, a klasszikus perzsa próza és líra csúcspontjai a 13-14. században

24. Tadzsikisztán, egy ősi ország a világ tetején - Nyilvános előadás

2025. 01. 15.

Az előadás felvételét ide kattintva nézheti meg.

Tadzsikisztán a posztszovjet Közép-Ázsia délkeleti csücskében fekszik, Kína, Afganisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán szomszédságában. A Pamír magashegység uralja területének jelentős részét, miközben északon és délnyugaton termékeny völgyek is megtalálhatók. Az ország az iráni kultúrkörhöz tartozik, nyelvileg és kulturálisan is közeli rokona a perzsa világnak.

Az előadás során Barbara bemutatja Tadzsikisztán történelmi és modern központjait, köztük a főváros, Dusanbe múzeumait, az északi Isztaravsán és Khodzsand oázisait és erődítményeit, a bronzkori Szarazmot, valamint Pandzsikent romvárosát. Megismerkedünk a Haft kul (Hét tó) vidékével, az Iskandarkul tóval, és a Pamír hegységbe is kirándulunk, egészen a Pandzs folyó völgyéig, Qal'a-i Khum erődjéig és a történelmi Selyemút mentén fekvő Hegyi Badakhsán központjáig, Khorogig. Itt betekintést nyerhetünk a síita nizárí iszmá’ílita közösség pamíri kultúrájába és életébe, valamint a világ legmagasabban fekvő botanikus kertjébe is.
Az eredeti ajánló: Tadzsikisztán, egy ősi ország a világ tetején

25. Iszfahán, a perzsa reneszánsz városa

2025. 02. 26.

„Iszfahán a világ fele, ha nem Tebriz az” – tartja a híres perzsa közmondás. Az előadás bemutatja Iszfahán gazdag kulturális örökségét, amelynek építészeti csodái és sokszínű kulturális élete máig kiemelkedő Iránban és az iszlám világban. A város története a korai iszlám kortól kezdve a szeldzsukokon és bújidákon át egészen I. Abbász szafavida sah uralkodásáig ível, aki a 17. században monumentális fővárossá tette.

A város két fő korszakának és központjainak bemutatása során szó esik a régi nagymecsetről, a zsidónegyedről és a bazárról, valamint a szafavida kor híres Világ rajza (Imám) teréről, a Csalogánykertről, a Zájande folyó hídjairól és az örmény negyedről. Az előadás kitér Iszfahán várostervezési újításaira, művészeti jelentőségére és arra is, hogyan vált a perzsa építészet egyik legkiemelkedőbb példájává, amely még ma is lenyűgözi a látogatókat.
Az eredeti ajánló: Iszfahán, a perzsa reneszánsz városa

26. Síráz, a költészet és a rózsakertek városa

2025. 03. 13.

Síráz, Dél-Irán egyik legjelentősebb városa, már az ókorban is ismert volt, de igazi virágzása az iszlám korhoz kötődik. A város a középkorban vált a perzsa kultúra és művészet egyik központjává: irodalmi, kertépítészeti és festészeti hagyományai máig meghatározzák identitását.
A legendás rózsakertek – mint a Bagh-e Erám vagy a Delgosa – nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem a klasszikus perzsa kertművészet élő örökségei. Síráz irodalmi aranykorát két költőóriás, Háfiz és Szádí határozza meg: lírájuk, realista és szatirikus műveik a város szellemi arcát is formálták. Mauzóleumaik ma is zarándokhelyek.
A város emellett a síita iszlám egyik központja, és az iráni síita mauzóleumépítészet kiemelkedő példáit is őrzi. A 18. században Kárim Khán Zand uralkodása alatt ismét fővárossá vált, számos meghatározó építészeti emlékkel gazdagodott. A 19. századi Kadzsár-korszak palotái és a Nászír al-Molk-mecset színpompás fényjátéka tovább erősítik Síráz varázsát mint a költészet, a művészet és a hit városát.
Az eredeti ajánló: Síráz, a költészet és a rózsakertek városa

27. Jazd, a sivatag és a szélfogók városa

2025. 04. 17.

Jazd a sivatag peremén fekvő város, mely Irán egyik legősibb települése, sajátos építészetével, történelmi zoroasztriánus központjával és világörökségi óvárosával különleges élményt kínál. A badgírok (széltornyok), qanátok (vízvezetékek), agyagsikátorok és ciszternák mind a sivatagi környezethez való zseniális alkalmazkodás lenyomatai. Jazd a zoroasztriánus vallás egyik utolsó menedékhelye lett, ahol máig működő tűztemplom és a Hallgatás tornyai is emlékeztetnek erre az ősi hitvilágra.
A város színes kulturális örökségét zsidó emlékek, finom édességek, sajátos teveételek és híres selyemszövetei is gazdagítják. Virtuális sétánk során felfedezzük a nagymecset hatalmas minaretjeit, a Doulatábád kert lenyűgöző tornyait, a Hoszein imám gyászünepének terét, valamint a híres jazdi kézirattárat és fürdőket is. Sőt, eljutunk a jazdi Jászberény utcába is, hogy feltérképezzük, hogyan lett ez a város Jászberény testvértelepülése.
Az eredeti ajánló: Jazd, a sivatag és a szélfogók városa