"Gazsi ázsiai meséi utazóknak és szobaturistáknak" című sorozatát követte az "Ízek és történetek: gasztronómiai és történelmi utazások" című sorozat, majd további előadások is.

Gáspár Péter, Gazsi előadásainak videóihoz leírás

Gáspár Péter szakács, író, tanár, idegenvezető.

Gáspár Péterről és előadásairól bővebben ide kattintva olvashat.

Az előadások felvételei előfizetéssel, programjegy beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. Toraják, akikkel a holtak együtt élnek

2023. 03. 29.

Gazsi első meséje a torajákról (toradzsák) szól. A Celebesz szigetén élő nép házai cölöpökön állnak, tetejük csónakformájú, minden egyes részletükben, színeikben fontos jelképrendszer tükröződik. Itt alszanak, de halott családtagjaikat is itt szállásolják el, etetik, itatják, öltöztetik őket a temetésig, amire akár több hónapot vagy évet is várnak. Úgy tartják, hogy az elhunyt a temetésig egyfajta alvó állapotban van, beteg, és majd vízibivalyok viszik át a túlvilágra. Számukra a halál pillanata akkor következik be, amikor halottaikat méltó körülmények között tudják végső útjukra bocsátani, amikorra fáradságos munkával megkeresik a pénzt a megfelelő számú áldozati állatra, amikor minden családtag, rokon és ismerős megérkezik, hogy elbúcsúzzon a halottól. Csak ekkor, vízibivalyok, disznók feláldozásával veheti kezdetét a temetési ceremónia. Gazsi mesél nekünk a torajákról, szokásaikról, halottaik „életéről”, építészetükről, és az utazókat leginkább érdeklő többnapos, fieszta hangulatú temetési szertartásokról.

2. Csamok - Eltűnt birodalmak

2023. 04. 30.

Gazsi második meséje a csamokról szól.
A csamok egykor a mai Vietnám keleti partjait és az országon végigfutó hegylánc dzsungeleit uralták, ők irányították a Kínából ki és oda befutó tengeri kereskedelmet. Hindu isteneket imádtak és csodálatos téglatemplomokat építettek nekik – melyek technológiája napjaink tudósait is lenyűgözi. Angkor riválisai, partnerei, ellenfelei és szövetségesei voltak. Ma már nem többek a modern Vietnám egy nemzetiségénél a sok közül.
Csodálatos téglatemplomaik, szentélykörzeteik, az itt-ott felbukkanó szobraik és faragványaik

Mit tudhatunk ma róluk? Kik is voltak ők, honnan érkeztek, hogyan alkották meg egykori fényűző „városállamaikat”? Milyen volt kultúrájuk, hogyan éltek, mit tudhatunk meg a ránk maradt feliratok és domborművek vizsgálatával?
Mi maradt mára a hindu istenek hatalmából? Miként lettek – egyedüliként a szűkebb régióban – muzulmánok? Mint mindig, ha a régmúlt ügyes-bajos dolgait próbáljuk feszegetni, több kérdésünk van, mint amennyire biztos választ adhatunk. De ez nem gátolhatja meg az utazókat és szobaturistákat, hogy megtegyék az első lépéseket, s együtt induljunk felfedezni egy titokzatos régmúlt birodalmat, a néhai Champát.

3. Angkor 1. rész - Eltűnt birodalmak

2023. 05. 25.

Délkelet-Ázsia történelme – némileg érthető módon – soha nem szerepelt kiemelkedő helyen a magyar oktatásban, de jó ideig még a konok érdeklődők is csak kevés információhoz juthattak a régióról. A világ kitárult azóta, és talán Angkor neve sem csupán egy a sok egzotikusan hangzó, romantikus vagy misztikus képzeteket keltő kifejezés sorában.
Története nem különbözik nagyon más hasonló méretű és befolyású birodalmakétól. Központosítás, széthúzás, árulás és polgárháború éppen úgy szerepel benne, mint gazdagság, hatalom, vallás, művészetek és kultúra. Hit, szerelem és háború.
Ami azonban mindezt számunkra még különlegessé teszi maga a helyszín, a háttér: Dzsungel és pálmák, kígyók, sárkányok és elefántok, forró esős és száraz évszakok váltakozása, a vidéket élettel megtöltő hatalmas tó, a Tonlé-szap évszakonkénti monoton pulzálása, a hatalmas kiterjedésű vízmérnöki csoda tározói és csatornái, hindu templomok és kolostorok, buddhista szerzetesek és hadvezérek, és persze a néhai nagyság lenyűgöző maradványai – az egykori birodalom csodálatos romjai.
Miért és miért így jött létre? Mi mozgatta, kik lakták, mit gondolhattak magukról és a világról? Milyenek lehettek a hétköznapok? Hogyan is kell elképzelnünk egy, az európai normáktól alapvetően különböző nagyhatalom felemelkedését? Mi volt itt egyáltalán Angkor előtt? Ennek járunk utána.

4. Angkor 2. rész - Eltűnt birodalmak

2023. 06. 15.

Az előző alkalommal nagyjából felvázoltuk Angkor felemelkedésének körülményeit, az okokat és a következményeket, sőt elnagyolt ecsetvonásokkal talán a hátteret is sikerült színesen megfesteni. Ezúttal a birodalom fénykorába utazunk vissza. Megnézzük, miként is éltek az itteni emberek, mit tudhatunk róluk, mit mutatnak meg nekünk a ránk maradt feliratok, leírások, szobrok és domborművek. Nem évszámokban és uralkodókban számolgatva haladunk tovább, bár néhányan közülük megkerülhetetlenek. Angkor Wat semmiképpen nem maradhat ki egyetlen efféle felsorolásból sem, szót kell ejtenünk róla, a szimbólumrendszeréről és mindazon találgatásokról, mesékről és hazugságokról, melyek talán megépítése óta körüllengik Kambodzsa nemzeti szimbólumát.
Ugyanígy beszélni kell Angkor legnagyobb építőjéről, utolsó igazán nagy kaliberű uralkodójáról, VII. Dzsajavarmanról is, hiszen olyan csodálatos épületegyüttesek köthetők hozzá, mint Angkor Thom királyi városa, a Leprás király terasza, a minden elemében lenyűgöző Bayon, vagy egy különösen izgalmas, az utóbbi időkben már látogatható romterület, Banteay Chmar is.
A múlt dicsősége kapcsán az elmúlást sem kerülhetjük meg – ennyi káprázatos és mégis szomorú rom után mindenkiben felvetődik a kérdés, miként is romolhatott el minden? Mi állhat a bukás mögött és szükségszerű volt-e? Rengeteg válasz van, s talán, miként az ilyenkor szokás, az igazság is ott lehet közöttük valahol.

5. Nusantaria, a szelek birodalma - Eltűnt birodalmak

2023. 07. 27.

A címben megjelölt „birodalom” szó, ezúttal kicsit félrevezető, hiszen nem egy jól körülhatárolt politikai alakulatról van szó. Nusantaria egy modern kifejezés, amely alatt egy létező, de egykori hatalmához, befolyásához képest már nem igazán számottevő civilizációról, illetve földrajzi régióról van szó, amely alatt a dél-kelet ázsiai partvidéket, Malajziát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket és a hozzájuk tartozó kisebb szárazulatokat értjük. Egykor igazi kalmárhatalmak uralkodtak itt, a navigációhoz, hajózáshoz, hajóépítéshez egészen magas fokon értő népek, akik a világ formálásában, a távolsági kereskedelem felvirágoztatásában ugyanúgy maradandót alkottak, mint a zenében, irodalomban vagy más művészetekben. Olyan utazásra indulunk hát, mely a legkorábbi időktől kezdve veszi sorra a nusantariai civilizácó történetét, két nagyhatalmának, a két legfontosabb "thalasszokráciának", a szumátrai Srí Vijayának és a jávai központú Madzsapahitnak felemelkedését és hanyatlását, egészen az iszlám megérkezéséig tartó időszakig.

6. Bagantól Mandalayig, a burmaiak felemelkedése és bukása

2023. 08. 24.

Myanmar – vagy ahogy nálunk inkább ismerik, az angol nevén: Burma – egészen sajátos kultúrájú, történelmű ország Délkelet-Ázsia szívében.
Az elveszett birodalmak sorában egykori tündöklő központjával, Bagannal fogunk közelebbről megismerkedni. Sztúpák rengetege, csodás téglatemplomok és a távoli múlt egyéb maradványai jelzik régi fényét. Bármerre is nézünk, az egykori dicsőség megkopott emlékei várják az ide érkezőt. Ehhez járulnak a csodás naplementék, a távolban kanyargó Irravádi lusta vizei és a mai napig élő buddhizmus megannyi jele: kolostorok, szerzetesek és bölcs mosolyok.
Egykori királyi központokat keresünk fel később, és ha sétánk végén még bírjuk erővel, az utolsó burmai királyok misztikusan csengő nevű székhelyére, Mandalaybe is ellátogatunk.

7. A francia Mekong-expedíció története az 1860-as évek francia Indokínájából

2023. 09. 28.

A nagy újkori felfedezők közül sokan a mai napig ismertek a nagyközönség előtt, nevüket földrajzi elnevezések őrzik. De Hudson vagy Baffin mellett az angol Stanley és Livingstone története is közismert. Ehhez képest a francia Indokína legnagyobb ilyen jellegű vállalkozásának, a Mekong-expedíciónak históriája megfakult, viszontagságaik jóval kisebb nyilvánosságot kaptak, nevükre még szülőhazájukban sem emlékeznek sokan. Kik voltak ők, mi motiválta őket, hogyan jutottak el Angkorba, és milyen kalandok vártak rájuk Délkelet-Ázsia legnagyobb folyamának feltérképezése során, eljutottak-e egészen a forrásvidékig – ezekre a kérdésekre keressük együtt a válaszokat ma este.

8. Makassar, egy pezsgő kalmárkirályság

2023. 10. 26.

Ma este Délkelet-Ázsia egy olyan szegletébe teszünk képzeletbeli utazást, amely talán nem sokak számára ismert, ám a 17. század első felében komoly befolyásra tett szert és hihetetlen változásokon ment keresztül – hogy azután jelentősége ismét elhalványodjon a hollandok eljövetele után.
Az egykori gowai szultánátus központja, a Celebesz szigetének délkeleti csücskén szárba szökkent tengeri hatalom, Makassar ilyen hely. Remek példája annak, miként lehet rátermett uralkodók vezetésével, a kereskedelem segítségével egy olyan kevert vallású, nemzetiségű, ám békés hatalmi központot létrehozni, melynek lakossága az idő tájt Európa legnagyobb városaiéval – Párizzsal, Londonnal, Amszterdammal – vetekedett.
Irány a trópusok, vitorlát fel!

9. Versenyfutás a szerecsendióért és a szegfűszegért: a Brit és a Holland Kelet-indiai Társaság harca a Fűszer-szigetekért

2023. 11. 23.

A keleti földteke nagy szigetbirodalma mindig is a különleges illatok, ízek és színek miatt játszott fontos szerepet a globális kereskedelemben. Gyógyító erejük és aromáik miatt az itteni fűszerek áruba bocsátása a régidőktől kezdve kivételes haszonnal kecsegtetett. Európa újkori felemelkedése pedig lehetővé tette az itt formálódó nagyhatalmak számára, hogy egy idő után közvetlenül is beavatkozhassanak a délkelet-ázsiai politikai játszmákba. Ma közelebbről tekintjük meg két, különböző módon, ám azonos céllal létrejött kereskedelmi szövetség, a Brit és a Holland Kelet-indiai Társaság versenyfutását, egy olyan párviadalét, melynek célkeresztjében egy ujjpercnyi mag – a szerecsendió – és egy apró, világvégi szárazulat, Run szigete állt.

10. Az indonéz konyha, mint a világtörténelem tükre - NYILVÁNOS ELŐADÁS

2023. 01. 25. - Az előadás felvétele ide kattintva érhető el.

Soto ayam – a világ egyik legfinomabb tésztalevese; saté – azaz grillen sült húsok egy pazar mogyorómártással; köretnek pedig nasi goreng, vagyis sült rizs – Indonézia izgalmas ételeit fogjuk ma egy kicsit közelebbről is szemügyre venni. Ezúttal azonban nem maguk a receptek érdekelnek bennünket, hanem mindazon történelmi és kulturális változások, amelyek lehetővé tették, hogy ezeket kóstolgathassuk. Mindig is itt voltak, vagy máshol kell keressük az őseiket? Mi vezetett a kialakulásukhoz, a különféle változataikhoz? Honnan érkeztek a hozzávalók, az ötletek, a fortélyok és az elkészítés technikái a szigetországba? Milyen alapanyagok őshonosak itt, és melyek jöttek kalmárokkal vagy bevándorlókkal? Több ezer esztendőt ölel fel a mai utazásunk, ahol ha ügyesen rakosgatjuk össze a hozzávalókat, maga a világtörténelem kezd kibontakozni a szemünk előtt. India, Kína, Európa és Ázsia egymásra is hatást gyakorló történései, a nagy világvallások, vagy olyan növények, melyek valamikor csakis az amerikai kontinensen voltak fellelhetők – mind-mind bekerülnek ma képzeletbeli serpenyőnkbe, hogy abból valami igazán izgalmasat süssünk ki.

11. Szélhámosok, lókötők és szerencsevadászok - európai kalandorok Délkelet-Ázsiában

2024. 02. 29.

Franj, farangi, ferengi – európaiak megnevezése különböző ázsiai nyelvekben. Hol hódítókként, harcosokként, máskor kalmárhajók fedélzetén, kereskedők keze alatt érkeztek a távoli vizekre, és szép számmal akadtak közöttük olyanok is, akiket elvarázsoltak az új tájak, a trópusi vizek vagy a helyi nők. Kalandvágy, szerelem, kapzsiság, zsold, politika, diplomácia, pénz és hatalom mind-mind szerepet játszott abban, hogy ezek az emberek végül megtelepedjenek a Déltengerek partjain, hogy keleti országokban próbáljanak szerencsét – távol Európától, ahová gyakorta vissza se igen kívánkoztak térni. Az ő töréneteik közül idézünk fel ma egynéhányat, miként keveredtek szerelmi kalandokba, kémtörténetekbe vagy éppen hatalmi játszmákba forró burmai tájakon, nyüzsgő kereskedelmi kikötőkben, vagy éppen a hatalmuk csúcsán már régen túljutott, csodás városukat a dzsungelben hagyó angkori királyok udvarában.

12. Nagymogulok asztalánál - az indiai gasztronómia fényes évszázadai

2024. 03. 27.

A mogulokhoz köthető az indiai szubkontinens történetének legutolsó, kiemelkedő szakasza. A 16. és 17. századok kiváltképp tündöklő kornak számítanak, de uralkodóik hatása jóval ezután is – egészen napjainkig érezhető. Birodalmukban nem csupán az építészet, irodalom vagy képzőművészet terén alkottak maradandót, de fényes udvaraik gazdag kulináriája példaként szolgált a más főúri, nemes konyhák számára is.
Uralmuk jól dokumentált időszak, életrajzírók serege ügyködött körülöttük, így viszonylag pontos betekintést nyerhetünk mindennapjaikba. Nem csupán vérükben hordoztak mongol, türk, perzsa, hindu elemeket – a konyháikon szorgoskodó és olykor hatalmas befolyással is rendelkező szakácsok sikerrel ötvözték uraik belső-ázsiai hagyományait, a meghódított vidékek kulináris tradícióival. Művük egy hatalmas és sokszínű birodalom pazar lenyomata annak minden gazdagságával, változatos, sajátos konyhai technológiákkal, mely mind a mai napig meghatározó az indiai konyhaművészetben.

13. A török gasztronómia története: az ókori kezdetektől a kortárs ízekig

2024. 04. 18.

A török gasztronómia története egyben Kis-Ázsia főzési hagyományainak története is. Ha ilyen szempontok alapján nézzük, igazi történelmi utazásra indulhatunk ma este. Földünk egyik legzűrzavarosabb régiójának múltjában fogunk kutakodni ahhoz, hogy végül leülhessünk egy isztambuli kebabsütő asztalához. Az akkádoktól induló ívet szeretnénk végigjárni, hogy menet közben szemrevételezzük ki, mit is tett hozzá ehhez a páratlanul gazdag étkezési hagyományhoz. Felbukkannak majd perzsák és arabok, a Selyemút és Levante kalmárai, bizánciak, nomád törökök és persze nyárson sült húsok, töltött finomságok és apró falatkák is.

14. Petra titkai: egy ókori Las Vegas és a nabateusok világa

2024. 05. 30.

A mai Jordánia legvonzóbb turisztikai célpontja, látványossága kétségkívül Petra színes homokkőbe faragott titokzatos városa. Csodálatos tehetséggel megalkotott épületei, egykori utcái, királyi pompájú sírboltjai, templomai évszázadokon át rejtőztek a sivatagban, építőiről, lakóiról pedig semmiféle tudomása nem volt a külvilágnak. Kik voltak a nabateusok? Honnan érkeztek? Miként váltak egykoron az ókori világ egyik legsikeresebb kereskedőnépévé? Milyen tudás emelte őket ilyen magasságokba, s miként sáfárkodtak vele? Hogyan lehet, hogy még az akkori világ szuperhatalmával, Rómával is sikerrel vették fel a harcot annakidején? Ezeket a kérdéseket járjuk körül.

15. Periplus: a Vörös-tenger képzeletbeli körülhajózása ókori kikötők mentén

2024. 06. 27.

Olyan utazásra indulunk, amelyben egy ókori leírás lesz a kalauzunk. A latin nevén, Periplus Maris Erythraei, avagy a Vörös-tenger körülhajózása egy Kr.u. 1. századból származó kézirat, mely a térképek előtti korban segítette a kalmárokat a tengeri navigációban. Megnézzük milyen hajókkal járták azidőtájt a vizeket, mára rég elfeledett kikötőkbe látogatunk, rabszolga és elefántcsont piacokon járunk, és olyan titokzatos birodalmakkal találkozunk majd, mint Sába, Axúm vagy Punt.

16. Eritrea: olasz Art Deco a sivatag szélén és az elfeledett történelem

2024. 07. 25.

Eritrea még Afrikán belül is a kevésbé ismert országok közé tartozik, holott igazán izgalmas és látványos vidék, ahol egyszerre találni ókori viszonyokat és a huszadik századi modernitást – vagy legalábbis annak néhány elemét. Egykori olasz gyarmatként virágzó mintaállam volt, fővárosa az itáliai art deco építészetének mintapéldánya, pásztornépek és urbánus művészek egyként lakják, a régmúlt dicső kikötővárosainak romjait ugyanúgy megtalálni, mint a nem is oly régen végetért háború szörnyű mementóit. Szürreális és megkapó, izgalmas és elgondolkodtató – egy újabb ország amely ellentmondásaival, természeti szépségével, barátságos lakóival komolyabb figyelmet érdemelne – mégse ismeri szinte senki.

17. Szodoma - régészek egy bibliai katasztrófa nyomában

2024. 09. 26.

Szodoma és Gomorra városainak pusztulása az egyik legismertebb bibliai kataklizma a régidőkből, oly távoli, hogy a Teremtés könyvében esik róla említés. A Tel el-Hammam területén folyó ásatások vezetői szerint ennek a késő bronzkori katasztrófának a nyomaira bukkantak Jordániában, s hitelesen tudják igazolni feltevéseiket. Lehetséges mindez, vagy ismét csak egy izgalmas teóriát próbálnak adatokkal alátámasztani? Ide sújtott le az Úr haragja? Ennek szeretnénk ma este utánajárni.

18. Ősi emberek között - pápuák Indonéziában

2024. 11. 21.

Új Guinea a világ második legnagyobb szigete javarészt átjárhatatlan, dzsungel borította szárazulat, meredek hegyvölgyekkel és őserdőkkel. Belső részei hagyományos módokon megközelíthetetlenek, és az itt lakó emberek is zavartalanul élhették mindennapjaikat egészen a 20. század elejéig. A több mint 40 000 esztendővel ezelőtt ide érkezett népek éppen ezért szinte háborítatlanul őrizhették meg eredeti szokásaikat, kultúrájukat, olyan ősi hagyományokat és életmódot, melyek mára már szinte mindenütt kivesztek a Földön. Habár a „felfedezésüket” követő évtizedek alapjaiban változtatták meg az életüket, a mai napig megmaradtak itt olyan ősi viselkedési formák, gondolatok, módszerek, melyek tanulmányozásával elképzelésünk lehet a „civilizációk előtti” embernépek életviteléről, problémáiról, hétköznapjairól – egyben betekintést nyerhetünk a mindenkiben ott élő ősi emberek lelkébe, és így egy kicsit mi magunkba is.

19. Burmai hangulatok – séták, képek, történelem

2025. 01. 30.

Egykori útinaplók emlékei és a hely szelleme nyomán egy távoli vidékre utazunk: pagodák, tikfa paloták és lassan kanyargó folyók közé, Myanmar hétköznapjaiban is varázslatos földjeire. Felkeressük régi királyok elfeledett városait, csordogálunk az Irravádi és az Inle-tó vizein, találkozunk burmaiakkal, sánokkal és más népcsoportokkal, és bepillantunk buddhista szerzetesek és apácák szentélyeibe is.
Az utazás során megállunk egy-egy naplementénél, elidőzünk a pillanatokban, és az est végére talán egy kicsit közelebb kerülünk ehhez a jobb sorsra érdemes országhoz és lakóihoz – magunkban is hordozva valamit abból a varázslatból, amit Burma hétköznapjai rejtenek.
Az eredeti ajánló: Burmai hangulatok – séták, képek, történelem

20. A cédrusok árnyékában: libanoni történelem és gasztronómia

2025. 03. 27.

Libanon fiatal állam, ám területe az emberiség egyik legrégebbi kulturális olvasztótégelye. A Földközi-tenger keleti partján elterülő régió már az ókorban is meghatározó szerepet játszott – itt éltek a főníciaiak, kereskedtek az egyiptomiak, építettek a rómaiak, uralkodtak az oszmánok és a franciák. Templomok, erődök, kikötők és felbecsülhetetlen történelmi emlékek mesélnek a múltról.
Az előadás során felfedezzük ezt az elképesztően gazdag múltú vidéket, és szó esik Libanon jelenéről is: történelmi traumáiról, sokszínű vallásairól, városairól és hegyi falvairól. Külön figyelmet szentelünk a libanoni konyhának, amely legalább annyira rétegzett, mint a térség történelme. A helyi ételeken keresztül betekintést nyerhetünk abba, hogyan tükröződik a kulturális sokszínűség a gasztronómiában is – ízekkel, fűszerekkel, hagyományokkal.
Az eredeti ajánló: A cédrusok árnyékában: libanoni történelem és gasztronómia