2025 januárjában indította a KÉK Klubban tizenöt részes előadássorozatát. A sorozat darabjait az előadó sokszínű kutatási érdeklődése köti össze, amely a történeti eseményektől a mindennapi kultúra jelenségeiig terjed. Havonta egy előadást tart.

Katona Csaba előadásainak videóihoz leírás

Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa.

Katona Csabáról és előadásairól bővebben ide kattintva olvashat.

2025 januárjában indította a KÉK Klubban tizenöt részből álló előadássorozatát. Az előadások minden része önálló témát jár körül, amelyeket az előadó személye és kutatási területei kapcsolnak össze.

Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel. A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. A sör kultúrtörténete

2025. 01. 20.

A sör nem csupán egy frissítő ital, hanem egy olyan kulturális termék, amelynek története évezredekre nyúlik vissza. Már az ókori civilizációk is ismerték és fogyasztották, Magyarországon pedig a középkor óta a bor mellett meghatározó szerepet tölt be.
Az előadás a sör eredetét és kulturális jelentőségét vizsgálja, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra. Szó esik többek között a sumer sörkészítésről, a kolostorokban zajló szerzetesi sörfőzésről, a bajor sörtisztasági törvényről, a hazánkba érkezett cseh sörfőző mesterekről, a 19. századi nagy sörgyárakról – sőt, még a sörrel nem koccintás legendája is szóba kerül.
Az eredeti ajánló: A sör kultúrtörténete

2. A magyarországi polgári konyha kialakulása – Nyilvános előadás

2025. 02. 16.

Az előadás felvételét ide kattintva tekintheti meg.

A mai értelemben vett hagyományos magyar konyha sok ismert fogása a 19. század előtt még nem létezett, vagy egészen más formában volt jelen. Az előadás azt vizsgálja, hogyan alakult ki a nemzeti és regionális konyhák iránti igény, milyen volt a 19. századi magyar polgári étkezési kultúra, és hogyan hatott az Osztrák–Magyar Monarchia gasztronómiája a mindennapi étkezési szokásokra.
Szó lesz arról is, miként váltak nemzeti szimbólumokká olyan ételek, mint a pörkölt vagy a halászlé, és hogyan öröklődtek át ezek az ízek és szokások a mai magyar gasztronómiába.
Az eredeti ajánló: A magyarországi polgári konyha kialakulása

3. A bor kultúrtörténete

2025. 03. 19.

A bor nem csupán egy nemes ital, hanem évezredek óta az emberi civilizáció része: kulturális, vallási és társadalmi jelentősége generációkon átívelően formálta a közösségeket. Az ókori görögök és rómaiak istenségekhez kötötték, a középkor szerzetesei pedig szinte művészi szintre emelték a borkészítést. A 19. században a magyar borászat is aranykorát élte, hozzájárulva a nemzeti identitás kialakulásához.
Az előadás végigköveti a bor történetét az ókortól napjainkig, megismerkedünk híres borvidékek múltjával, és különleges történeteken keresztül tárul fel, hogyan vált a bor az ünnepek, rituálék és a hétköznapok elmaradhatatlan részévé. Szó van arról is, milyen szerepet játszott a bor a magyar kultúrában, és hogyan tükrözi vissza az egyes korok társadalmi változásait.
Az eredeti ajánló: A bor kultúrtörténete

4. Kegyelet és politika: II. Rákóczi Ferenc újratemetése

2025. 04. 15.

1906-ban, hosszú előkészületek után került sor II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai ünnepélyes újratemetésére. A történelmi jelentőségű esemény komoly társadalmi visszhangot váltott ki: sokak számára a fejedelem hamvainak hazahozatala nemcsak kegyeleti aktus, hanem történelmi elégtétel is volt. Kassa városában tartották meg a nagyszabású ceremóniát, amely a nemzeti emlékezet egyik fontos pillanatává vált.
Kevesebben tudják, hogy az újratemetés mögött több évtizedes politikai és diplomáciai huzavona állt. A döntés nem csupán erkölcsi kérdés volt, hanem szorosan összefüggött a kor aktuálpolitikai érdekeivel. Katona Csaba előadásában nemcsak magát az újratemetést, hanem az ahhoz vezető bonyolult, érdekekkel és szándékokkal átszőtt utat is feltárja.
Az eredeti ajánló: Kegyelet és politika: II. Rákóczi Ferenc újratemetése

5. Egy felemás kegyeleti gesztus: Batthyány Lajos gróf újratemetése

2025. 05. 12.

Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt kivégzése után huszonegy évvel temették újra. Az eseményt nem csupán kegyeleti aktusként értelmezték: társadalmi és politikai viták kísérték, és a kortársak különböző jelentésekkel ruházták fel. Az előadás feltárja az újratemetés körülményeit és történelmi üzenetét.
Az eredeti ajánló: Egy felemás kegyeleti gesztus: Batthyány Lajos gróf újratemetése

6. Polgárok, krakélerek, kéjleányok: a 19. századi Balatonfüred nyári társadalma

2025. 06. 02.

A 19. században Balatonfüred Magyarország egyik leglátogatottabb fürdőhelyévé vált, ahol a reformkor, majd az önkényuralom és a Monarchia időszaka alatt is pezsgő társadalmi élet zajlott. A korabeli irodalom, hírlapi tudósítások és az utókor romantikus emlékezete sokszor eszményített képet fest erről a világról – valóságos aranykort sejtetve a füredi nyarak mögött. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb és sokrétűbb volt.
Az előadás bemutatja, hogyan formálódott meg a nyári "fürdői társadalom", amely nem csupán a jómódú polgárokból, vármegyei urakból és méltóságokból állt, hanem helyet kaptak benne olyan szereplők is, akik kevésbé illettek bele az idealizált képbe. A sétányokon ugyanúgy feltűntek könnyű erkölcsű hölgyek, szerencsevadászok és a félvilág figurái, mint a kor ünnepelt személyiségei. A nyaralók lazább életmódja, a kikapcsolódás és szórakozás iránti igénye teret adott a hivatalos és kevésbé hivatalos mulatságoknak is – báloknak, tihanyi kirándulásoknak, csónakázásnak vagy éppen titkosabb kalandoknak.
Az előadás a 19. századi Balatonfüred társadalmi szövetét, kulturális miliőjét és árnyoldalait mutatja be – éppúgy foglalkozva a hivatalos fürdőélettel, mint azokkal, akik e világ peremén vagy árnyékában keresték boldogulásukat.
Az eredeti ajánló: Polgárok, krakélerek, kéjleányok: a 19. századi Balatonfüred nyári társadalma