Olaszország-sorozata 2024-ben is folytatódik "Utas a holdvilág útján" címmel.

Sajó Tamás előadásainak videóihoz leírás

Dr. Sajó Tamás művészettörténész, műfordító és világutazó.

Dr. Sajó Tamásról és előadássorozatáról bővebben ide kattintva olvashat.

Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel. A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. Az Utas és holdvilág útján – NYILVÁNOS ELŐADÁS

Az előadás ezen a linken megtekinthető: https://youtu.be/zZ6ywDBvGlw

2023. 10. 18.

Az Utas és holdvilág olyan kultuszregény, amelynek sok olvasata van. S ha úgy határozunk, hogy bejárjuk az Utas és holdvilág útját, annak is sok lehetősége van. Végigjárhatjuk a regény főhősének útját Velencétől Ravennán és Umbrián át Sienáig és Rómáig. Ezzel az a baj, hogy Szerb Antal viszonylag kevés konkrét helyszínt említ a regényben, s a történések nagy része a szereplők lelkében zajlik. Gazdagíthatjuk ezt az útvonalat azokkal a helyszínekkel, amelyeket Szerb Antal maga bejárt és megemlít A harmadik torony című 1936-os itáliai útinaplójában. Ekkor már két utat követünk, a főhős mellett a szerzőét is, és érdekes látni, hogyan viszonyul egymáshoz a kettő, hogyan tükröződik az utóbbi az előbbiben. De ez inkább filológiai kaland, amelyet karosszékből kényelmesebb végezni.

Az Utas és holdvilágnak az az útvonala, amelyet már lassan tíz éve újra meg újra végigjárok a regény szerelmeseivel, a könyv egy másfajta olvasatán alapul. Ha feltesszük a kérdést, mi lehetett a legfontosabb Szerb Antal számára főhőse, Mihály fiktív – és valószínűleg a saját valós – útjában, a harmadik, római részben találunk kulcsot hozzá. Waldheim Rudi, az öntörvényű vallástörténész váratlan és hangsúlyos szerepeltetése és monológjai arra szolgálnak, hogy kifejtsék Szerb Antal vallástörténész barátjának, Kerényi Károlynak a nézeteit a görög és etruszk vallásról és ezen keresztül általában az életről, amelyeket Szerb Antal is osztott. Kerényi / Waldheim Rudi ókori vallásfelfogásának középpontjában az epifánia áll, az isteni, a transzcendens felragyogása a világban, bármilyen profán formában, amikor az embert lenyűgözi a hiteles találkozás valami nála nagyobbal, valami valódival. Ha innen nézzük, az Utas és holdvilág nem más, mint epifániák sorozata, amelyek ráébresztik Mihályt az élet valódi megélésének szükségességére.

Az én Utas és holdvilág-utamat mind a valóságban, mind ezen a virtuális utazáson ilyen epifániák sorozatára igyekszem felfűzni. Az utat végigjárva megállunk ott, ahol Mihály és Szerb Antal ilyenekkel találkozott, de olyan helyeken is, ahol találkozhatott volna, vagy talán találkozott is, csak nem említi a regényben: velencei sikátorokban, ravennai mozaikok előtt, umbriai és toszkán kisvárosok árkádjai alatt, kolostorokban, tavernákban, etruszk szarkofágok mellett. Mert Itália igazán bővelkedik ezekben – nem véletlen, hogy Szerb Antal ide ágyazta be az Utas útját.

2. Velence, ami az útikönyvekből kimaradt

Hanghiba miatt nem választható

2023. 11. 27.

Vannak helyek, ahol az idő egyenletesen, szüntelenül rakódik le, és nincs szél, ami elfújja. Ahol minden utcának, térnek, háznak sok évszázados gazdag története van, és ezt a történetet el is lehet mesélni. Velence ilyen hely. Több mint ezer éve gyűlnek itt a történetek, és nemcsak egy itáliai város történetei, hanem az egész világé, amelynek valaha tengeri, kereskedelmi és politikai kapcsolatain keresztül királynője volt: az egész Itália, Dalmácia és Magyarország, a Levante és a Kelet történetei, el egészen Kublaj kán mesés birodalmáig.

Ezekből a kis és nagy történetekből adok ízelítőt ebben az egy órában. Nem is virtuális sétát, inkább virtuális drónrepülést tartunk a város csatornái és sikátorai fölött, ráfókuszálva egy-egy érdekes kapura, hídra, faragványra, és feltárva, milyen történetek kötődnek hozzá, s hogyan illeszkednek ezek a történetek Velence és a tengerek nagy történetébe.

Velence történeteiről sok ezer oldalas könyvek szólnak, lehetetlen őket összefoglalni egy órában. A mostani áttekintést valóban csak ízelítőnek szánom, s a jövő évre tervezett itáliai sorozatban még többször is visszatérünk Velencébe, hogy egy-egy történetet alaposabban is kibontsunk. Maradjanak velünk.

3. Firenze, ami az útikönyvekből kimaradt

2023. 12. 17.

Vannak helyek, ahol az évszázadok alatt sok-sok történet rakódik le, s a várost bejárva sorra fel lehet eleveníteni őket. Ilyen Velence, amelyről az előző előadásban volt szó.
És vannak helyek, ahol egyetlen nagy történet szövögeti önmagát, számos mellékszállal, úgyhogy minden, amit látunk, ennek a történetnek a terméke és hordozója. Ilyen Firenze, amely már a reneszánsz idején és azóta is egyetlen történet szálára igyekszik felfűzni magát és valamennyi szereplőjét és műemlékét. Ami pedig nem illik ebbe a történetbe, azt átadja az enyészetnek, ahogy a teljes firenzei kereskedőváros és zsidó negyed eltűnt az 1860-as évek eklektikus átépítései során.
Ennek a nagy történetnek néhány kevésbé ismert útjelzőjét igyekszünk áttekinteni ebben az egy órában, megmutatva egyedi érdekességüket és szépségüket is, és azt is, hogyan állnak össze Firenze történetének egyetlen nagy hálójává.

4. Róma, ami az útikönyvekből kimaradt

2024. január 31.

Róma vízre épült város. Nem olyan értelemben, mint Velence, amely szinte a vízen lebeg: Róma az ivóvízre épült. A város kiterjedését, népességét, beépítését az szabályozta, mennyi vizet szállítottak a városba a vízvezetékek. A római korban egymillió embert ellátó aquaeductusokat a barbárok elvágták, s a város összeomlott. A középkori Róma úgy éledt újjá fokozatosan, ahogy a pápák lépésről lépésre újjáépítették a vízvezetékeket. A vezetékek nyomvonalán jöttek létre Róma híres kútjai, s körülöttük a pompás reneszánsz és barokk városnegyedek.
Ezen a fonálon tekintjük át a reneszánsz Róma létrejöttét, s néhány kevéssé ismert szépségét és titkos történetét.

5. A Sixtus-kápolna

2024. 02. 14.

Végignézte-e már a Sixtus-kápolnát nyugodtan, a saját tempójában? A helyszínen ez lehetetlen, nemcsak a turisták tömegétől, nemcsak a ritmikusan siiiLEEENziót üvöltő teremőröktől, hanem a vizuális benyomás befogadhatatlanságától is. Túl sok ez egyszerre, végigpásztázni az oldalfalak freskóit a quattrocento legnagyobb festőitől, Peruginótól Botticelliig, aztán feltekinteni Michelangelo Teremtésére, szibilláira és Utolsó Ítéletére. Olyan információmennyiség ez, amit nyugodtan kell elolvasni és befogadni, mint egy könyvet.
Ezen az előadáson ezt a könyvet olvasom fel, hogy amikor a Róma-járó a benyomással szembesül, már tudja értelmezni és csak a szépségre figyelni.

6. Umbria, ami az útikönyvekből kimaradt

2024. 03. 22.

„Umbria egész más, mint Toscana - gondolta -, parasztabb, ősibb, szentebb, és mintha egy árnyalattal zordonabb is volna. A franciskánus föld. Csupa hegyi város.” (Szerb Antal: Utas és holdvilág)

Honnan az ősiségnek és szentségnek ez a benyomása? Ennek az érzésnek a forrásait igyekszünk kitapintani és sokféle árnyalatát felfedezni Umbria hegyi kisvárosait járva.

7. A holtak kapui Gubbióban

2024. 04. 30.

"...Gubbióban ezeknek a középkori házaknak két kapujuk van. Egy rendes kapu az élők számára és mellette egy másik, keskenyebb, a halottaknak. Ezt a kaput csak akkor bontják ki, mikor a koporsót kiviszik a házból. Azután megint befalazzák, hogy a halott ne jöhessen vissza. Mert úgy tudják, hogy a halott csak ott jöhet vissza, ahol kiment. A kapu nincs is egy szinten az utcával, hanem mintegy egy méterrel magasabban, hogy ki tudják adni a koporsót az utcán állóknak. A hölgy, akiről beszélek, egy ilyen házban lakott. Egy éjszaka arra ébredt, hogy a halottak kapuja kinyílik, és belép rajta valaki, akit nagyon szeretett, és aki rég meghalt. És attól kezdve minden éjszaka eljött a halott." - Szerb Antal: Utas és holdvilág (részlet)
A félórás előadás a halottak kapuival foglalkozik.

8. Ravenna, a keresztény művészet bölcsője

2024. 05. 23.

„Ravennában temették Rómát”, fogalmazta meg szólásmondásszerűen Passuth László, de fogalmazhatta volna úgy is: „Ravennában múlták felül Rómát”. Az eltemetett Róma helyében Ravennában született meg az új keresztény művészet. A császári udvarral átköltöző fiatal művészek a hagyományos római műhelyek és nagy öregek tekintélyétől nem korlátozva új műfajt dolgoztak ki, a fali mozaikot, és új ikonográfiát, amely a római katakombák és szarkofágok szinte jelzésszerű keresztény motívumait nagyította fel és dolgozta ki fali jelenetekké. Mindehhez pedig – mint általában a nagy művekhez – nemcsak kreatív művészek kellettek, hanem nagy mecénások is, akik az újító alkotásokat anyagilag és szellemileg is támogatták. Ravennában éppen egy női mecénás, Galla Placidia császárleány és császárné. Az általa és művészei által megteremtett, és már itt teljes pompájában felragyogó szintézis örököse az egész európai művészet.

9. Az urbinói herceg udvarában

2024. 06. 05.

Urbino nem szerepel az Utas és holdvilág útvonalán. Érthető is, hiszen Mihály a regény szerint nem járt Marche tartományban. De szerepelhetne, hiszen a perugiai vonatcsere után hónapokig bolyong Umbria hegyi kisvárosaiban, és Urbino voltaképpen ezek közé tartozik, csak az Olaszország létrejöttekor megszabott tartományhatárok vágták el természetes hátországától, az umbriai Montefeltro-hercegségtől.
A Montefeltro-hercegség a középkori Umbria egyik legősibb és a reneszánsz Umbria egyik legragyogóbb fejedelemsége volt. Ősiségét a Dalmáciából a népvándorlás elől menekülő szent püspököknek, Szent Leónak és Szent Marinusnak köszönhette, akik gyönyörű archaikus kora románkori templomok kriptáiban nyugszanak itt. Ragyogását pedig Federico da Montefeltrónak, aki a 15. század legkiválóbb itáliai hadvezére, s amellett az új reneszánsz művészetre elsőként fogékony arisztokrata volt. Ő építette az első reneszánsz világi palotát a hercegség új központjában, Urbinóban, amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy Európa-szerte másolták, így például Mátyás budai palotája is az urbinói mintájára készült. A legnevesebb humanista tudósokkal és művészekkel vette körül magát: belső körének tagja volt Piero della Francesca, Raffaello, vagy Baldassare Castiglione, aki ércnél maradandóbb emléket emelt ennek a körnek az udvari emberről szóló népszerű reneszánsz könyvében. Ebbe az udvarba, ebbe a körbe nyerünk bebocsátást egy rövid séta erejéig.

10. Siena, ami az útikönyvekből kimaradt

2024. 07. 26.

Sajó Tamásnak nem ez az első „... ami az útikönyvekből kimaradt” előadása, amelyeket mindig új megközelítéssel tár a közönség elé. Hol egy teljesen más szemszögből mutatja be a várost, hol pedig mélyebbre ásva, egy-egy tárgy kapcsán tárja fel a város rejtett történeteit, mint például Gubbióban a halottak kapuinál. Ez az előadás azonban a klasszikus "ami az útikönyvekből kimaradt" városnézések sorába illeszkedik. Siena néhány jól ismert műemlékét mutatja be, amelyeket az útikönyvek valóban kihagynak. Ezek a helyszínek nem kapnak nagy figyelmet, mégis rendkívül érdekesek és értékesek.

11. A „sienai primitívek” és a jó és a rossz kormányzás

2024. 08. 16.

Fedezze fel velünk a középkori Siena művészetének legkiemelkedőbb alkotásait, és ismerje meg, hogyan tükrözi Ambrogio Lorenzetti híres Jó és a rossz kormányzás freskóciklusa a korabeli társadalmi és politikai eszméket. Sajó Tamás előadásában bepillantást nyerhetünk a sienai primitívek stílusának sajátosságaiba, valamint abba, hogy ezek a művek milyen fontos üzenetet hordoznak a közösségi élet és kormányzás számára. Ha érdekli a művészettörténet és a középkori kultúra, ne hagyja ki ezt az előadást!