Mutatom Önnek a márciusi programjainkat, "Az indonéz konyha, mint a világtörténelem tükre" című nyilvános előadásunk felvételét és György elgondolkodtató blogírását.


admin

Nyilvános programunk március 6-án – MEGHÍVÓ

Szeretettel meghívjuk Önt és barátait következő nyilvános online eseményünkre! Nyilvános programjaink ingyenesek, és mivel online, Zoomon tartjuk őket, a világ bármely pontjáról csatlakozhat, csak regisztráció szükséges. A bejelentkezési linket legkorábban 24 órával, de legkésőbb 10 órával a program kezdete előtt küldjük el e-mailben.
A programról korábban is hírt adtunk és részletesen írtunk. Ha már regisztrált a programra, nem kell megismételnie a regisztrációt, március 6-án reggel 9 óráig e-mailen küldjük Önnek a bejelentkezési információkat az előadáshoz.
Törteli Nikolett Megérkezni Hollandiába: elképzelés és valóság - Hollandia-bevezető című előadása indítja az Amszterdam és azon túl című nyolcrészes sorozatunkat.

A program részleteit ide kattintva látja. A leírásban megadott linket keresztül regisztrálhat a március 6-án 20.00 órakor kezdődő eseményre. Szeretettel várjuk!

Márciusi programjaink

Kerületről kerületre Isztambul
Törökország-sorozat – 3. rész

2024. március 4. (hétfő) 20.00
Online nyilvános program Zoomon

Az Isztambulról szóló három részes előadás-sorozat utolsó felvonásában a közel 20 millió lakosú modern metropolisz kevéssé ismert, de turisztikai szempontból mégis figyelemre méltó kerületeit és környékeit járjuk körbe virtuálisan. A Hercegnő-szigetek buja növénytakarójától a Boszporusz-parti Emirgan park tulipánjaiig, Fener és Balat színes házaitól Kadiköy piacáig számos olyan helyet mutatunk be, ahol az igazi Isztambul illatai és ízei várják a látogatókat. Az előadás praktikus tippek és tanácsok segítségével igyekszik kedvet csinálni egy isztambuli kiránduláshoz, vagy felidézni a korábbi szép emlékeket.

Előadó: Dr. Fodor Gábor, turkológus-történész

Biztonságos és felelősségteljes utazás az iszlám világban – Útmutató utazóknak 2. rész
Fedezzük fel az iszlám világát – 3. rész

2024. március 5. (kedd) 20.00
Online program Zoomon

Az előadásom egy mélyreható útmutatót kíván nyújtani azok számára, akik a gazdag és sokszínű iszlám kultúrákat kívánják felfedezni. Célom, hogy a résztvevők jobban megértsék azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az ilyen utazások során szembesülhetnek, és hogy felvértezzem őket a szükséges tudással és eszközökkel a biztonságos és tisztelettudó felfedezés érdekében.
Megosztom a legfontosabb tanácsokat a biztonságos közlekedésre vonatkozóan, beleértve a különböző közlekedési módok előnyeit és hátrányait, mint például a közösségi közlekedés, a taxi, az autóbérlés, a kerékpározás és a gyaloglás. Kitérek a biztonsági előírásokra és tippekre is, amelyek segíthetnek a közlekedés során, valamint arra, hogy hogyan kell alkudozni a taxiban, és hogyan készüljünk fel a vészhelyzetekre.
A helyi kultúrával és közösségekkel való kommunikációra is nagy hangsúlyt fektetek. Beszélek arról, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak utazóként, valamint melyek azok a kulturális tabuk és törvényi korlátok, amelyekre különösen oda kell figyelnünk.
Végül, de nem utolsósorban, praktikus tanácsokkal és tippekkel szolgálok, beleértve az utazás tervezéséhez hasznos alkalmazásokat és forrásokat, valamint megosztom a saját és mások tapasztalatait és tanulságait, hogy minden résztvevő felkészülten és magabiztosan indulhasson el a következő kalandra az iszlám világban.

Előadó: Galgóczi István, arabista-iszlámszakértő, politológus

Vilcabamba: Az inkák utolsó fővárosa
Peru-sorozat – 3. rész

2024. március 11. (hétfő) 20.00
Online program Zoomon

A spanyolok 1533-ra ugyan megdöntötték az Inka Birodalmat, de még nem foglalták el Perut. Az őserdőbe visszahúzódott inkák egészen 1572-ig fenntartottak egy kis független enklávét a spanyol gyarmat mellett. Ekkor foglalták el az utolsó inka fővárost, Vilcabambát, ami aztán "eltűnt" az őserdőben. A 18. században kezdtek kutatni utána, majd 1911-ben rábukkantak Machu Picchura, míg az utolsó, elveszett inka fővárost csak 1964-ben sikerült felfedezni. Az előadás ennek a kalandos történetet mutatja be, ráadásul magyar résztvevőkkel.

Előadó: Dr. Gyarmati János, régész, néprajzkutató, főmuzeológus

Útikalauz saját szervezésben Japánba utazóknak - Tippek és tanácsok
Japán-sorozat – 18. rész

2024. március 14. (csütörtök) 20.00
Online nyilvános program Zoomon

Japán a 80-as években még a kevés kiválasztottak privilégiuma, és sokak elérhetetlen álma volt. A szárnyaló gazdaság soha nem látott jen erősödést hozott, ami valóban megdrágította a Japán utazást, ennek azonban mára teljesen vége, sokak fejében mégsem vesztette el a korábbi, megfizethetetlen hírnevét.
Útikalauzunk azoknak próbál segíteni, akik saját szervezésben szeretnék a szigetországot meglátogatni.

Áttekintjük a kiutazás lehetőségeit a repülőgépes és hajós megközelítést, a helyi közlekedést a közösségi lehetőségektől a kerékpáros, stoppolós formákig, a szállásokat, a legolcsóbb vadkempingtől, a kapszulahoteleken át, a hagyományos ryokan vendégfogadókig, az étkezés lehetőségeit, az élelmiszerboltoktól a street food-on át az éttermekig, és ezekből minden pénztárcához nézünk példákat.

Előadó: Irimiás Balázs, építész, közgazdász, Japán-utazástervező

A balinéz élet titkai: vallás és hagyományok a mindennapokban, és a Tri Hita Karana filozófia
Indonézia-sorozat – 2. rész

2024. március 17. (vasárnap) 09.00
Online program Zoomon

Bali Indonézia 17 ezer szigetének egyik apró önálló szigete és tartománya, amely méretét tekintve mindössze a mi Békés megyénkkel egyenlő, azonban tízszer annyian, 4 millióan lakják. Indonézia a világ legnagyobb muszlim országa, 260 millió lakosának több mint 85 százaléka iszlám hívő, azonban Bali egy olyan szeglete, ahol kizárólagos többségben maradt fenn a hindu vallás. Ezzel a kultúrával Indonéziában utazgatva nem találkozunk más szigeteken.

Előadásomban bemutatom a balinéz hindu vallást, mint életformát, a különböző életrítus szertartásokat. Arról is szó lesz, hogy a helyiek miként gyakorolják mindennapjaikban az őseiktől rájuk hagyott értékeket, és a Tri Hita Karanát.
A Tri Hita Karana filozófia, a balinéz hitrendszer alapja, vagyis az egyensúlyra való törekvés legfontosabb alapelve. A balinéz emberek mindennapjait átszövő eszme, olyan vallási filozófia, amely megőrzi a kulturális értékeket és kiegyensúlyozott, békés életet teremt. A Tri Hita Karana szanszkrit eredetű szó, amely nagyjából annyit jelent hogy a boldogság három forrása. Azt jelenti, hogy az embernek egyensúlyban kell lennie embertársaival, Istennel és a természettel.
Ez a modern balinéz bölcsesség összeköti az ember, a szellemi világ és a természet birodalmát, így hozva létre azt az egyensúlyt, amely harmóniát teremt a mindennapokban. Várok mindenkit nagy szeretettel.

Előadó: Harmincz Rita, idegenvezető, világutazó

A víz az evangéliumban: káosz és eredet
Jézus tanításai: jelkép és valóság – 3. rész

2024. március 19. (kedd) 19.00
Online program Zoomon

Márciusban is folytatódik a négy elem bibliai szerepének körüljárása, értelmezése. A víz kitüntetett szereppel bír a bibliai szövegekben, a szent történet szimbolikájában. Egyszerre pusztító és megújító erő, a kezdetek kettős arculatának képviselője. Jelképisége következetesen húzódik végig a zsidó-keresztény hagyományban: ezt a jelképiséget fogjuk áttekinteni szentírási szövegek, kommentárok felidézésével, művészeti alkotások megtekintésének segítségével sorozatunk soron következő előadásában.

Előadó: Nacsinák Gergely András, ortodox pap, író, műfordító

Afganisztán ősi városai 1. rész
Dr. Sárközy Miklós sorozata – 16. rész

2024. március 21. (csütörtök) 19.00
Online nyilvános program Zoomon

Afganisztán és turizmus? Ha valaki ezt mondja 2021 nyarán, amikor az egész világot bejárták a nyugati csapatkivonás és az újabb tálib hatalomátvétel kaotikus képei Afganisztánban, aligha hitte volna el ezt bárki is. Pedig 2023-ra, alig két évvel a fenti káosz után az a helyzet, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus turistavízumokat bocsájt ki egyéni utazóknak és utazási irodáknak is. Minden probléma, politikai nehézség, nők jogai és a nemzetközi térben többségében továbbra sem elismert státusza ellenére a tálib emirátus szilárdan kezében tartja Afganisztánt és a stabilnak tűnő állapotoknak köszönhetően nem ellenzi turisták beutazását - gyakorlatilag az egész világból fogad vendégeket. Így kerültem én is 2023 őszén Afganisztánba, ahol szűk két hetet töltöttem levegőben és szárazföldön utazgatva Afganisztán több jelentős tartománya, városa között. Afganisztán és az afgánok barátságosak a hozzájuk utazókkal - az elmúlt évtizedek vérzivatarai és embert próbáló viszonyai, a mindennapokat mérgező polgárháborúk és különböző idegen katonai inváziók ellenére a helyi lakosság tud és szeret együtt örülni az afgán kultúrát, városokat, tájakat tanulmányozni, megcsodálni jött vándorral. Elmondhatom, hogy Afganisztán biztonságban járható és ott, ahol jártam, kiszámíthatónak látszó viszonyok uralkodtak.

Előadásom első felében bevezetőt nyújtok Afganisztán országgá válásának távoli és közelebbi múltjáról, az ókortól kezdve érintve a legfontosabb dinasztiákat. Ne feledjük, hogy a mai Afganisztán területe egykor Zarathustra életének helyszíne volt, majd a buddhizmus korai virágkorának területe Asóka hódításai után, gondoljunk csak a későantikvitásban emelt gigantikus Buddha szobrokra Bámijánban. Afganisztánban hellenisztikus görög királyság virágzott a Kr.e. 3-1. században, később a Kusán Birodalom, a szászánida perzsák, azután keleti (fehér) hunok és a türkök különböző csoportjai alapítottak itt államokat a Kr.u. 4-9. századokban.

Az iszlám elterjedése fokozatosan történt meg a mai Afganisztán területén. Az Omajjád és az Abbászida Kalifátus után a Szaffáridák, a Számánidák hoztak létre emírségeket a mai Afganisztán területén. Jelentős és döntően Afganisztán-központú állam volt a Ghaznavida Birodalom a 10-12. században, amelynek kulturális ragyogása komoly nyomot hagyott az egész régióban a mai Indiától a mai Kelet-Iránig. Ghaznaví Mahmúd udvara mecenatúráját a kor olyan szellemi óriásai élvezték mint Firdauszí vagy Bírúní. Afganisztánban született Rúmí, a nagy perzsa szúfi misztikus is a 13. század elején. A mongol hódítások drámai hatást okoztak a mai Afganisztán területén, és a jelentős mongol etnikai hatások máig nyomot hagytak az országon – gondoljunk csak a hányatott sorsú hazara kisebbségre. Később a timurida, mogul és szafavida birodalmak alatt virágoztak fel olyan városok mint Kabul, Herát és Kandahár, amelyekbe mi is ellátogatunk virtuálisan.

Az az állapot, hogy a mai Afganisztán területén több nagyhatalom osztozott, a 18. század közepén kezdett megszűnni, az iráni világhódító, Nádir Sáh birodalmának romjain 1747 után született meg a Durrání dinasztia állama, amely pillanatot nevezhetjük az újkori Afganisztán megszületésének. A Durráníkat később a Barakzai dinasztia váltotta fel a 19. század negyvenes éveire Dúszt Mohammad emír vezetésével. Közben elkezdődött a ’Great game’ is, az európai gyarmati hatalmak agresszív terjeszkedése is a régióban. Afganisztán esetében a britek okoztak jelentős sebeket és károkat, és döntő szerepet játszottak a modern Afganisztánt érintő politikai problémák és frusztrációk előidézésében. Ám sem a britek, és később a szovjetek és az amerikaiak sem voltak tartósan képesek meghódítani az ironikusan ’a birodalmak temetőjének’ nevezett sokszínű és csodálatos kultúrával rendelkező Afganisztánt, igaz ezekért a háborúkért Afganisztán rettenetes árat fizetett emberi életben, agazdasági, társadalmi és egyéb következmények is tetemesek. Afganisztánban véleményem szerint manapság a legfontosabb dolog a béke, a nyugalom, a háborúk nélküli élet.

Mostani előadásomban egyfelől bevezetést nyújtok Afganisztán történelmébe, másfelől képek és videók segítségével elkirándulunk Kabulba, a Bámiján völgybe és a Band-i Amir tavak környékére. Mindenkit szeretettel várok erre és az azt követő áprilisi második Afganisztán előadásomra is.

Előadó: Dr. Sárközy Miklós, iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense

Umbria, ami az útikönyvekből kimaradt
Utas a holdvilág útján – 3. rész

2024. március 23. (szombat) 19.00
Online nyilvános program Zoomon

Umbria egész más, mint Toscana - gondolta -, parasztabb, ősibb, szentebb, és mintha egy árnyalattal zordonabb is volna. A franciskánus föld. Csupa hegyi város.” (Szerb Antal: Utas és holdvilág)

Honnan az ősiségnek és szentségnek ez a benyomása? Ennek az érzésnek a forrásait igyekszünk kitapintani és sokféle árnyalatát felfedezni Umbria hegyi kisvárosait járva.

Előadó: Sajó Tamás, művészettörténész, műfordító, világutazó

Delhi "hét városa"
India-sorozat – 7. rész

2024. március 25. (hétfő) 19.00
Online nyilvános program Zoomon

Delhi, ez a ma már közel 20 millió lakosú megapolisz hosszú évszázadok óta játszik kulcsfontosságú szerepet az indiai szubkontinens történelmében. Dzsaváharlál Nehru, az 1947-ben függetlenné vált India első miniszterelnöke, birodalmak temetőjének nevezte Delhit, utalva annak rendkívül fordulatos és meglehetősen hányattatott sorsára. Találó meghatározás ez, hiszen a város kedvező fekvése miatt számos hódítónak lett a célpontja, majd ennek következményeként új királyságoknak és birodalmaknak a székhelye, fővárosa.
De természetesen minden királyság, birodalom hanyatlását megelőzte egy felfelé ívelő periódus, egy virágkor, mely gyakran elképesztő méretű vagyon felhalmozásával járt együtt, s mely egyebek mellett rengeteg kiemelkedő építészeti emlék formájában érhető tetten a mai napig a város különböző részein.
Delhi mai területén a hagyomány hét korábbi régi várost tart számon, melyek létezése történelmileg igazolható. Az előadás során ezeknek a városoknak az épített örökségéről, az indiai kultúrában betöltött szerepéről lesz szó, valamint azokról a jelentős történelmi eseményekről, fordulópontokról, melyek Delhi életét, sorsának alakulását meghatározták.

Előadó: Zentai György, indológus-tibetológus, egyetemi oktató

Nagymogulok asztalánál - az indiai gasztronómia fényes évszázadai
Ízek és történetek: gasztronómiai és történelmi utazások – 2. rész

2024. március 27. (szerda) 19.00
Online program Zoomon

A mogulokhoz köthető az indiai szubkontinens történetének legutolsó, kiemelkedő szakasza. A 16. és 17. századok kiváltképp tündöklő kornak számítanak, de uralkodóik hatása jóval ezután is – egészen napjainkig érezhető. Birodalmukban nem csupán az építészet, irodalom vagy képzőművészet terén alkottak maradandót, de fényes udvaraik gazdag kulináriája példaként szolgált a más főúri, nemes konyhák számára is.
Uralmuk jól dokumentált időszak, életrajzírók serege ügyködött körülöttük, így viszonylag pontos betekintést nyerhetünk mindennapjaikba. Nem csupán vérükben hordoztak mongol, türk, perzsa, hindu elemeket – a konyháikon szorgoskodó és olykor hatalmas befolyással is rendelkező szakácsok sikerrel ötvözték uraik belső-ázsiai hagyományait, a meghódított vidékek kulináris tradícióival. Művük egy hatalmas és sokszínű birodalom pazar lenyomata annak minden gazdagságával, változatos, sajátos konyhai technológiákkal, mely mind a mai napig meghatározó az indiai konyhaművészetben.

Előadó: Gáspár Péter, ázsiai főzőkurzusokat vezet, idegenvezető, végzettsége szerint francia–történelem szakos tanár

Vallás és túlvilághit
Egyiptológia-sorozat – 3. rész

2024. március 28. (csütörtök) 19.00
Online program Zoomon

Mit gondoltak az ókori egyiptomiak a világról és az azt irányító erőkről? Milyen istenekben hittek, hogyan látták föld és ég, illetve evilág és alvilág kapcsolatát? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, áttekinti milyen ókori forrásokkal rendelkezünk, amelyik az egyiptomi istenvilág és a kozmoszról alkotott elképzelések összetett sokszínűségét világítják meg számunkra. Az előadás kitér Ehnaton király (18. dinasztia) híres monoteista reformjára, az Amarna-kor vallására is.

Előadó: Dr. Irsay-Nagy Balázs, egyiptológus, az ELTE egyetemi adjunktusa