A táplálkozás ereje a mentális jólétben: Az étrendünk hogyan járulhat hozzá a depresszió megelőzéséhez és kezeléséhez?


admin

Hangulatunk táplálása

Mottó: Jót s jól, ebben áll a nagy titok (K.F)

A depresszió különös gyakorisággal jelentkezik világszerte. Ennek a pszichés rendellenességnek gyógyításában számos gyógyszert, kezelést alkalmaznak. Most azonban nem ezek bemutatására kerül sor, hanem olyan tényezőről, amelyről ebben a vonatkozásban kevesebb szó esik: táplálékunk, mindennapi betevő falatunk hogyan szolgálhatja a kórkép megelőzését és segíthet a gyógyításban.

A megfelelő táplálkozás a mentális egészség alapvető eleme. Nem különleges diéta szükséges a kivédéséhez, hanem jól felépített, kiegyensúlyozott étrend. Emellett fontosak az étkezés körülményei is, hogyan és mikor, milyen rendszerességgel étkezünk. Érdemes néhány étrendi tényezőt, amelyek hatékonyak lehetnek a depressziónál, közelebbről is megismerni. A témával részleteiben foglalkozó kutatók kedvezőnek tartják a nagyobb mennyiségű élelmi rostot tartalmazó élelmiszerek bőséges fogyasztását. Ilyenek a zöldségfélék a spenóttól a különböző leveles zöldeken át a kelbimbóig, vagy a sárgarépától a borsóig, a kukoricától a gabonamagvakig, sőt a babig, dióig. Ugyanitt lehet emlegetni a gyümölcsöket, almát, körtét, narancsot, bogyós gyümölcsöket. Gondolni kell arra is, hogy a gabonából készült ennivalóknál a teljes kiőrlésű lisztet kell előnyben részesíteni, a gyümölcsöknél a teljes gyümölcsöt, nem a gyümölcsleveket. Számos vonatkozásban esik szó az antioxidánsokról, amelyek – egyebek között – testszerte gátolják a gyulladásos folyamatokat, ezek viszont hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához. Az antioxidánsok között jelennek meg az előbb említett zöldlevelű zöldségek, a bogyós gyümölcsök, továbbá nagy kakaótartalmú étcsokoládé és egyes fűszerek: gyömbér, curry, kurkuma, fűszerpaprika és mások. A folát (B9-vitamin), amely fontos szerepet tölt be a sejtek funkcióját jelentős mértékben megszabó DNS (dezoxiribonukleinsav) szintézisében, ugyancsak csatasorba állítható a depresszióval szemben. Zöld és leveles zöldségek, hüvelyesek, lencse, citrus-félék, tojások a jellemző folát-szolgáltatók.

A depressziót gyakran megelőzi, annak mintegy előszobájaként alakul ki a szorongás (anxietás), amelynek jellemzője a hipervigilancia, a mindenre aggódva figyelés, félelem nem valós tényezőktől, az önmagába zárkózás, a beteg még kezelését, orvosát is elhanyagolja. A két rendellenesség kapcsolata azt is jelenti, hogy azonosak a táplálkozásra vonatkozó ajánlások is. A megfelelő összetételű étrend a depressziónál és az anxietásnál kiemelkedően fontos tényező, de nem pótolhatja a gyógyszeres és más, szakszerű terápiát, hanem kiegészíti, támogatja azok gyógyító hatását. Az ennivalók bármilyen remek kavalkádja sem pótolhatja a folyamatos gyógykezelést, bár a táplálék makro- és mikrotápanyagai kémiai úton, gyógyszerként hatnak a központi idegrendszer sejtjeire, kedvezően módosíthatják azok működését. A depressziós betegek étrendjét azért is nehéz összeállítani, mert ők sokszor étvágytalanná válnak, ezért változatos, étvágygerjesztő, de az eddigiekben bemutatott alapelveken nyugvó összeállításra van szükség. Előfordulhat azonban ezzel ellentétes változás is, a nagyétkűség. Ilyenkor az étrendnek, a kiegyensúlyozottság mellett a túlzott súlygyarapodás kivédését is szolgálnia kell. Az élelmiszerek alkotóelemeinek együttese főként a hangulati elemekre hat, jobb közérzetet teremt és így mérsékli a depresszió tüneteit. Több kutatás eredménye arra utal, hogy a főleg növényi eredetű nyersanyagokból felépülő étrend alkalmazása hozzávetőlegesen 30 %-kal csökkenti a depresszió előfordulását. Ilyen jellegű a valódi, a modern életvitellel nem torzított, igazi mediterrán étrend. Ez mintaként is szolgálhat. Ezzel szemben negatív előjellel tekintenek a túlságosan finomított élelmiszerekre (ultra-processed foods) a fehér liszttől a cukorig. A különböző tanulmányok szerint az ilyen élelmiszerek bőséges fogyasztása, különösen az édesítőszerekkel készített italok növelik a depresszió kockázatát, a hatásmechanizmus azonban csak egy-egy ponton felderített, de egészében még távolról sem tisztázott. Nagyon hiányos lenne a bemutatott áttekintés, ha nem esne szó korunk „járványáról”, az elhízás és a depresszió kapcsolatáról. Számos epidemiológiai tanulmány számol be az elhízottak fokozott depressziós kockázatáról. Kiindulási alapnak mindkét esetben a „nyugati” típusú, a bél-mikrobióta, továbbá az idegrendszeri hírvivő anyagok, a neurotranszmitterek (serotonin, dopamin) funkciójában zavart okozó, sok zsírt szolgáltató kosztolást tekintik.

Nyilvánvalóan további kutatások szükségesek ennek a bonyolult mentális rendellenességnek a részletes megismeréséhez, a befolyásoló faktorok teljességének és a hatások mechanizmusának feltárásához. A táplálkozási tekintve azonban kétségtelenül pozitív hatásúak a jól összeállított étrendek, amelyek bőségesen tartalmazzák a következő tápanyagokat, illetve biológiailag hatékony összetevőket: ómega-3 zsírsav, cink, magnézium, vas, triptofán és metionin aminosav, polifenolok, A-, C-, D-, E-vitamin, B-csoport vitaminjai, és az étrend alapját zöldségfélék, gyümölcsök, teljes gabonaszemből készített termékek alkotják. Indokolt esetben étrend-kiegészítők beiktatása is szükséges lehet.

György