A 2023. februári programok mellett páros és páratlan lehetőséget is kínálunk Önnek február 1-jétől. Mutatjuk Nádasdy Ádám előadását is.


admin

Bemutatjuk Önnek a februári programjainkat, köztük a nyilvános programot, melyre barátait is meghívhatja, és további lehetőségeket ajánlunk a figyelmébe. Páros lehetőséget ajánlunk Önnek az online programokhoz. Az éves klubtagsághoz még egy páratlan lehetőséget is ajánlunk február 1-jétől: ha nem tud részt venni egy olyan előadáson, amelyről felvételt készítünk, a felvételt elkérheti, megnézheti, és ezért még programjegyet sem kell felhasználnia, ez a mi ajándékunk Önnek. Ha nem tudott részt venni Nádasdy Ádám január 12-i online előadásán, most megnézheti a felvételt az előadásról a kérdésekkel és válaszokkal, vágás nélkül. A részleteket alábbi levelünkben írjuk, kérjük, olvassa el. Jó, hogy velünk van!

Kedvezmények és lehetőségek

Ha partnerével egy e-mail címmel (egy gépről) csatlakoznak online programhoz, nem kell programjegyet beváltania partnerének, a jelentkezésnél válassza azt, hogy egyedül jelentkezik. A partnerének akkor váltson be programjegyet, ha nem együtt nézik a programot, azaz ő más e-mail címről jelentkezik be, mint Ön.

Az éves klubtagsághoz egy páratlan lehetőséget ajánlunk Önnek február 1-jétől: ha nem tud részt venni egy olyan előadáson, amelyről felvételt készítünk, a felvételt elkérheti, megnézheti, és ezért még programjegyet sem kell felhasználnia, ez a mi ajándékunk Önnek. A programok leírásának a végén látja, hogy az adott programról készül-e felvétel. Ha igen, a következő szöveget olvashatja a leírás végén: "Az előadást rögzítjük, az előadást követő beszélgetés nélkül. Ha Ön éves klubtagsággal rendelkezik, és nem tud részt venni a programon, az előadás előtt és az előadást követő két napon belül – programjegy beváltása nélkül – kérheti a privát felvétel megtekintési lehetőségét. Legfeljebb 60 felvételt kérhet az előfizetés időtartama alatt. A felvétel megnézéséhez Google fiókkal (gmail e-mail címmel) kell rendelkeznie. Ha szeretné megnézni a felvételt, írjon nekünk az info@kekklub.hu e-mail címre. Kérésével vállalja, hogy a felvételt nem teszi nyilvánossá, és azt csak szűk családi vagy baráti körben nézi meg. A felvételt többször is megtekintheti. A felvétel nem tartalmazza a résztvevők kérdéseit."

Ha kérdése merül fel, írjon nekünk az info@kekklub.hu e-mail címre, vagy keressen minket a +36 30 087 3535-ös telefonszámon.

Februári programjaink

Bemutatjuk Önnek a februári programjainkat, melyekért nem kell fizetnie, a klubtagságából egy-egy programjegyet használ fel a részvételhez, illetve a nyilvános programhoz programjegyet sem kell felhasználni, csak a levelünkben megadott linken regisztrálni. Minden programunk interaktív, a program végén hozzászólhat, kérdezhet, beszélgetünk.



Írjunk együtt színdarabot és játsszuk el Makranczi Zalánnal - színházi programsorozat

6. rész: 2023. február 03. (péntek) 18:00
7. rész: 2023. február 13. (hétfő) 18:00

A programon online (Zoomon keresztül) vagy személyesen vehet részt.
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Az Írjunk együtt színdarabot és játsszuk el című színházi programsorozatunkat havonta kétszer tartjuk meg, Makranczi Zalán színész vezetésével. A színdarabot a jelentkezőkkel közösen, csoportban fejlesztjük, – és a feladatokat megosztva – kisebb csoportokban is írunk. A jelentkezésnek nem feltétele a részvétel a korábbi foglalkozásokon.

A program vezetője: Markanczi Zalán színész
A program mentora: Kovács Krisztina dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró
A program tiszteletbeli mentora: Székely Csaba író, drámaíró

Írjunk együtt színdarabot és játsszuk el programsorozat részleteit ide kattintva olvashatja el.


Virtuális barangolás az iszlámkori Irán UNESCO világörökség helyszínein
2023. február 07. (kedd) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Dr. Sárközy Miklós: Előadásomban ismert és kevésbé ismert iszlámkori UNESCO világörökség helyszíneket mutatok be a mai Iránban. Ellátogatunk Iszfahánba, hogy megcsodáljuk az 1591 és 1598 között épült gigantikus Imám teret, a világ második legnagyobb zárt terét, melyet csak a pekingi Tienanmen tér múl felül méreteiben, és amely kétszer akkora mint Moszkvában a Vörös tér. Még mindig Iszfahánban időzve megnézzük az 1200 éves iszfaháni Nagymecsetet, ahol egykoron Avicenna is megfordult. Ezután virtuális utazást teszünk Jazdba, Jászberény testvérvárosába, ahol megnézzük a jazdi óváros agyagsikátorait és széltornyait. Jazdban, Kásánban, Sírázban, Iszfahánban gyönyörű UNESCO világörökség perzsa kerteket keresünk fel.
Majd Szoltánijébe, Észak- Iránba utazunk, hogy a világ legmagasabb téglakupoláját, a 48 méter magas 700 éves Öldzsejtü mauzóleumot nézzük meg az iráni mongolok idejéből. Elutazunk az iráni Kaukázus határsávjába is, hogy fantasztikus középkori örmény kolostorokat, régi keresztény zarándokhelyeket nézzünk meg valamint látogatást teszünk Ardabilban, a síita szafavida dinasztia őse, Sejkh Szafí al-Dín pompás síremlékénél is.
Kirándulásunkat pedig Teheránban, a Golesztán (Rózsakert) palotaegyüttes 19. századi árkádjai alatt fejezzük be, ahol annak idején Vámbéry Ármin is megfordult. Jöjjenek Önök is velem erre az izgalmas iráni kirándulásra.

Az előadó: Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense



A Rákóczi út titkai - szállótörténeti kalandozás - séta Görbe Márkkal
2023. február 12. (vasárnap) 14:00

Helyszín: Budapest, Rákóczi út
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

A Rákóczi út még alig három évszázada is a Hatvan felé vezető országút kezdeti szakasza volt, mely homokpuszták, majorságok között vezetett a távolba. A Rókus kápolna a maga magányosságában az Astoria helyén álló Hatvani városkaputól „nagy messziségben” volt található a korabeli leírások szerint. A 19. században sorra épültek a házak az egykori városkapun kívül, ezzel kialakítva Józsefvárost és Erzsébetvárost, melynek határát képezi a mai Rákóczi út, mely nevét a fejedelem hamvainak hazahozatala idején kapta.
Honnan kapta nevét az Astoria Szálló? Hol állott az első Nemzeti Színház és mi lett a sorsa?
Mely fogadóban szállt meg Petőfi Sándor és Kennedy kisasszony, az idomított cirkuszi elefánt?
Milyen ősi titkokat rejt a Rókus kápolna padozata alatt?
Mindezen kérdésekre is választ kap az, aki eljön a sétára és megismerhet egy különleges szállodás családot is, melynek több érdekeltsége volt a Rákóczi út mentén. A Rémi-család bérelte ugyanis az Astoriánál a hírhedt Fehér Páva és Fehér Ló fogadókat, illetve építtette a Blaha Lujza téren az Adria és Nemzeti Szállót, mely utóbbi Budapest legrégebbi, eredeti állapotban fennmaradt szállodája. Az alapító szépunokája, Görbe Márk művészettörténész lesz kalauzunk az úton, mely az Astoria Szálló főúri enteriőrjétől tart a Nemzeti Szálló pompázatos étterméig. A séta időtartama hozzávetőleg három óra.

A sétát vezeti: Görbe Márk művészettörténész, idegenvezető

Hogyan lesz a múltból történelem?
2023. február 16. (csütörtök) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Az előadás azt a kérdést járja körbe, hogy a múlt végtelen számú eseményéből hogyan állnak össze olyan történetek, amelyekből azután átfogó történelmi tudás keletkezik. A történetek szerzői történész kutatók mellett lehetnek politikusok, írók, művészek is. A különböző területeken eltérőek lehetnek a motivációk: előrehaladás a tudományos pályán, politikai propaganda, művészi alkotás, anyagi haszonszerzés. Valamennyi területről (mind intézményekre, mind személyiségekre utalva hoz példát az előadás, majd felveti: kell-e a történésznek erkölcsi szempontokat is érvényesíteni a munkája során vagy sem. Sokszor elkerülhetetlen ugyanis, hogy a történész része legyen az igazságszolgáltatásnak, amikor szakértőként kérik részvételét történelmi igazságtételi folyamatokban.
Az előadás egyik következtetése az, hogy konfliktusok gyakran adódnak szereptévesztésekből, így például a politikus történészként, a történész politikusként foglal állást. Az is igaz azonban, hogy a történeti gondolkodást, a kollektív emlékezetet nem egyszer sokkal nagyobb mértékben formálják szakmán kívüli személyiségek, mint forrásokat feltáró és értelmező kutatók. A történelem nemcsak tanulmányokból, könyvekből és lábjegyzetekből áll, hanem érzésekből, gondolatokból, mentalitásokból is táplálkozik, nemcsak események rekonstruálását, hanem az emlékezés valamint az írott és szóbeli nyelvi megformálás mechanizmusainak feltárását is jelenti.

Előadó: Pók Attila történész, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete tudományos tanácsadója, az MTA Történettudományi Intézete nyugdíjas kutatója

25 év a pszichológia napos oldalán - Hol tart ma a pozitív pszichológia?
2023. február 22. (szerda) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Negyedszázada annak, hogy zászlót bontott a pozitív pszichológia, a lélektan tudományának az egyik legdinamikusabban fejlődő területe az új évezredben. Az előadás azt mutatja be, hogy milyen célkitűzésekkel indult és hova jutott a magát a jóllét, a humán erősségek és a pozitív intézmények tudományaként definiáló mozgalom. Paradigmaváltó felütésként a pszichológia tudományát kezdetektől jellemző aránytalanságnak a felszámolását hirdette meg, nevezetesen azt, hogy a lélektan a betegségekre koncentráláson túl fordítson több figyelmet az emberi erősségek tanulmányozására az élet napos oldalának, az élni érdemes élet feltételrendszerének bemutatására. A kezdeti vállalásokat teljesítve széleskörű empirikus kutatások igazolták a pozitív érzelmek fejlődést előmozdító szerepét, született egy új elmélet a pozitív érzelmek evolúciós funkciójáról és a pozitivitás általános hatásmechanizmusáról. A pozitív pszichológia mint a jóllét tudománya keretében megszülettek a jóllét többdimenziós természetét bemutató teóriák, és az ezeket az elméleteket operacionalizáló mérési eljárások. A pozitív pszichológia mint az emberi erősségek tudománya keretében azonosították és mérhetővé tették azokat a humán karaktererősségeket, amelyek kitüntetett szerepet játszanak a pozitív állapotok fenntartásában és amelyek birtoklása, működtetése egyszerre biztosítja mind az egyén, mind a fajtársak magasba emelését (pozitív pszichológiai fogalommal virágzását). A mentális egészség pozitív pszichológiai teóriája keretében azonosították a mentális egészség tüneteit, a stresszkezelés hatékony stratégiáit, a pszichológiai immunitás komponenseit, a pozitív állapotok létrehozásának technikáit (savoring stratégiák). A pozitív pszichológia fejlődésében a fókuszváltások újabb és újabb hullámok fellépésével írhatók le. Az első hullám empirikus kutatásokkal mutatja be, hogy milyen következményei vannak a pozitív élményeknek és hatásoknak az ember fejlődésére, egészségére és jóllétére, a második hullám azokat a lelki folyamatokat vizsgálja, amelyek révén a negatív előzményekből (traumákból) pozitív következmények (jóllét, fejlődés) származnak, a harmadik hullám azt kívánja feltárni, hogy a jóllét létrejöttében és a fenntartásában a pszichológiai mellett milyen más ember tudományok terén végzett empirikus kutatások eredményeire kell építeni. A hullámok bemutatása mellett az előadáson szó lesz még a flow elméletről, a pozitív pszichológia kulcs konstruktumairól, a virágzásról, a pozitivitásról, a rezilienciáról és azokról a gyakorlatokról, amelyek alkalmazásával a pozitivitás létrehozható és fenntartható.

Előadó: Oláh Attila pszichológus, az ELTE professzor emeritusa, a Pozitív Pszichológia Kutatócsoport vezetője


A japánkertek kialakulása, filozófiája, fejlődése, szimbolikája
2023. február 23. (csütörtök) 20:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Japánkertek, avagy hogyan tanítsunk a növényeknek filozófiát? Vajon mi az, ami a japánkertet, az ember és a természet együttműködésének eme évezredes gyümölcsét már a XIX. század végére egy vágyott exporttermékké tette, aminek nyomán sorra építették a világ nagyhatalmai a saját japánkertjeiket? Miért nem bírt ellenállni az Edwardiánus Anglia vagy a fin de siècle újvilági polgársága a japánkertek által nyújtott egzotikus örömöknek? Egy japánkertet talán mindenki felismer, de hogy az adott japánkert melyik korszakban keletkezett, melyik kerttípushoz tartozik, azt már csak kevesen látják át. Vajon a shintoizmus, a buddhizmus, vagy a bushido, a szamurájok erkölcstana volt nagyobb hatással a japánkertek kialakulására? Egyáltalán milyen filozófiai, szellemi, vallásbölcseleti, erkölcsi tanok határozták meg és alakítják napjainkig a japánkertek kialakítását? Van a japánkertnek avantgarde, vagy akár kortárs irányzata is? Ha igen, hol találhatjuk a mintapéldáit? Mi a fontosabb a japánkertek esetében? A növényzet vagy a kő? Víz nélkül is lehet vajon japánkertet építeni? Hol vannak Japánon kívül a leghíresebb japánkertek? Magyarországon is találunk japánkerteket? Ilyen, és ehhez hasonlóan izgalmas kérdéseknek járunk utána a KÉK Kulturális Élményklub februári előadásán.

Előadó: Irimiás Balázs építész, japán specialista


Tabuk és titkok a zenében egy karmesterrel
2023. február 27. (hétfő) 20:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Biztos sokaknak feltűnt, hogy vannak koncertek, amelyeken elegáns ruhába öltözött szép emberek játszanak „komolyzenét”, míg más koncerteken a közönség őrült ritmusra táncol együtt a zenekarral. Miért alakult így ez a szokás? És mikor kell tapsolni a komolyzenei tételek között? Egyáltalán miért énekel hosszú áriát az énekesnő mielőtt meghal? A karmester pedig miért hadonászik, ha a zenekar úgyis végig a kottát nézi? Arról nem beszélve, hogy mitől lesz „jó” egy zene? Mit csináljunk abban az esetben, ha nem tetszett, amit hallottunk? Mire figyeljünk, ha zenét hallgatunk? Hovatovább, hogyan hallgassunk kortárs zenét? Fontos, hogy amit hallunk szép legyen? Miben különbözik a színházi zene a koncertek műsorától? Mi a helyzet a filmzenével? És a fő kérdés: mi zajlik a kulisszák mögött?
Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozunk az előadáson, melynek Balassa Krisztián karmester lesz a házigazdája, aki az elmúlt években főként színházi karmesterként tevékenykedett, de a kortárs zene, a koncertek és a filmzenék is foglalkoztatják. Ezek tapasztalataiból ad egy kis ízelítőt, hogy megismerhessük a zenészek, az énekesek és a színészek titkos életét, ami nem is annyira titkos, csak figyelmes kezek gondoskodnak arról, hogy a függöny jó esetben mindent eltakarjon, ami nem a kíváncsi szemeknek készült.
Az előadásból sorozatot tervezünk, a kérdésekkel időrendi sorrendben haladunk, első témánk a komolyzene és a koncertek világa.

Előadó: Balassa Krisztián karmester


Kovácsoltvas-művészet Budapesten
2023. február 28. (kedd) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Homlokzatszimbolikai előadássorozatunkon megismerkedhettünk mindazon fő homlokzatplasztikai ékítményekkel, melyek meghatározóak voltak egy 19. századi, 20. század eleji épület esetében. Ennek folytatásaként a következőkben Budapest házainak különböző technikáival készült egyéb díszítményeit vesszük sorra. Elsőként a kovácsoltvasak varázslatos világába nyerünk betekintést.
A 19. század vége és a 20. század eleje egy addig soha nem tapasztalt stílusbeli sokszínűség időszaka volt. A historizmus és a szecesszió bűvöletében elképesztően változatos formagazdaságú műalkotások születtek a fémművesség területén is. A kapuk, ablakok, erkélyek rácsai az előkelőbb bérházak, illetve számos közintézmény esetében többnyire kézi kovácsolással készültek. A neoreneszánsz, neobarokk, neorokokó és szecesszió stílus legszebb budapesti, homlokzatokat ékítő kovácsoltvas darabjait fogjuk sorra venni az előadáson, melyen megismerkedünk a hazai vasművesség kiemelkedő alkotóival is – élükön Jungfer Gyulával, akinek műhelyéből kerültek ki az Operaház, Országház és a Gresham-palota legszebb fémmunkái.

Előadó: Görbe Márk művészettörténész

Nyilvános programunk

Romológia - Forray R. Katalin nyilvános könyvbemutató előadása
2023. február 06. (hétfő) 19:00

Nyilvános, online program Zoomon keresztül

Forray R. Katalin professzor asszony Romológia című könyve nemrég jelent meg. Előadásában a kötet egy-egy fejezetével foglalkozik, majd a résztvevők kérdezhetnek tőle, hozzászólhatnak.

Amikor a cigányokról, romákról beszélünk, gyakran csak több évtizeddel, fél évszázaddal korábbi képeket idézünk magunk elé. Ma a helyzetük más, mint korábban volt.
A cigány/roma népcsoportok később érkeztek Európába, mint a jelenlegi nemzetalkotók. Sajátos kultúrájuk, nyelveik, foglalkozásaik, társadalmi pozícióik máig hatást gyakorolnak beilleszkedésükre. A gyermek nevelődésének elsődleges színhelye a család, amely sokszor kerül összeütközésbe az államot képviselő iskolával. Ha a család a többségi kultúrától eltérő és sokkal jelentősebb szerepet gyakorol a nevelésben, akkor az iskolázás kudarchoz vezethet. Az óvoda ma már szinte minden gyermeket elér, és segít az iskolába lépésben. Az iskola a tradicionális roma család számára idegen és ismeretlen, ezért gyakran nem várható megfelelő magatartás a gyerekektől. A pedagógus akkor lesz hatékonyabb, ha együttműködik a családdal, munkája pedig kiegészül olyan civil tevékenységekkel, amelyek kiegészítik a családi nevelést.
Tovább olvasok...

Előadó: Forray R. Katalin, a Pécsi Tudományegyetem professzor emeritusa, aki korábban a PTE-n megszervezte a Romológia Tanszéket, majd a Neveléstudományi Intézetet szervezte és vezette.

Az előadás időtartama hozzávetőleg 45 perc. Az előadást beszélgetés követi, az előadó válaszol a résztvevők kérdéseire.

A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Ha szeretne részt venni a programon, kérjük, hogy regisztráljon a következő linkre kattintva: https://forms.gle/yBEd8ncWnQLaGgJH6


Nádasdy Ádám előadásának a felvétele


Nagy érdeklődés mellett tartotta meg Nádasdy Ádám a január 12-i nyilvános online előadását a Csongor és Tünde új kiadásáról, amely az ő magyarázó jegyzeteivel jelent meg. Nagyszerű volt! Az előadását és a kérdéseket a válaszokkal rögzítettük, ide kattintva nézheti meg.

Ha úgy gondolja, hogy programjaink, klubunk iránt érdeklődhet egy barátja, ismerőse, kérjük, ossza meg vele ezt levelet. Köszönjük a támogatását!
Jó, hogy velünk van.