admin

Bemutatjuk Önnek a januári személyes és online programjainkat, melyekért nem kell fizetnie, a klubtagságából egy-egy programjegyet használ fel a részvételhez, illetve partnerének is egyet. Minden programunk interaktív, a program végén hozzászólhat, kérdezhet, beszélgetünk. Minden hónapban van nyilvános online programunk is Zoomon, amelyre nem csak klubtagjaink jelentkezhetnek. Januárban Nádasdy Ádám tart előadást a Csongor és Tünde új kiadásáról, melyet az ő jegyzeteivel, és helyenként modern prózai fordításával adott ki a Magvető Kiadó.
Csajbók Mariann különleges témáról tart előadást, a címe: A luxus új arca, a szociális érzékenység és a környezettudatosság. Folytatódik az Írjunk együtt színdarabot Makranczi Zalánnal c. programsorozatunk két gyakorlati foglalkozással. Távoli vidékekre látogatunk online, három kiváló szakemberrel, tudóssal. Dr. Hidas Gergely indológus az ismeretlen Indiáról mesél nekünk, Dr. Sárközy Miklós iranista folytatja iráni sorozatát, most a preiszlám Irán UNESCO világörökség műemlékeinek világában barangolhatunk vele. Klubtagunk, Kriszta kérésére, Irimiás Balázs Angkorról tart előadást, amelynek feltárásában maga is részt vett. Folytatódik a homlokzatszimbolikai előadássorozat és a budapesti barangolás Görbe Márk művészettörténésszel. A hónapot kedvenc drámaírónk előadásával zárjuk, ki nem hagynánk Székely Csaba előadását az írói kreativitás emelkedőiről és buktatóiról. Tartson velünk!

Januári programjaink

Az ismeretlen India
2023. január 5. (csütörtök) 20:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

India rendkívül komplex jelenség, amit nem mindig könnyű megismerni és megérteni. Öt évezred számtalan hagyománya él folyamatosan a mai napig egy szubkontinensnyi területen. Az előadás ebből a sokszínű forgatagból próbál néhány részletet felvillantani, illetve választ találni például olyan kérdésekre, hogy valójában hol is fekszik India, kiket nevezhetünk indiainak, hány vallást adott e régió a világnak, vannak-e indiánok Indiában, találhatunk-e Michelin-csillagos éttermeket, vajon tud-e mindenki szanszkritul, valamint, hogy él-e még a kasztrendszer és működnek-e az elrendezett házasságok?

Az előadó: Dr. Hidas Gergely indológus, főiskolai és egyetemi oktató, kutató



A luxus új arca, a szociális érzékenység és a környezettudatosság
2023. január 10. (kedd) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Ahogy a fenntarthatóság minden gazdasági szektorban napirendi téma, úgy ez a radikális változás a luxus világát sem kerülheti el, ha másért nem, a jövő fogyasztói miatt.

Magánemberként mindig is egy olyan világ vonzott, amiben a technikai vívmányok, a tradíciók továbbvitele, a természet és az ember sérülésmentes szimbiózisa, a mesterségbeli tudás, a magas minőségre törekvés egymást segítve, élhető környezetet hozzon létre. Éppen olyan élhetőt, amire most igazán nagy szükség van. Szeretném átadni azt a tudást, azokat a tapasztalatokat és egy olyan életszemléletet, amivel érthetővé válik, hogy a luxusmárkák hogyan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, és ez a viszonyulás valójában nem írja felül a klasszikus luxusmárka-értékeket. Sőt… - Csajbók Mariann

Előadó: Csajbók Mariann
Csajbók Mariann cége 2006 elején alakult, a Louis Vuitton magyarországi megjelenésével. A világvezető francia luxusmárka ügyfélkommunikációs tevékenysége mellette a luxusipar számos eltérő tevékenységet folytató cégének hazai forgalmazóival dolgozik folyamatos, valamint időszakos megbízásokon. Fő mozgástere a divat, az életmód, a szépség és a gasztronómia világa. Az ügynökség másik tevékenysége Mariann 35 éves szakmai múltjára alapozott stíluskommunikációs tanácsadás. Cégeknek és magánszemélyeknek segít eligazodni a mindennapi kihívások útvesztőiben, hogy megjelenésüket maximalizmusuk szolgálatába állíthassák. A Kék Duna Szalonban eltöltött évek után Borszéki Zita divattervező asszisztenseként dolgozott. 1994 és 2006 között szabadúszó stylist volt, referenciái elsősorban külföldi munkáiból és nemzetközi reklámügynökségek munkáiból állnak. 2001 óta tart vállalatoknak corporate és magánszemélyeknek egyénre szabott öltözködési tanácsadást. A Metropolitan Egyetemen a Fenntartható Divatmárka menedzsment és a Szegedi Tudományegyetemen a Stíluskommunikátor szak meghívott előadója.


Írjunk együtt színdarabot és játsszuk el Makranczi Zalánnal
5. rész: 2023. január 13. (péntek) 18:00
6. rész: 2023. január 23. (hétfő) 18:00

A programon online (Zoomon keresztül) vagy személyesen vehet részt.
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Az Írjunk együtt színdarabot és játsszuk el című színházi programsorozatunkat havonta kétszer tartjuk meg, Makranczi Zalán színész vezetésével. A színdarabot a jelentkezőkkel közösen, csoportban fejlesztjük, – és a feladatokat megosztva – kisebb csoportokban is írunk. A jelentkezésnek nem feltétele a részvétel a korábbi foglalkozásokon.

A program vezetője: Markanczi Zalán színész
A program mentora: Kovács Krisztina dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró
A program tiszteletbeli mentora: Székely Csaba író, drámaíró

Írjunk együtt színdarabot és játsszuk el programsorozat részleteit ide kattintva olvashatja el.



Barangolás a preiszlám Irán UNESCO világörökség műemlékeinek világában
2023. január 17. (kedd) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Dr. Sárközy Miklós iráni sorozatának 3. része

Dr. Sárközy Miklós: A mai Irán területe a csodák földje. A mérhetetlenül gazdag és változatos iráni múlt és kultúra annyira gazdag UNESCO világörökség műemlékekben, hogy igen nehéz feladatra vállalkozik az, aki be szeretné mutatni Irán összes iszlám előtti világörökségét egyetlen kilencven perces előadás során. Én erre vállalkozom, és virtuális barangolásra hívom az iráni művészet és építészet iránt érdeklődőket.

Virtuális kalandjainkat Délnyugat-Iránban, Khuzisztán tartományban kezdjük, ahol ellátogatunk Csogha Zanbíl háromezerkétszáz éves elámi zikkuratjához és megcsodáljuk az elámi kultúra nagyszerűségét, majd pedig a harminc kilométerrel odébb fekvő világhírű Szúza városa UNESCO régiségeit (a bibliai Dániel próféta sírját és az ókori Szúza régészeti parkját) nézzük meg. Szúzához, de még Csogha Zanbílhoz képest is sokkal kevésbé ismert mifelénk az iráni Sústar városa, amely egyedülálló későókori-középkori gátrendszerrel és fantasztikus szászánida kori régi hidakkal, duzzasztógátakkal rendelkezik, amelyeket nagyobbrészt idehurcolt római hadifoglyok építettek.

Ezt követően ellátogatunk Bisápurba, Naqs-e Rosztamba, Naqs-e Radzsabba és Fírúzábádba, ahol megcsodáljuk a dél-iráni későantik szászánida építészet monumentális városait, palotáit, domborműveit. Virtuális kalandjainkat Paszargadai, az iráni Ópusztaszer világával folytatjuk, amelyet a zsidók babiloni fogságának megszüntetője az Óperzsa Birodalom megalapítója, Nagy Kürosz óperzsa király emeltetett a Kr.e. 6. században. Paszargadaiban mind Nagy Kürosz mauzóleuma, mind pedig az ott elterülő óperzsa paradaiza/paradeiszosz (díszkert) UNESCO világörökségnek számít.

Barangolásunkat Biszotunban, folytatjuk, a Zagrosz hegységben, mely az iráni Selyemút legkiemelkedőbb állomása, paleolitikumi barlangtól I. Dareiosz óperzsa király híres feliratán és hellenisztikus műemlékeken keresztül iszlám kori karavánszerájokig terjed a biszotuni táj gazdag és pazar műemlékhalmaza.. Ezt követően Takht-e Szoleimánba vagyis a bibliai Salamon király trónusához látogatunk Északnyugat-Iránban, mely igazából egy hatalmas zoroasztriánus szentély volt az iszlám előtti Iránban, később pedig az Iránt meghódítót mongolok emeltek itt fényes, olykor távol-keleti stílusjegyeket is mutató palotákat.

Mindenkit szeretettel várok erre a gazdag virtuális kulturális kirándulásra, melyet saját helyszíni fotóimmal egészítek ki. Jöjjenek, nem fognak unatkozni!

Az előadó: Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense



A Múzeum körül – a Palotanegyed csodái - séta Görbe Márkkal
2023. január 22. (vasárnap) 14:00

Helyszín: Budapest, Palotanegyed
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

A program a Görbe utakon – Budapesti barangolások Görbe Márk művészettörténésszel – programsorozat 5. része.

Hogy kerültek tyúkok a Nemzeti Múzeum udvarára?
Hol voltak a 19. század legelőkelőbb családjainak városi palotái?
Ki volt az a palotanegyedbeli pasa, aki szeretőinek lábait aranyba foglaltatta?
Miért helyeselte Mikszáth Kálmán, hogy a Régi Képviselőházban a büfébe kerüljenek a könyvszekrények?
Ki volt az a palotanegyedbeli orvos, aki Blaha Lujzát a saját konyhaasztalán műtötte meg?

A fenti kérdésekre és sok egyébre is megkapjuk a választ, ha elkísérjük Görbe Márk művészettörténészt közel 3 órás sétáján, melynek során a középkori Pest egykori városkapujának helyétől, a Kálvin térről a Nemzeti Múzeum érintésével elsétálunk a Pollack Mihály tér palotasor előtt, majd a Szabó Ervin Könyvtár lenyűgöző neobarokk palotáját érintve eljutunk a Mikszáth térre, majd a sétát a Lőrinc pap téri Zichy-palotánál fejezzük be.
Közben áttekintést nyerünk arról, hogy milyen nemesi családok és milyen módon építkeztek itt, a Nemzeti Múzeum körüli negyedben és milyen változatos stílusban terveztették meg palotáikat olyan jeles építészekkel, mint Ybl Miklós vagy Meinig Artúr.
A séta során megtekintjük a Palotanegyed leggyönyörűbb kovácsoltvas rácsait, valamint a szecesszió fémművészetének egy különleges darabját, illetve egy különleges család életébe is bepillantást nyerhetünk, akik a Lőrinc pap téri templommal szemközt építették fel városi bérpalotájukat. Aki szeretné megismerni a 19. század nemesi világának legelőkelőbb palotáit mindenképp vegyen részt ezen a várostörténeti kalandozáson!

Magyarosch motívumok - homlokzatok nemzeti tematikájú díszítményei
2023. január 25. (szerda) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

A program a Homlokzatszimbolikai előadássorozat 4. része.

Népszerű homlokzatszimbolikai előadássorozatunk negyedik részében a magyar témájú, illetve a magyar „stílusúnak” tartott homlokzati díszítmények világába nyerhetünk bepillantást. A korábbi előadások során részletesen megvizsgáltuk, mik a 19. századi és 20. század eleji budapesti épületek esetében megjelenő történelmi stílusok jellemzői, milyen megjelenést kaphatnak az olyan gyakori építészeti elemek, mint az atlaszok és kariatidák, valamint az internacionálisnak mondható görög-római mitológiából eredő ékítményeket is bemutattuk.
Ezúttal azt vizsgáljuk, hogy a kevéssé ismert magyar mitológiából, illetve mondakincsből melyek azok a szereplők, jelenetek, amelyek a 19. század végén és a 20. század elején a főváros házain díszítő elemként megjelentek. Ősmagyarok, Attila, Hunor és Magor személyének szerepeltetése, csodaszarvasok, medvék és farkasok felbukkanása várható ezen ékítményrendszerek közelebbi vizsgálatával. Arra is választ kaphatunk, hogy pontosan milyen madár a turul és milyen formában jelenítik meg a millennium idején, illetve azt követően. Továbbá Mackó úrral, a későbbiekben irredenta medveként elhíresült magyar mesealakkal is találkozhatunk.
Az előadás második felében Lechner Ödön és követőinek munkásságát vizsgáljuk azon szempont szerint, hogy mennyiben járt sikerrel a célként kitűzött „magyar nemzeti stílus” megtalálása, illetve hogy melyek azok a homlokzatokon is felismerhető építészeti elemek és ékítmények, melyek szándékaik szerint nemzetiek kívántak lenni. Ezzel kapcsolatosan pedig a hazai népművészet és annak építészettel való kapcsolatáról is szó esik. Az előadásra szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne elmélyedni a századforduló homlokszimbolikájának eme különleges fejezetében.

A sétát és az online előadást vezeti: Görbe Márk művészettörténész, idegenvezető



Angkor, egy letűnt birodalom nyomában
2023. január 26. (csütörtök) 20:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Irimiás Balázs: A világ jelenleg ismert legnagyobb méretű vallási építménye, az emberiség egyik kétségtelen építészeti és kulturális csúcsteljesítménye, Angkor Wat, amelyet későbbi felfedezői, méretéből adódóan, fallal körülvett városnak gondoltak, pedig csak egy templom volt. Építéséhez több követ használtak fel, mint az egyiptomi piramisokhoz.
Vajon mi vezetett a világ egykori legnépesebb városának váratlan eltűnéséhez? Külső támadás, belső viszály, természeti katasztrófa? Esetleg ezek kombinációja? Hogyan zajlott Angkor XIX. századi újrafelfedezése, és mennyiben járult hozzá a nyugati civilizáció Angkor kifosztásához?
Milyen eszközökkel zajlik egy mai modern expedíció? Mi köze a magyaroknak Angkor feltárásához és megmentéséhez?

Amikor, először 2001-ben, eljutottam, hátizsákosként, a trópusi esőerdőben rejtőzködő templomvárosba, máris Indiana Jones bőrébe bújva vetettem bele magam a titkainak a feltárásába. Motort béreltem és addig nem nyugodtam, amíg nem találtam egy, az útikönyvekben nem szereplő templomot. Három évvel később, már a japán Waseda egyetem doktorandusz hallgatójaként, az egyik főtemplom köveinek darabokra szedésével és összerakásával foglalkoztam. Pár évre rá már kisrepülőgép fedélzetén, a légirégészet eszközeivel ismeretlen templomokat tártunk fel egy magyar projekt keretében.
Ilyen és ehhez hasonló izgalmakról esik szó a KÉK Kulturális Élményklub januári előadásán.

Az előadó: Irimiás Balázs építész



Ellopni az istenek tüzét – az írói kreativitás emelkedői és buktatói
2023. január 30. (hétfő) 19:00

Online program Zoomon keresztül
Jelentkezhet rá: minimum havi klubtagsággal

Állítólag a kreativitás azt jelenti: nézni, amit mindenki más is néz, és közben látni azt, amit senki más nem lát. Az emberiség egy szűk részét állandóan hajtja az új ötletek, új összefüggések, új megoldási lehetőségek utáni vágy, míg mások mindent megtesznek, hogy ezeket a szándékokat csírájukban elfojtsák. Vajon miért van ez így?

Az előadás elsősorban az írói kreativitás működéseire fókuszál (de kitekint más területekre is), és közben kísérletet tesz arra, hogy a jelenséget szélesebb – társadalmi, biológiai, pszichológiai – összefüggéseiben vizsgálja. Közben, többek között, olyan kérdésekre keres választ, mint: mi az írói kreativitás? Lehet-e fejleszteni? Honnan jönnek az ötletek? Mi különbözteti meg a zsenialitást a középszerűségtől? Mennyire kell eredetinek lenni? Összefügg-e a kreativitás a boldogsággal?

Az előadó: Székely Csaba író, drámaíró, aki drámáival többször elnyerte a Színikritikusok díját, a további számos magyar és nemzetközi elismerés mellett.



Nádasdy Ádám előadása a Csongor és Tünde új kiadásáról
2023. január 12. (csütörtök) 19:00

Regisztrációhoz kötött nyilvános, ingyenes, online előadás.
Jelentkezhet rá: érdeklődők (nem csak klubtagok) regisztrációval

A Magvető színdarab-sorozatában jelent meg a Csongor s Tünde, az én jegyzeteimmel és helyenként modern prózai fordításommal.
Vörösmarty 1830-ban fejezte be a művet, nyomtatásban meg is jelent 1831-ben, de első színházi bemutatójára csak 1879-ben került sor, amikor Vörösmarty már rég nem élt. Nem véletlen ez a késés: a Csongor színdarab is, meg nem is, nem könnyű előadni. Akkoriban Európa-szerte divatos volt ez a műfaj, a „drámai költemény” (Goethe Faustja is ilyen), amit színdarab-formában írtak, de nem szánták igazi színpadra. Vörösmarty sem gondolhatta reálisnak, hogy Mirígy a nyílt színen kővé változik, Kurrah odaröpül Csongor mellé, vagy a földből egy palota emelkedik ki (nagy roppanással!) – ilyesmit inkább animációs filmen lehet megcsinálni, mint színházban.
Az álomszerű és csodás elemek mellett bőven vannak vígjátéki, mondhatni földhözragadt elemek, mint az ördögök viháncolása („Gömböc, puff!”), vagy az a komikus jelenet, amikor Balga udvarol a prostituáltnak, akiről azt hiszi, hogy Tünde. Másfelől a három vándor és az Éj beszédei sok gondolkodnivalót kínálnak a világ sorsát, az ember életét, céljait és szabadságát illetően. Sokszor mondták, hogy Vörösmarty és műve, a Csongor pesszimista volt. Szerintem aki tényleg pesszimista, az nem ír ilyen gyönyörű művet, ami kicsattan a teremtőerőtől, humorérzéktől, és – igen! – erotikától.
A jelen kiadásban igyekeztem a színpadszerűséget komolyan venni, ezért Vörösmarty szűkszavú utasításait kiegészítettem – de magához a versszöveghez nem nyúltam. A nehéz monológokat (13 ilyen van) a kötet végén – „puska” gyanánt – mai prózai fordításban csatoltam. - Nádasdy Ádám

Az előadó: Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, az ELTE professor emeritusa

A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Ha szeretne részt venni a programon, kérjük, hogy regisztráljon az alábbi linkre kattintva: https://forms.gle/tuh9ZLTFVg5chD1T6

Ha Ön tagja a KÉK Klubnak, ehhez a programhoz nem kell felhasználnia programjegyet. Ha Ön klubtag, és szeretne részt venni a programon, kérjük, jelentkezzen az alábbi linkre kattintva: https://forms.gle/tuh9ZLTFVg5chD1T6

Válasszon ajándék programot az ajándék előfizetés mellé

Lepje meg kultúra- és társaságkedvelő szerettét a KÉK Kulturális Élményklub ajándék előfizetésével, és válasszon magának egy ajándék programot a fenti januári programok közül. A Klubtagság és az ajándék előfizetés részleteit ide kattintva nézheti meg.

Esti könnyed online beszélgetések szentestétől szilveszterig

Szentestétől szilveszterig naponta 21.00 órától 22.30-ig megnyitjuk a Zoomot, amihez bárki csatlakozhat, aki beszélgetni szeretne, legfeljebb 100 fő. Mindegyik napnak lesz egy témája, amiről beszélgetünk, párokban, kisebb és nagyobb csoportokban, breakout roomokban, ún. melléktermekben a Zoomon belül. Nem kell tudnia, hogy mik ezek, csak kattintson a megadott Zoom linkre.
Néhány kérésünk van a résztvevőkhöz. Kérjük, a bejelentkezéshez használja legalább a keresztnevét, legyen jó mikrofonja és internetkapcsolata. A beszélgetésen tegezzük egymást. Minden résztvevőt kérünk, hogy a beszélgetés ideje alatt tartsa be a KÉK Kulturális Élményklub Magatartási kódexét akkor is, ha nem tagja a klubnak. Célunk a beszélgetésekkel, hogy mindenki jobb hangulatban távozzon, mint ahogy érkezett a beszélgetésre.

A részleteket hamarosan közzétesszük a weboldalunkon a Híreknél, a Programoknál december 24-i dátummal, a Facebook oldalunkon és hírlevelet is küldünk róla legkésőbb december 21-én. Tartson velünk.

Ha úgy gondolja, hogy programjaink, klubunk iránt érdeklődhet egy barátja, ismerőse, kérjük, ossza meg vele ezt hírt.