Dr. Ádám Miklós 2024 szeptemberében indította nyolcrészes "Biblia mindenkinek" című sorozatát, havonta egy előadással.

Dr. Ádám Miklós előadásainak videóihoz leírás

Dr. Ádám Miklós, római katolikus pap, biblikum tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán.

Dr. Ádám Miklós 2024 májusában indította a Biblia mindenkinek című nyolcrészes sorozatát, havonta egy előadással.

A sorozatról: A Biblia mindenkinek című előadássorozat célja, hogy széles körű betekintést nyújtson a Biblia világába minden érdeklődő számára. Az előadások során a résztvevők átfogó képet kapnak a Biblia felépítéséről, történeti hátteréről, valamint Jézus Krisztus életéről és jelentőségéről. A sorozat külön foglalkozik az Ó- és Újszövetség tanításaival, etikai és morális kérdésekkel, valamint a Biblia és a tudomány kapcsolatával, segítve ezzel a résztvevőket abban, hogy a Bibliát mélyebben megértsék és annak tanításait a mindennapokban is alkalmazzák.

Előadások:

1. Bevezetés a Bibliába: mit, miért és hogyan? (2024. szeptember),
2. Biblia és történelem: az elbeszélés viszonya a történelmi tényhez (eredeti címe: A Biblia történeti kontextusa: valós események és régészet) - (2024. október),
3. Jézus Krisztus története: történelmi személy vagy mítosz? (2024. november),
4. Az Ószövetség tanításai: a törvény és a próféták (2024. december),
5. Az Újszövetség: az evangéliumok és a korai kereszténység (2025. január),
6. Etikai és morális tanítások a Bibliában: relevanciájuk ma (2025. február),
7. A Biblia „tudománya” és a Biblia és a tudomány közötti kapcsolat (2025. március),
8. A Biblia különböző fordításai és értelmezései (2025. április).

Az előadások felvételei előfizetéssel, programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. Bevezetés a Bibliába: mit, miért és hogyan?

2024. 09. 09.

Az első előadás az alapvető fogalmak tisztázását, vagy legalábbis tisztábban látását tűzi ki célul. Ilyen alapvető fogalom maga a Biblia szó. Hogyan alakul ki ez a név, miért hívjuk ma is így? A szövetség koncepciójának megértése is központi jelentőségű, így arra is szánunk pár mondatot. Emellett a sugalmazás koncepcióját is érdemes kicsivel mélyebben megértenünk, hiszen ez a szentírási könyveknek a gyűjteménybe beválogatásának végső oka, melyet a hívő közösség végez.

2. Biblia és történelem: az elbeszélés viszonya a történelmi tényhez

2024. 10. 21.

A videót 2024. december 23-án nyilvánossá tettük. A következő linken tekinthető meg: https://youtu.be/7-PlQqwaYTI

Általánosan tudott, hogy a Szentírásban sok olyan elbeszélés van, melyeknek a történelemhez való viszonya legalábbis kérdéses. Egyesekben felmerül az a lehetőség is, hogy a Biblia ambivalensnek tűnő viszonya a történelemhez a Szentírás szavahihetőségét is érinti. Ez a feltételezés azonban olyan félreértésekből fakad, amelyek egyes irodalmi stílusokat és műfajokat a valósággal tévesztenek össze. Ennek az előadásnak célja, hogy rámutasson: bár a Szentírás, összehasonlítva más ókori közel-keleti irodalmi művekkel, történelemtudományos szempontból meglepően nagy érdeklődést mutat a tényszerű történelmi események iránt, a célja ennél jóval több, mint akkurátus történelmi tények ismeretének átadása. - Az előadás eredeti címe: A Biblia történeti kontextusa: valós események és régészet

3. Jézus Krisztus története: történelmi személy vagy mítosz?

2024. 11. 26.

A történelem során Jézus személyét és küldetését számos módon próbálták értelmezni. Ez nem meglepő: az ember hajlamos a saját fogalmi keretein belül értelmezni mindazt, ami körülveszi. Jézus viszont épp azért zavarba ejtő, mert mindig túllépi ezeket a kereteket – bármilyen kategóriába próbáljuk besorolni, szétfeszíti annak határait. Az előadás során két fő szempont segít bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk hozzá: egyrészt a történetkritikai megközelítés, másrészt a róla szóló elbeszélések irodalmi műfajának vizsgálata.
Az eredeti ajánló: Jézus Krisztus története: történelmi személy vagy mítosz?

4. Az Ószövetség tanításai: a törvény és a próféták

2024. 12. 09.

Az Ószövetség gyakran nehezen értelmezhető a mai nyugati ember számára. Távoli világnak tűnik – időben, térben és gondolkodásmódban is –, amely inkább kordokumentumnak hat, mint élő üzenetnek. Pedig már önmagában az is gazdagíthatja világképünket, ha megpróbálunk eltávolodni megszokott nézőpontunktól, és belehelyezkedni egy másik korba, kultúrába, nyelvbe.
Ez az elmélyülés lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzük és megbecsüljük azokat az értékeket, amelyeket az ókori izraelita ember nagyra tartott. Ráláthatunk azokra az erőfeszítésekre, amelyekkel elődeink önmaguk fölé kívántak emelkedni, hogy valami jobbat hozzanak létre. Felismerhetjük azokat az alapokat, amelyek világunk építőkövei – s amelyek jelentőségét sokszor észre sem vesszük, mert túlságosan természetesnek tűnnek.
E gondolatmenet segíthet abban, hogy újra felfedezzük annak az irodalmi alkotásnak a maradandó jelentőségét, amelyet a keresztény hagyomány Ószövetségként, a zsidó hagyomány pedig Tanakhként ismer.
Az eredeti ajánló: Az Ószövetség tanításai: a törvény és a próféták

5. Az Újszövetség: az evangéliumok és a korai kereszténység

2025. 01. 07.

Az Újszövetség tanításait sokan ismerik, ha máshonnan nem, közmondássá vált egysorosain keresztül. A keresztény hit szerint ezek a tanítások minden kor emberének eligazítást adhatnak az élet kérdéseiben. Ám fontos, hogy ne csupán frappáns, általánosan idézhető mondatokat lássunk bennük – mert ha kizárólag így közelítünk, épp a mélységük vész el, és üres frázisokká válhatnak.
Az előadás arra hív, hogy közelebbről ismerjük meg azokat a történelmi, kulturális és emberi közegbeli összefüggéseket, amelyekből az Újszövetség született. E megértés révén a szövegek valódi tartalommal telnek meg, és sokkal mélyebb jelentést hordoznak, mint amit elsőre gondolnánk.
Az eredeti ajánló: Az Újszövetség: az evangéliumok és a korai kereszténység

6. Etikai és morális tanítások a Bibliában: relevanciájuk ma

2025. 02. 03.

Bár a Szentírás elsődleges célja nem az, hogy részletes útmutatást adjon a hétköznapok minden apró kérdésére, egyértelmű, hogy erkölcsi elvárásokat is közvetít az egyes ember és a közösség felé. Az előadás azt vizsgálja, milyen belső logika mentén születtek meg ezek az elvárások, miből fakadnak, és miért ragaszkodik hozzájuk a Katolikus Egyház még napjainkban is – akkor is, ha a XXI. századi társadalom gyakran kevés hajlandóságot mutat bizonyos erkölcsi értékek követésére.
Az előadás rávilágít arra is, hogy a Biblia erkölcsi tanításai mélyebb összefüggésekre épülnek, és megértésükhöz elengedhetetlen az értelmes, tudatos értelmezés. A katolikus emberkép alapjain keresztül keresünk választ arra, hogyan és miért maradtak ezek az etikai irányelvek változatlanok évszázadokon át.
Az eredeti ajánló: Etikai és morális tanítások a Bibliában: relevanciájuk ma

7. A Biblia „tudománya” és a Biblia és a tudomány közötti kapcsolat

2025. 03. 10.

A Biblia keletkezésének korában az embereknek csak saját tapasztalataikra és megfigyeléseikre hagyatkozva kellett értelmezniük a világ működését. A Szentírás is kialakította a maga világképét, amely nem a modern tudomány mércéje szerint született, de nem is volt célja annak kiváltása. Inkább arra törekedett, hogy a világban fellelhető rendet és összefüggéseket Isten teremtő szándékának fényében értelmezze.
Az előadás arra keresi a választ, hogyan viszonyult a bibliai ember a természeti jelenségekhez, mit jelentett számára a csoda, és milyen világképet rajzol a Szentírás. Szó lesz arról is, hogyan ágyazódott be a kutatás, a kérdezés szabadsága a zsidó hagyományba, és hogyan lehetett ez a nyitottság később a modern természettudomány kibontakozásának egyik alapja. Az előadás azt is vizsgálja, hogyan találhat közös nevezőt hit és tudomány – ideális esetben – a világ értelmezésében.
Az eredeti ajánló: A Biblia „tudománya” és a Biblia és a tudomány közötti kapcsolat

8. A Biblia különböző fordításai és értelmezései

2025. 04. 07.

A Biblia fordíthatósága nem pusztán nyelvi kérdés, hanem teológiai és vallásfilozófiai jelentőségű tény. A különböző nyelveken való megjelenés hatással van arra, hogyan értelmezik a keresztények és a zsidók a sugalmazás fogalmát, vagyis azt, miként tekintenek a Biblia isteni szerzőségére. Ez befolyásolja a szövegek tekintélyének megközelítését is: mit tekintünk hitelesnek, mi számít mértékadónak – és hogyan olvassuk, magyarázzuk ezeket az írásokat.
A fordítás folyamata önmagában is rendkívül összetett. Minden nyelv más-más módon értelmezi a világot, ezért amikor egy szöveget másik nyelvre ültetünk át, nemcsak a szavak, hanem a gondolati háttér, a kultúra és a világértelmezés is átalakul. Egy nyelv sajátosságai hatással vannak arra is, miként értjük meg az adott szöveget – ezért a fordítás sosem pusztán technikai kérdés, hanem mély hermeneutikai kihívás is.
Az eredeti ajánló: A Biblia különböző fordításai és értelmezései