2024 januárjában indította Egyiptológia-sorozatát, három sorozatban összesen 12 résszel. 2025 szeptemberében indítja a Mezopotámia: Az első civilizáció című hétrészes sorozatát.

Dr. Irsay-Nagy Balázs előadásainak videóihoz leírás

Dr. Irsay-Nagy Balázs egyiptológus, az ELTE egyetemi adjunktusa.

Dr. Irsay-Nagy Balázsról és következő előadásairól bővebben ide kattintva olvashat.

Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel. A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. A Nílustól a hieroglifákig: Az egyiptomi civilizáció kialakulása

2024. 01. 18.

Miért jött létre az ókori egyiptomi civilizáció? A Nílus, a Föld leghosszabb folyója milyen szerepet játszott ebben? Hogyan alakult ki az emberiség egyik legkorábbi írása, és miben különbözik más írásoktól?
Mint a cím is jelzi, az előadás három témát jár körül: felvázolja egyrészt a Nílus földrajzának áttekintése révén a folyó jelentőségét az ókori Egyiptom gazdaságában, másrészt az egyiptomi magascivilizáció és állam kialakulásának folyamatát, és végül egyik legfontosabb vívmányát, az írásrendszereit (hieroglif, hieratikus, démotikus).
Az ókori Egyiptomról szóló négyrészes sorozat első előadása.

2. Piramisok és titkaik: Az ókori Egyiptom építészeti öröksége

2024. 02. 23.

Nem vitás: Egyiptom és a piramisok ma már elválaszthatatlan fogalompárt alkotnak. És szintén nem vitatható, hogy kevés más ókori építményhez kapcsolódik annyi fantasztikus (áltudományos) elmélet, mint az egyiptomi piramisokhoz. Mindezek miatt, az előadás az alábbi kérdéseket tárgyalja: mit tudunk arról, hogy miért építettek az ókori egyiptomiak piramisokat? A gizai piramisokon kívül vannak más piramisok is? És fennmaradt arra vonatkozó forrás, hogy hogyan építettek piramisokat?

3. Vallás és túlvilághit

2024. 03. 28.

Mit gondoltak az ókori egyiptomiak a világról és az azt irányító erőkről? Milyen istenekben hittek, hogyan látták föld és ég, illetve evilág és alvilág kapcsolatát? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ, áttekinti milyen ókori forrásokkal rendelkezünk, amelyik az egyiptomi istenvilág és a kozmoszról alkotott elképzelések összetett sokszínűségét világítják meg számunkra. Az előadás kitér Ehnaton király (18. dinasztia) híres monoteista reformjára, az Amarna-kor vallására is.

4. Királyok Völgye és Carter tevékenysége

2024. 04. 26.

Az egyiptomi Újbirodalom (18–20. dinasztia) uralkodóinak temetője egy a mai Luxor közelében lévő sivatagi vádi, a Királyok Völgye. Az itt található királysírokat falfestményekkel és fali domborművekkel gazdagon díszítették. A falakra felvitt ábrázolások, és a képekből és szövegekből álló vallásos kompozíciók révén egyedülálló betekintést nyerhetünk a korszak fáraóinak túlvilági sorsáról alkotott koncepciókba. És mivel két éve volt a százéves évfordulója a Királyok Völgye kutatásának leghíresebb eseményének, Tutanhamon király ép állapotban fennmaradt temetkezésének felfedezésének, szóba kerül a sírt feltáró Howard Carter angol régész tevékenysége is.

5. Ehnaton és az Aton-kultusz: egy vallási forradalom története - NYILVÁNOS előadás

Az előadás nyilvános volt, a felvételt ezen a linken tekintheti meg: https://youtu.be/8rjenO7ULiA

2024. 09. 13.

Ehnaton király (18. dinasztia, Kr. e. 14. sz.) csupán tizenhét évig tartó uralkodása éles törést jelentett az ókori Egyiptom vallástörténetében. Az Ehnaton által alapított új főváros (óegyiptomiul Ahet-Aton, modern nevén Amarna) alapján elnevezett amarnai korszak, illetve amarnai vallás legfontosabb jellemzői a hagyományos egyiptomi vallás minden elemének elvetetése: így a többistenrendszer, az emberi és állati alakokban ábrázolt istenek, a mitológia, a maat ('igazság') koncepciójára épülő erkölcsi értékek. Mindezek helyett Ehnaton egy radikális reform keretében egy monoteista vallást vezetett be, amelynek egyetlen istene a napkorong, az új teológia elveti a mitológiát, és központi etikája a neferu ('szépség') fogalmára épül.
Ehnaton halála után Tutanhamon két éven belül visszatért a hagyományos egyiptomi valláshoz, de következő évszázadok egyiptomi vallásában, irodalmában, művészetében jól tetten érhetők az amarnai reform kihívására adott válaszok.

6. A fáraók sírjai: Tutanhamontól Horemhebig

2024. 10. 25.

Tutanhamon sírját mindenki ismeri: az egyetlen, ép állapotban megtalált királysír. Az előadás azonban nem a páratlanul gazdag mellékletek bemutatására vállalkozik, hanem a sír falait, továbbá a szarkofág köré, egymásba rakva elhelyezett négy kápolna oldalait borító díszítéseket mutatja be. Mit ábrázolnak ezek a jelenetek? Mi indokolta a jelentek kiválasztását és elhelyezését? Tutanhamon sírja után, az előadás a fiatalon meghalt király közvetlen utódainak szintén a Királyok Völgyében lévő sírjainak díszítését tekinti át: a 18. dinasztia két utolsó uralkodója, Ay és Horemeb sírját. Az előadás a sorozatban korábban elhangzott, a Királyok Völgye kezdeteit bemutató Királyok Völgye és Carter tevékenysége című előadás folytatása.

7. A fáraók sírjai: I. Ramszesz, I. Széthi és II. Ramszesz

2024. 11. 08.

Az előadás három híres fáraósír díszítéseit tárja fel, amelyek a Királyok Völgyében találhatók. I. Ramszesz, I. Széthi és II. Ramszesz sírjai nemcsak művészi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert részletesen bemutatják az ókori egyiptomi hitvilágot és a túlvilági élet elképzeléseit. Megismerhetjük a sírok falait borító jeleneteket és azok szimbolikáját, valamint a temetkezési szertartások ábrázolásait. Szó lesz arról is, miért választották éppen ezeket a jeleneteket, és hogyan tükrözik a sírok a dinasztia és az egyiptomi birodalom erejét.
Az előadás korábbi két program folytatása: A Királyok Völgye és Carter tevékenysége, valamint A fáraók sírjai: Tutanhamontól Horemhebig című előadásokhoz kapcsolódik.

8. Női fáraók: uralkodónők az ókori Egyiptomban

2024. 12. 19.

Az ókori Egyiptom trónján túlnyomórészt férfiak ültek, mégis vannak adataink olyan nőkről is, akik kivételes módon uralkodói szerepet töltöttek be. Ez a kivételesség önmagában is arról tanúskodik, hogy rendkívüli személyiségekről van szó. Egyes fáraónőkről, mint Meretneith (1. dinasztia) és Neferuszobek (12. dinasztia), csupán nevük maradt fenn, uralkodásuk részletei homályba vesznek.

Az előadás két olyan női uralkodóra összpontosít, akiknek élete és tevékenysége jól dokumentált, és jelentős nyomot hagyott az egyiptomi történelemben. Hatsepszut (Kr. e. 1473–1458) a 18. dinasztia egyik legkiemelkedőbb alakja volt, míg Kleopátra (Kr. e. 51–30), a Ptolemaiosz-dinasztia utolsó uralkodójaként az ókori világ egyik legismertebb női vezetőjévé vált.
Az eredeti ajánló: Női fáraók: uralkodónők az ókori Egyiptomban

9. Az óegyiptomi Alvilágban: a napisten éjszakai utazása a halottak világában

2025. 01. 22.

Az ókori egyiptomi vallásos világkép szerint a napisten a Föld körül teszi meg napi körútját: nappal az égbolton, éjszaka pedig az Alvilágon keresztül halad. Ezt az éjszakai utazást több vallásos kompozíció – képekkel és szövegekkel kísért szimbolikus ábrázolás – örökítette meg, amelyek bemutatják az útvonalát, az alvilági tájakat, valamint azokat a lényeket, akikkel az Alvilágban találkozik.
Az előadás az Amduat című vallásos kompozíción keresztül vezeti végig a hallgatót ezen az éjszakai utazáson. Az Amduat a 18. dinasztia fáraóinak sírjaiban jelent meg először, és részletesen ábrázolja a napisten útját az Alvilág tizenkettes beosztású világán keresztül, annak istenei, próbái és szimbólumai között.
Az eredeti ajánló: Az óegyiptomi Alvilágban: a napisten éjszakai utazása a halottak világában

10. Titokzatos hieroglifák: az ókori egyiptomi írásrendszerek megfejtése

2025. 02. 07.

Az ókori Egyiptomban három írásrendszert használtak: a hieroglif, a hieratikus és a démotikus írást – mindegyik közel ezer jelből állt. Az előadás azt járja körül, miért alakult így, miért nem terjedt el a betűírás logikusabb rendszere, és mi indokolta a három különböző írásforma egyidejű használatát.
A második nagy téma az ókori írások megfejtésének izgalmas kérdése. Hogyan lehet egy már elfeledett írást újraolvasni? Mi a helyes módszertan egy ismeretlen írás megfejtésére? Az előadás bemutatja Champollion munkáját, aki a hieroglifák megfejtésében áttörést ért el, valamint más történelmi példákat is, amikor kutatók sikerrel „törték fel” a múlt kódjait.
Az eredeti ajánló: Titokzatos hieroglifák: az ókori egyiptomi írásrendszerek megfejtése

11. Fáraók nyomában: az Egyiptom Múzeum Torinóban

2025. 03. 14.

A torinói Egyiptomi Múzeum (Museo Egizio) a legek intézménye: Egyiptomon kívül ez az egyetlen múzeum, amely kizárólag az ókori Egyiptom kultúrájának szentelt. Emellett ez a világon a legkorábban alapított egyiptomi gyűjtemény – 1824-ben nyitotta meg kapuit –, és tárgyainak száma (több mint 30 ezer) és jelentősége révén kiemelkedő helyet foglal el a világ egyiptológiai központjai között.
Az előadás a gyűjtemény legfontosabb darabjain keresztül vezeti végig a hallgatókat az ókori Egyiptom világán. A válogatott műtárgyak révén megelevenednek a fáraók korának vallási, társadalmi és művészeti vonatkozásai, miközben az is kiderül, miért számít ez az intézmény ilyen kivételes jelentőségűnek a tudományos és kulturális életben.
Az eredeti ajánló: Fáraók nyomában: az Egyiptom Múzeum Torinóban

12. Magyar ásatások Egyiptomban: a Nílustól a Vörös-tengerig

2025. 04. 04.

Magyar kutatók már 1907 óta végeznek feltárásokat Egyiptomban – több mint egy tucat ásatás köthető hazai régészekhez. Bár az előadás rövid áttekintést ad mindegyikről, a fókusz azokra az ásatásokra irányul, amelyek intézményi hátterét az Eötvös Loránd Tudományegyetem adta vagy adja.
Kiemelten van szó a thébai Dzsehutimesz-sírról (Kákosy László), a sivatagi Bir Minih lelőhelyről (Luft Ulrich), valamint a jelenleg is folyó feltárásokról: Imiszeba és Hapuszeneb thébai sírjairól (Bács Tamás). Az előadás során e helyszíneken keresztül a magyar egyiptológia múltját és jelenét is megismerhetjük.
Az eredeti ajánló: Magyar ásatások Egyiptomban: a Nílustól a Vörös-tengerig