KÉK Kulturális Élményklub - Videók - Nacsinák Gergely András előadásainak videóihoz leírás

Több előadást, sorozatot tartott, illetve beszélgetésben vett részt a KÉK Kulturális Élményklubban.

2023. november 01. 13:00 admin

Nacsinák Gergely András előadásainak videóihoz leírás

Nacsinák Gergely András ortodox pap, író és műfordító.

Nacsinák Gergely Andrásról és előadásairól bővebben ide kattintva olvashat.

Az előadások felvételei előfizetéssel, programjegy beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel.
A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. Görögül hinni

„IT’S ALL GREEK TO ME” - A görög nyelv kultúrtörténetéről
2022. 09. 27.

A címben olvasható angol kifejezés nagyjából annyit tesz, mint amikor magyarul azt mondjuk: „Ez nekem kínai”. Az előadások célja, hogy résztvevőknek a görög nyelv és gondolkodás ne legyen többé „kínai”.
Sokszor bele sem gondolunk, hogy a görög nyelv és gondolkodás jellegzetességei mekkora hatással voltak a korai keresztény teológiára. Hogyan „íródik át” a krisztusi igehirdetés a görög nyelvi univerzumban? Mi marad meg, mi vész el az arámi eredetihez képest? Mit adtak hozzá a logosz, a hüposztaszisz, vagy épp a homoúsziosz szavak mai világlátásunkhoz?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerülnek terítékre vallás- és kultúrtörténeti sorozatunk második felvonásában.

2. Görögül írni

„IT’S ALL GREEK TO ME” - A görög nyelv kultúrtörténetéről
2022. 10. 11.

A címben olvasható angol kifejezés nagyjából annyit tesz, mint amikor magyarul azt mondjuk: „Ez nekem kínai”. Az előadások célja, hogy résztvevőknek a görög nyelv és gondolkodás ne legyen többé „kínai”.
A görög sok szempontból az irodalom anyanyelve is: hiszen legrégebbi szépirodalmi mintáink közé tartoznak a homéroszi eposzok, a görög drámák, és itt születik meg az európai líra is. A szélesebb közönség előtt azonban jóformán ismeretlen mindezek örököse, a modern görög költészet: ez alkalommal – eredetiben és fordításban – olyan szerzők munkáival ismerkedünk meg, mint Konsztandinosz Kavafisz vagy Angelosz Szikelianosz.

3. Nacsinák Gergely András és Székely Csaba beszélgetése a tízparancsolatról és a 10 című darabról

Időnként felmerülő kép- és hanghiba
2022. 12. 13.

Czétényi Gellért: "Ha mindössze tíz előírásban kellene összefoglalnunk a társadalmi együttélés szabályait, mi lenne az a tíz parancs? Lehetséges-e ez egyáltalán? Érdemes-e megpróbálni?
Aligha akad olyan zsidó-keresztény kultúrában felnőtt ember, akinek a fenti kérdéseket olvasva nem ugrik be szinte automatikusan a tízparancsolat, mint az ember alkotta törvények egyfajta zsinórmértéke. Nem is csoda, hiszen ezek a rövid előírások alapvetően határozzák meg azt a kultúrát, amelyben élünk. De mik is ezek a parancsok: betarthatatlan isteni elvárások, vagy sokkal inkább egy fejlett kultúra emberi kapcsolatokról alkotott véleménynek esszenciája? Hogyan épül fel pontosan a dekalógus, miképpen érdemes (ha egyáltalán érdemes) csoportosítani a tízparancsolatot, és be lehet-e, illetve be kell-e tartani ezeket a több ezer éves előírásokat?
Az ember elnyomásának szimbóluma-e a két kőtábla, vagy sokkal inkább egy kitörési lehetőség a bűn körforgásából?
Kinek a joga eldönteni és megválaszolni ezeket a kérdéseket, a teológiának vagy a világi művészetnek?

Vajon hogyan gondolkodik erről egy kortárs magyar író, illetve egy keresztény teológus?"

A beszélgetés résztvevői: Székely Csaba író, drámaíró, valamint Nacsinák Gergely András író, műfordító, ortodox pap.
A beszélgetés moderátora: Czétényi Gellért irodalomtörténész, vallásfilozófus

4. Karácsony ünnepe a keleti keresztény ikonográfiában – nyilvános előadás

2022.12.20

Az előadás felvétele megtekinthető a KÉK Kulturális Élményklub YouTube csatornáján, a következő linken: https://youtu.be/o_wfflJrkOw A felvétel nem tartalmazza az előadást követő kérdéseket, hozzászólásokat. Az előadás leírása:
Előadásunk főszereplője egy ősi ikon, ami Bizánctól kezdve elmaradhatatlan és változatlan ábrázolása Krisztus születésének mindenütt a keleti keresztény (ortodox, pravoszláv) világban. Ezt az ikont faggatjuk: miről beszél a szimbolikája? Kiket láthatunk rajtuk? Mit mond el mindez az ikonfestészet lényegéről?
És végül, talán a legfontosabb kérdésként: mi az az üzenet, amit számunkra, ma élő emberek számára közvetít magunkról és a világról?
Vetítéssel egybekötött előadás, karácsonyi előkészületként!

5. ÁTHOSZ

Szent hegyek és kalugyerek – Utazások a keleti kereszténység szent helyein, 1 rész
2023. 03. 27.

A Szent hegyek és kalugyerek – Utazások a keleti kereszténység szent helyein sorozatról: Az előadások afféle virtuális zarándoklatokként elkalauzolnak a keleti keresztény hagyomány olyan fontos és lélegzetelállítóan szép helyszíneire, amelyek számottevően alakították az ortodox spiritualitást, vagy fontos szerepet játszottak annak történetében. Az előadások nemcsak kultúrtörténeti, hanem lelkiségi bevezetőt is nyújtanak, amelyek nyomán sajátos tartalommal telik meg a vetített képanyag.

ÁTHOSZ a bizánci kereszténység utolsó, fennmaradt Szent Hegye ma is több ezer szerzetesnek ad otthont: magányos remetéknek, és hatalmas középkori monostorokban élőknek egyaránt. A világtól elzárt „szerzetesi köztársaság” lakóinak egy napját követhetjük végig az előadás során, és a számos apró részlet mellett a Hegy történelmével és hagyományaival is megismerkedhetünk.

6. TUR ABDIN

Szent hegyek és kalugyerek – Utazások a keleti kereszténység szent helyein, 2. rész
2023. 04. 24.

Tur Abdint, „a szolgák hegyét” a szír szerzetesség és misztikus tradíció bölcsőjeként szokás számontartani. A Délkelet-Törökországban található masszívum évszázadokig menedékül szolgált a szír szerzetesség és értelmiség legjelentősebb alakjainak. Az előadás során nemcsak a keresztény világ legkorábbi, ma is működő monostoraiba látogatunk el, hanem bepillantást nyerünk a szír kereszténység irodalmába és zenei hagyományába is.

7. A csodák hegye és az oszlopos szentek

Szent hegyek és kalugyerek – Utazások a keleti kereszténység szent helyein, 3. rész
2023. 05. 22.

A Szent hegyek és kalugyerek – Utazások a keleti kereszténység szent helyein sorozatról: Az előadások afféle virtuális zarándoklatokként elkalauzolnak a keleti keresztény hagyomány olyan fontos és lélegzetelállítóan szép helyszíneire, amelyek számottevően alakították az ortodox spiritualitást, vagy fontos szerepet játszottak annak történetében. Az előadások nemcsak kultúrtörténeti, hanem lelkiségi bevezetőt is nyújtanak, amelyek nyomán sajátos tartalommal telik meg a vetített képanyag.

Ebben az előadásban több olyan helyet is bemutatunk, ahol egykor a keresztény aszketizmus talán legrendhagyóbb figurái, az oszlopos szentek éltek. Ilyen varázslatos hely Antiochia (Antakya) mellett a Mons Mirabilis, az Oszlopos Szt. Simeon Aleppo közelében emelkedő hegyi szentélye, és a Mor Lozor-monostor Törökországban. Virtuális utazásunk során arra is választ keresünk, vajon megmagyarázható-e józan ésszel a mai ember számára ez az extrémnek látszó életmód? Mi lehetett az oszlopos szentek „titka”?

8. Séták Bizáncban

Szent hegyek és kalugyerek – Utazások a keleti kereszténység szent helyein, 4. rész
2023. 06. 05.

Sokan utaznak el Isztambulba, megcsodálni a Kék Mecsetet és a Nagy Bazárt. Mindenki útba ejti az Ajia Szófiát is. De vajon milyen rejtett emlékei maradtak fenn az egykori császárvárosnak, az 1453 előtti Konstantinápolynak, amely a nyugati és keleti világ határán állva egykor mindkettő számára meghatározó volt? Értő szem nélkül a fal-részletek, a mecsetekké alakított egykori templomok némák maradnak: de ma is ezernyi részlet őrzi még az egykori „arany Bizánc” emlékét, nem is beszélve a Konstantinápolyi Patriarchátus épületegyütteséről, amely a máig is ott élő görögség szellemi és kulturális központja – és ahová virtuális sétánk során természetesen szintén ellátogatunk.

9. Bevezető: Egy könyv vagy több könyv – avagy mi ez az Egész?

SZENT ÍRÁS és SZENTÍRÁS - Történetek a Bibliából kezdőknek és újrakezdőknek, 1. rész
2023. 09. 12. 19.00

A sorozatról: Unalomig ismert szöveg a Bibliáé. Vagy mégsem? Ha minden szöveg változik egy-egy újraolvasással, miért ne változhatna a Könyvek Könyve is? Sorozatunkban igyekszünk a Biblia egy-egy kardinális, az európai kultúra számára meghatározó részletével közelebbről megismerkedni, friss szemmel (újra)olvasni.

Bevezető: Egy könyv vagy több könyv – avagy mi ez az Egész?: Amit mi egyetlen, folyamatos történetként olvasunk, az valójában mikrotörténetek mozaikja. Fokozottan igaz ez a Bibliára. Hogyan áll előttünk ez a sokszínű részekből összerakott szövegmozaik, és mi a készítésének története? Milyen egészről beszélnek a részek? Milyen vízió vezérelhette készítőit? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozunk a sorozat első részében.

10. A Genezis genezise: a teremtés olvasatai

SZENT ÍRÁS és SZENTÍRÁS - Történetek a Bibliából kezdőknek és újrakezdőknek, 2. rész
2023. 10. 24. 19.00

A Genezis genezise: a teremtés olvasatai: A Teremtés Könyvének olvasatai korról-korra különböznek: a konkréttól a szimbolikus értelmezésen át a misztikus magyarázatokig. Hogyan jött létre a világ a bibliai szemléletmód szerint? Mi az ember helye és feladata a világban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Genezis közeli olvasatával.

11. Ősatyák és ősképek: Bábel, Noé, Ábrahám

SZENT ÍRÁS és SZENTÍRÁS - Történetek a Bibliából kezdőknek és újrakezdőknek, 3. rész
2023. 11. 07. 19.00

Ősatyák és ősképek: Bábel, Noé, Ábrahám: Az egyetlen történet, amit Európa évszázadokig "visszafelé" olvasott, éppen a Biblia volt, annak is az ószövetségi része. Miben is állt pontosan ez az olvasási mód? Ez alkalommal három olyan emblematikus történet kerül terítékre, amely művészeti, filozófiai és teológiai szempontból meghatározó volt a nyugati civilizáció számára.

12. Mózes, a héber, Mózes, az egyiptomi

SZENT ÍRÁS és SZENTÍRÁS - Történetek a Bibliából kezdőknek és újrakezdőknek, 4. rész
2023. 12. 05. 19.00

Mózes, a héber, Mózes, az egyiptomi: Mózes alakja és története az eddig bemutatott történetéhez hasonlóan bővelkedik szimbolikus elemekben. Ha lehet, ennél is érdekesebbek azonban kultúrtörténeti vonatkozásai, figurájának vélt vagy valós egyiptomi háttere, amely évszázadokon át találgatások tárgya volt...

13. A kiindulópont: a "zsidó Jézus" és a "hit Krisztusa"

Jézus tanításai: jelkép és valóság, 1. rész
2024. 01. 23. 19.00

Régi kérdés, hogy mennyiben választható szét (és szétválasztható-e egyáltalán) ez a két alak: a történeti Jézus alakja, és a keresztény vallás megváltói figurája. Amit a történelmi tanítóról tudni lehet, vajon milyen viszonyban van a hit tárgyával? És mikor születik meg ez a különbségtétel? Folytonosság van-e az apostolok tapasztalata és a korai egyház tapasztalata között, vagy törés?
Ehhez hasonló kérdéseket járunk körbe az előadássorozat első alkalmával.

14. A föld az evangéliumban: stabilitás és véglegesség

Jézus tanításai: jelkép és valóság, 2. rész
2024. 02. 20. 19.00

Téli-tavaszi előadásaink során a négy elem szerepét, szimbolikus jelentőségét, rejtett értelmét kutatjuk az evangéliumi iratokban. Első alkalommal mindjárt a földről, a stabilitás, véglegesség eleméről lesz szó, mely egyként lehet a halál és az élet közege. Mit jelent az újszövetség szóhasználatában, ha valami "földies"? Hányféle föld van? Hogyan viszonyul a föld az éghez, mi a kapcsolat lent és fent között?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén vizsgáljuk a szöveget.

15. A víz az evangéliumban: káosz és eredet

Jézus tanításai: jelkép és valóság, 3. rész
2024. 02. 20. 19.00

Folytatódik a négy elem bibliai szerepének körüljárása, értelmezése. A víz kitüntetett szereppel bír a bibliai szövegekben, a szent történet szimbolikájában. Egyszerre pusztító és megújító erő, a kezdetek kettős arculatának képviselője. Jelképisége következetesen húzódik végig a zsidó-keresztény hagyományban: ezt a jelképiséget fogjuk áttekinteni szentírási szövegek, kommentárok felidézésével, művészeti alkotások megtekintésének segítségével sorozatunk soron következő előadásában.

16. Az istenség álruhái: a tűz és a levegő az Evangéliumban

Jézus tanításai: jelkép és valóság, 4. rész
2024. 05. 07. 19.00

A klasszikus filozófiából ismert négy elem közül a „föld” és a „víz” után májusban a bibliai értelemben vett „tűz” és "levegő"-fogalom elemzésére kerül sor. A tűz mindenekelőtt isteni attribútum, de az ember számára ezért kettős arculattal bír: egyrészt megvilágosító erő, másrészt emésztő hatalom. A levegő mint természetfeletti, elevenítő lehelet vagy mint szélvihar és förgeteg ugyancsak kettős jelentéssel bír. Bibliai szövegek segítségével ezt a kettős jelképiséget fogjuk áttekinteni keleti és nyugati művészeti alkotások felidézésének kíséretében sorozatunk ebben az előadásában.

17. Az Utolsó Ítélet: ki ítél, ki ítéltet?

Jézus tanításai: jelkép és valóság, 5. rész
2024. 06. 04. 19.00

Az első előadás történeti Jézusa után a tavaszi sorozat záróalkalma mi másról is szólhatna, mint a Második Eljövetelről, avagy az Utolsó Ítéletről?
Itt előkerül mind a négy elem (víz, föld, tűz, levegő), amit a sorozatban áttekintettünk, és egy összképet alkotva jelzik az ebből a világból egy másfajta mindenségbe való átmenetet. Jó néhány végítélet-ábrázolást végigtekintve arra keressük a választ, hogy mi is a valódi jelentéstartalma ennek a nyugtalanító elképzelésnek?