Tibetről két előadást tartott, majd egyet a Katmandu-völgyről, utána elindította India-sorozatát.


admin

Zentai György előadásainak videóihoz leírás

Zentai György indológus-tibetológus, egyetemi oktató.

Zentai Györgyről és következő előadásairól bővebben ide kattintva olvashat.

Az előadások felvételei programjegyek beváltásával kérhetők és többször megtekinthetők. Egy előadáshoz egy programjegyet használ fel. A részleteket a „Programjegy beváltásával választható videók listája” tartalmazza.

1. Tibeti szerzetesek - múlt és jelen

2023. 04. 27.

Talán nincs még egy olyan kultúra Földükön, melynek a külvilág felé sugárzott képét olyannyira meghatározná a vallás és a szerzetesi élet, mint a tibetiét. És nem véletlenül: Tibet 1950-es Kína általi megszállása előtt az ország férfi lakosságának körülbelül egyötöde élt szerzetesként az ország több ezer kolostorában – egyedül a fővároshoz közeli Drepungban mintegy tízezren –, ami önmagában árulkodik a buddhizmusnak és a szerzetesi közösségnek a tibeti kultúrában betöltött központi szerepéről. Mindezt tovább erősíti az a tény, hogy az egyes tibeti szerzetesrendek az évszázadok során nemcsak az ország vallási, hanem világi vezető is voltak, vagy legalábbis törekedtek a világi hatalom megszerzésére. A 17. század közepétől a gelukpa rend feje, az 5. dalai láma lett a teokratikus állam vallási és világi vezetője is egy személyben.

Előadásomban szó lesz a tibeti buddhista rendek létrejöttéről, történetéről, a világi hatalom megszerzésére irányuló törekvéseiről és ezzel párhuzamosan az idegen hatalmakkal ápolt kapcsolataikról. A történelmi áttekintés után a buddhista rendek mindennapi életben betöltött szerepét ismerhetjük meg, az alábbi főbb témakörökben:
Hogyan lesz valaki szerzetes?
Miféle „karrier” várhat rá egy kolostorban egyéni ambíciói, illetve tanulmányi előmenetele alapján?
Hogyan épül fel egy kolostori hierarchia?
Mivel telik egy szerzetes egy napja?
Hogyan tartják fenn magukat az egyes kolostorok?
Milyen szerepet játszanak a szerzetesek a világiak, illetve a világiak a szerzetesek életében?
S legvégül: miképpen változott meg a tibeti rendek életének több évszázados hagyománya a 20. század második felétől napjainkig?

2. Tibet - a buddhizmus földje, a buddhizmus előtt és annak hajnalán

2023. 05. 30.

A későbbi buddhista krónikák szerzői a királykor két évszázadát a buddhizmus első vagy kezdeti elterjedéseként jellemzik, s a királykor három uralkodóját is a Cshögjel, vagyis a Tankirály titulussal illetik, a vallás meghonosításában játszott érdemeikért.

A korabeli források, valamint a történelmi események azonban erősen árnyalják a buddhizmus sikertörténetéről festett képet. A királykori Tibet még egy kifejezetten agresszív katonanemzet, mely hadjáratokat indít Belső-Ázsiába, hatalmas területeket hajt uralma alá, sőt, egy időben még a nagy Kínai Birodalomra is fenyegetést jelent. A nemesi rétegben és a nép körében még távolról sem a buddhizmus, hanem Tibet korábbi vallása, a bön a népszerű. Az uralkodók – még a buddhista krónikák által Tankirályoknak nevezettek is – a buddhizmus előtti temetkezési rítusban részesülnek. Ráadásul elég egy buddhizmusellenes király pár évnyi tombolása, és a diadalmas új vallás hosszú időre szinte nyomtalanul eltűnik Tibet földjéről, hogy aztán a második elterjedése után hozzon teljes kultúraváltást, alakítson át a néplélektől a politikai berendezkedésig szinte mindent Tibet földjén.

Az előadás során korabeli és későbbi források alapján szó lesz:
a tibeti nép eredetéről,
az első birodalom létrejöttéről,
a tibeti uralkodókról a mitikus ősöktől a valós történelmi alakokig,
a királykori Tibet történelméről,
bönről és buddhizmusról,
továbbá a tibeti uralkodók temetkezési rítusairól.

3. A Katmandu-völgy

2023. 09. 26.

Nepál történelme gyakorlatilag egyet jelentett a Katmandu-völgy történetével. A termékeny völgy a Tibetet és Kínát Indiával összekötő karavánút csomópontjában áll, s az itt zajló forgalom következtében népek és kultúrák olvasztótégelye is lett egyben. A völgy őslakosait névároknak nevezik, mely elnevezés ugyanakkor távolról sem egy etnikailag egységes népcsoportot jelöl; az évszázadok során sokan vándoroltak ide délről és északról, letelepedtek, s miközben részesei lettek a névár társadalomnak, maguk is gazdagították, alakították annak kultúráját. Az előadás során ez a számos forrásból táplálkozó, s egészen egyedi kultúra kerül bemutatásra, különös hangsúllyal a buddhizmust és a hinduizmust sajátos módon ötvöző vallásukról és vallási hagyományaikról, ünnepeikről, egyedülálló építészetükről és képzőművésetükről, valamint a völgy három legfontosabb településéről, a hosszú ideig egymással versengő Katmanduról, Lalitpurról (Pátan) és Bhaktapurról.

4. Hogyan hódította meg egy részvénytársaság egész Indiát?

2023. 09. 30.

A felfedezések korát követő gyarmatosítás időszaka a mai napig hatalmas, sokszor érzelmektől fűtött, máskor a történelmi tárgyilagosság talaján megmaradó vitákat vált ki a gyarmatokból lett független államokban és volt gyarmattartó országokban is. A 16. századtól számos európai nemzet egymással versenyezve kelt útra távoli vidékekre, hogy minél nagyobb részt kaparintsanak meg maguknak a távoli kontinensek, Amerika, Ázsia és Afrika természeti kincseiből és hogy előnyös kereskedelmi kapcsolatokat létesítsenek.

A brit gyarmatosítás történetében kulcsfontosságú és rendkívül ellentmondásos szerepet betöltő Brit Kelet-Indiai Társaság, amint arra a neve is utal, egy részvénytársaság volt, mely kereskedelmi tevékenység céljából jött létre, ám a 1757-re gyakorlatilag a legnagyobb hatalommá vált az indiai szubkontinensen, s a 19. század elejére közel negyedmillió főt számláló, indiai zsoldosokból álló hadsereget tartott fenn.

Az előadásban a társaság kezdeteiről, felemelkedéséről és bukásáról lesz szó, arról, hogyan válhatott egy részvénytársaság politikát befolyásoló tényezővé nemcsak Indiában, hanem Angliában is, hogyan tudta hatalmába hajtani a kor legnagyobb indiai uralkodóit, s tevékenységével hogyan változtatta meg örökre India egyes régióinak sorsát.

5. Koh-i-Noor, a világ leghíresebb gyémántjának kalandos története

2023. 10. 25.

A brit koronaékszerek részét képező, az anyakirálynő koronáját díszítő Koh-i-Noor minden bizonnyal az emberi történelem leghíresebb és legnagyobb vitákat kiváltó gyémántja, melynek a hozzá fűződő legendáknál csak a valós története változatosabb.

Az egykor a világ legnagyobb gyémántjának tartott kő eredete a legendák ködébe vész, de már ezek a legendák is előrevetítik későbbi sorsát: birtoklása az abszolút hatalom jelképévé vált, aminek szinte egyenes következményeként háborúk, viszálykodások és rengeteg vér és pusztulás kísérték útját. S bár a gyémánt történelmében oly gyakran jelen lévő erőszak mára a múlté, a vele kapcsolatos viták nagyon is elevenek a mai napig is: az 1849-ben, Viktória királynő uralkodása idején az akkor a világ jelentős részét saját gyarmataként uraló Brit Birodalom által megszerzett gyémántra jelenleg három ország, India, Pakisztán és Afganisztán is igényt tart, ami legutóbb III. Károly király és Kamilla királyné koronázásakor okozott diplomáciai feszültségeket.

Az előadásban e különös drágakő történetéről lesz szó az eredetét bemutató legendáktól a mai helyzetéig. A Koh-i-Noor, ez a színtelen kődarab mintha magában foglalná az indiai kultúra és történelem végtelen sokszínűségét: a hindu istenektől és királyoktól kerül a muszlim szultánok kezébe, tőlük egy perzsa hadúr rabolja el, végül pedig az utolsó szikh császártól szerzi meg az Brit Birodalom.

6. Az indiai kereszténység a kezdetektől napjainkig

2023. 11. 28.

A kereszténység ugyan hívei számát tekintve messze elmarad a hinduizmustól és az iszlámtól, mégis India harmadik legnagyobb vallásának számít, megelőzve olyan őshonos, indiai eredetű vallásokat, mint a dzsainizmus, a buddhizmus vagy a szikh vallás. Manapság Indiában megközelítőleg 28 millió keresztény él, s egyes államokban a kereszténység számít a többségi vallásnak.

A gyakori tévhittel ellentétben a kereszténység nem a gyarmatosítókkal érkezett meg az indiai szubkontinensre, hanem szinte rögtön Krisztus halála után eljutott oda: a hagyomány szerint Szent Tamás apostol az Úr sugallatára kerekedett fel és 52 körül érkezett meg Dél-Indiába, ahol két évtizeddel később bekövetkezett vértanúhaláláig végezte térítőmunkáját.

Az előadás során a kereszténység indiai történetét fogjuk áttekinteni e legendás kezdetektől a történelmileg is alátámasztható eseményeken át napjainkig. Szó lesz a különböző irányzatokról, a gyarmatosítás idején végzett térítésekről, a legfontosabb központokról, kiemelkedő személyiségekről, továbbá a kereszténységnek a többi valláshoz való viszonyáról s jelenlegi helyzetéről is.

7. A mogul építészet emlékei Indiában és Pakisztánban - NYILVÁNOS ELŐADÁS

2023. 12. 12. - Az előadás felvétele ide kattintva érhető el.

A Mogul dinasztia uralkodói a 16-18. század között az akkori világ egyik leghatalmasabb és leggazdagabb birodalmát hozták létre Indiában, melynek gazdasága messze felülmúlta a kor legnagyobb európai hatalmainak gazdaságát is.
E hatalmas birodalom fennállásának időszaka az indiai kultúra és művészet egyik kiemelkedően fontos korszaka is egyben, melynek során a perzsa, török és arab hatásoknak az őshonos hindu kultúrával való szintézise egy önálló, egyedi stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a szintézisnek a leglátványosabb emlékei az építészet terén maradtak ránk. Az Indiát népszerűsítő turisztikai kiadványok egyike sem lehet teljes a mogul kor építészeti csodáinak képei nélkül, legyen szó az agrai Tádzs Mahalról, a delhi Vörös-erődről és nagymecsetről vagy éppen Akbar Fatéhpur Szikriben épült fővárosáról.
Az előadás során a Mogul Birodalom legkiemelkedőbb építészeti emlékeit ismerhetjük meg, jellegzetességeiket, építésük körülményeit, a velük kapcsolatos történeteket és legendákat, s rajtuk keresztül képet kaphatunk a mogulkori India történelmi, vallási és kulturális viszonyairól is.

8. Az Indus-völgyi civilizáció

2024. 01. 22.

Az emberiség történetének három nagy korai civilizációja közül Mezopotámiáról és Egyiptomról meglehetősen nagy ismeretanyaggal rendelkezünk. Jóval korlátozottabb azonban a tudásunk a harmadikkal, az Indus-völgyi civilizációval kapcsolatban, holott jelentőségében, fejlettségében azonos szintű kultúráról van szó, ráadásul a kezdetei még messzebbre is nyúlnak vissza, mint az egyiptomié vagy a mezopotámiaié.

A fénykorát az ie. 2600-1900 között élő Indus-völgyi civilizációhoz tartozó első ismert települések módszeres régészeti feltárása az 1920-as években indult meg, s az azóta a mai Pakisztán, India és Afganisztán területén megtalált települések alapján már világosan látszik, hogy a kultúra nemcsak magas színvonalú, hanem hatalmas kiterjedésű is volt. Az egyre gyarapodó leletanyag és az egyre bővülő ismereteink ellenére azonban számos kérdés a mai napig megválaszolatlan az Indus-völgyiekkel kapcsolatban, elsősorban azért, mert az írásuk máig megfejtetlen maradt.

Az előadásban szó lesz a régészeti feltárás történetéről, valamint arról, mit tudhatunk meg vagy mit feltételezhetünk a tárgyi emlékeik alapján a településeikről, az életmódjukról, a külvilággal való kapcsolatukról, a világképükről, az indoárjákkal, valamint a későbbi hinduizmussal való kapcsolatukról, a nyelvükről vagy éppen a dél-indiai dravidákkal való esetleges rokonságukról.

9. A szikh vallás és szent helyei

2024. 02. 16.

India földjén számos jelentős vallás született, s ezek többségének kezdete több évszázaddal az időszámításunk előttre nyúlik vissza. A szikh vallás azonban kivételt jelent, hiszen alapítójaként a 15-16. században élt Nának gurut tekintik. Bár Indiában meghatározó, jelentős vallási-etnikai csoportnak számítanak, a nyugati világban talán kevésbé ismertek – a turbános-szakállas szikh férfiakat gyakran tévesen muszlimoknak nézik.
A szikh vallás létrejöttét és tanításait nagyban befolyásolta a kor és keletkezésének helyszíne: azon a vidéken és abban az időben alakult ki, ahol és amikor az amúgy hindu többségű társadalomban az Iszlám már markánsan jelen volt. Ennek következtében a szikh vallás tanításaiban vagy a közösséggel kapcsolatos szabályaiban mind a hinduizmus, mind az iszlám egyes elemei felfedezhetők. Létrejötte felfogható egyfajta kettős valláskritikának is: elfogadja az iszlám és a hinduizmus értékesnek, valóban isteninek tekintett tanításait, s elveti azokat a jelenségeket, vonásokat, hozzájuk kapcsolódó szokásokat, melyeket vadhajtásoknak, nem istentől valónak tart.
A szikhek a történelem során a gyakori üldöztetések hatására erős közösséggé kovácsolódtak össze, s a történelem egy pontján saját birodalommal is rendelkeztek. Jelenleg világszerte közel 27 millióan élnek, döntő többségük India Pandzsáb államában.

Az előadásban szó van a szikh vallás és a szikh közösség történetéről, legfontosabb tanításaikról és szokásaikról, szent helyeikről és az indiai társadalomban betöltött szerepükről.

10. Delhi "hét városa"

2024. március 25.

Delhi, ez a ma már közel 20 millió lakosú megapolisz hosszú évszázadok óta játszik kulcsfontosságú szerepet az indiai szubkontinens történelmében. Dzsaváharlál Nehru, az 1947-ben függetlenné vált India első miniszterelnöke, birodalmak temetőjének nevezte Delhit, utalva annak rendkívül fordulatos és meglehetősen hányattatott sorsára. Találó meghatározás ez, hiszen a város kedvező fekvése miatt számos hódítónak lett a célpontja, majd ennek következményeként új királyságoknak és birodalmaknak a székhelye, fővárosa.
De természetesen minden királyság, birodalom hanyatlását megelőzte egy felfelé ívelő periódus, egy virágkor, mely gyakran elképesztő méretű vagyon felhalmozásával járt együtt, s mely egyebek mellett rengeteg kiemelkedő építészeti emlék formájában érhető tetten a mai napig a város különböző részein.
Delhi mai területén a hagyomány hét korábbi régi várost tart számon, melyek létezése történelmileg igazolható. Az előadás során ezeknek a városoknak az épített örökségéről, az indiai kultúrában betöltött szerepéről lesz szó, valamint azokról a jelentős történelmi eseményekről, fordulópontokról, melyek Delhi életét, sorsának alakulását meghatározták.

11. Rádzsasztán színes városai

2024. 04. 17.

Rádzsasztán India egyik leglátványosabb, építészeti és kulturális örökségében is egyedülálló vidéke, az egykori büszke és harcos rádzsputok otthona. A mai Rádzsasztán területén számtalan kisebb-nagyobb, rövidebb-hosszabb életű fejedelemség létezett, s egyes uralkodói dinasztiák tagjai még ma is élnek, s ha politikai hatalommal már nem is rendelkeznek, sokan még mindig uralkodókként tekintenek rájuk. Az előadás során a történelmi rádzsput királyságok, fejedelemségek legfontosabb vidékeit, településeit, erődjeit fogjuk bejárni – azokat a helyszíneket és épületeket, melyek a legjobban megőrizték a sokszor megénekelt „mesés India” gazdagságát, sokszínűségét és esztétikáját.

12. Varanasi, az örök város

2024. 05. 27.

Kevés indiai város vált ki olyan szélsőséges érzéseket az odalátogató turistából, mint Varanaszi, s ez aligha véletlen, hiszen itt mintha nem léteznének határok: egyszerre tapasztal meg az ember szépséget és rútságot, gazdagságot és szegénységet, szentet és profánt, életet és halált. És ahogy térben, úgy időben sem tapasztalhatók éles határvonalak, nem válik el egymástól élesen az ókor, a középkor és az újkor, hanem egy egészen sajátos elegyet alkot.
A Gangesz partján elterülő város – melyet neveznek Benáresznek és Kásínak is – Földünk egyik legrégibb folyamatosan lakott települése, kiemelkedő zarándokhely, a kereskedelem és az oktatás hagyományos központja. De miközben nyüzsgő és élettel teli, szoros a kapcsolata az elmúlással is: halottégető gátjaira szüntelenül szállítják az elhunytakat, hogy azután hamvaikat a szent folyóba szórják.
Az előadásban ennek a rendkívüli, még Indián belül is egyedi városnak a történelmével, látnivalóival, és híres lakóival ismerkedünk meg.

13. Az Adzsanta- és Ellora-barlangok: buddhista művészet és vallások találkozása

2024. 06. 14.

A nagyvárosoktól viszonylag távol, a Dekkán fennsíkján találhatók Ellora és Adzsantá sziklatemplomai, melyek így is India legkiemelkedőbb turistalátványosságai közé tartoznak. A sziklákból kifaragott kolostorok, gyülekezőcsarnokok, barlangszentélyek és templomok a bennük található szobrokkal, kőfaragásokkal és festményekkel az indiai vallásos művészet – buddhista, hindu és dzsaina – legkorábbi, legjelentősebb és legjobb állapotban fennmaradt alkotásai; ugyan a többségük az 5-9. század között keletkezett, Adzsantában találunk az i. e. 2. században készült barlangokat is, melynek falfestményei az egész világon egyedülállónak számítanak.
E barlangokban teszünk virtuális látogatást, hogy rajtuk keresztül nyerjünk bepillantást India történetének egy olyan időszakába, amikor a hinduizmuson kívül két másik indiai eredetű vallás, a buddhizmus és dzsaininizmus is virágkorát élte.

Hinduizmus – egy ezerarcú vallás háromrészes előadássorozat

Az alábbiakban egy háromrészes előadássorozat összefoglaló leírását találja a hinduizmusról. Minden előadás önállóan is kérhető, a sorszámozás pedig az előadó korábbi videói sorrendjéhez igazodik. Ezek az előadó 14., 15. és 16. előadásai.

Sorozat összefoglaló leírása:

A hinduizmus a világ egyik legnagyobb vallása, több mint 1,2 milliárd követővel világszerte, így népességét tekintve csak a kereszténység és az iszlám előzi meg. Egyedülálló jellemzője, hogy más nagy vallásokkal ellentétben nem térítő jellegű, és néhány újabb irányzattól eltekintve a betérés lehetőségét sem biztosítja. Emiatt követői döntő része az indiai szubkontinensen él.

Habár a hinduizmus számos tanítása ismertté vált Nyugaton, teljes megértéséhez mélyebb betekintés szükséges, hiszen a vallásnak nincs egyetlen meghatározó alapítója, sem központi szentírása, mint például a Biblia vagy a Korán. A hindu hitvilág gazdag és sokszínű, és bár egyes irányzatai az egyistenhit mellett állnak ki, a vallásban nincs egységes istenalak, sem központi egyházi struktúra, amely minden követő számára közös lenne.

A hinduizmus tanításai, szent szövegei és filozófiai irányzatai rendkívül változatosak, gyakran ellentmondó nézeteket is tartalmaznak, így nem meglepő, hogy kívülállók számára nehéz egységes képet alkotni róla. Ez a sokszínűség felveti a kérdést: valóban nevezhetjük-e egyetlen vallásnak a hinduizmust, vagy inkább egy komplex vallási-filozófiai rendszerként kell rá tekintenünk?

Az előadássorozat célja, hogy segítse az eligazodást ebben a vallási és kulturális rendszerben. A három rész során szó esik a hinduizmus eredetéről, a legkorábbi régészeti és irodalmi forrásokról, valamint a legfontosabb filozófiai iskolákról. Továbbá megvizsgáljuk a hindu társadalmat, kultúrát és a vallás szerepét a mindennapokban. Mivel India az a hely, ahol a világ minden jelentős vallási irányzata jelen van és jelentős követői bázissal bír, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a különböző vallások egymásra gyakorolt hatását sem.

Az egyes előadások:

14. Hinduizmus – egy ezerarcú vallás kezdetei

2024. 09. 30.

Az előadássorozat első része áttekinti a hinduizmus eredetét, és bemutatja a legkorábbi régészeti és szöveges emlékeket, amelyek e rendkívül sokszínű vallás kialakulását kísérték. Szó lesz a védikus korszakról, az istenek világáról és a vallás első filozófiai iskoláiról.

15. A hinduizmus legfontosabb szent szövegei – sruti és szmriti

2024. 10. 14.

Az előadás során a hinduizmus legfontosabb szentiratai kerülnek bemutatásra, melyekben nyomon követhető a vallás változása, alakulása, az új eszmék, filozófiai és istentiszteleti irányzatok megjelenése.

16. Hinduizmus a mindennapokban – a hindu társadalom

2024. 11. 12.

Az előadássorozat utolsó részében a hinduizmus mindennapi életre gyakorolt szerepét, valamint az indiai társadalomra és kultúrára gyakorolt hatását ismerhetjük meg. Az előadás feltárja, hogyan befolyásolja a hindu vallás a családi és közösségi kapcsolatokat, a modern indiai társadalom szokásait és viselkedési normáit, valamint a hívők mindennapi életét. Emellett bemutatja, miként élnek egymás mellett Indiában a különböző vallások, és hogyan hatnak egymásra a vallási és kulturális kölcsönhatások.