György írásában a sejtek megfiatalításáról, valamint a várandósság alatti táplálkozás és D-vitamin-pótlás szerepéről szóló kutatásokból válogat, és azt mérlegeli, mit tudunk már, és mire kell még választ keresni.


admin

Tallózás a táplálkozás örökmozgó tudományában:
Eredmény vagy zsákutca?

Mottó: Panta rhei
(Az epheszoszi Hérakleitosznak tulajdonított mondás, Kr. e. kb. 535–475)

A tudományok tartalma, összefüggési rendszere állandó mozgásban van, alakul, az egyes tételek dinamikusan változnak. Vannak, amelyek dominánsak lesznek, mások elenyésznek, és közben addig nem vagy alig ismert részletek válnak láthatóvá, tanulmányozhatóvá. Az újabb tudományos eredmények születése bonyolult folyamat, általában rengeteg, akár sok évig tartó részletmunkát kíván. Hosszú az út az ötlettől a koncepción át az elmélet gyakorlati megvalósításáig és még tovább, az elismerésig. Érdemes és érdekes áttekinteni néhány friss ötletet, és a jövőben megfigyelni: melyikük érik tankönyvi adattá, melyik gazdagítja ismereteinket, és melyik bizonyul zsákutcának.

Az emberiséget ősidők óta foglalkoztatja az öregedés mint a kivédhetetlen elmúlás előjele. Szeretnénk, ha addig is minél tovább megmaradna fittségünk, tettrekészségünk és kreatív erőnk. A Harvard Egyetem kutatói a sejtek megfiatalításának lehetőségét vizsgálják. Egérkísérleteikben három gén együttes működtetésével részlegesen átprogramozták a retina bizonyos idegsejtjeit. Ezzel a sejtek óráját mintegy visszaállították: a sérült látóidegrostok regenerációja javult, és a zöld hályog egérmodelljében a látás is javult. Az első emberi beavatkozás is megtörtént. A korai klinikai vizsgálat elsődleges célja a biztonság felmérése. A definitív döntést megalapozó tényekre még várni kell.

Általánosan ismert és elfogadott, hogy az anya táplálkozása fontos szerepet játszik a születendő gyermek testi fejlődésében. A magzati élet körülményei a gyermek későbbi egészségére is hatással lehetnek. Kevesebb figyelem jut a gyermek szellemi fejlődésére, holott az anyai táplálkozás ebben is szerepet játszhat. Egy szakirodalmi áttekintésben többek között a vas, a B-vitaminok, a D-vitamin és a folsav várandósság alatti bevitele, valamint az anya halfogyasztása és a kisgyermekek kognitív fejlődése közötti összefüggéseket vizsgálták. A kisgyermek fejlődését vizsgálva tehát érdemes az anya és a gyermek étrendjére is figyelni.

Jelentek már meg közlemények olyan vizsgálatokról is, amelyekben a gyermekét váró anya D₃-vitamin-pótlást kapott, és később a gyermek szellemi teljesítményét vizsgálták. Egy dán vizsgálatban 2009-ben és 2010-ben 623 várandós nőt osztottak két csoportba. A terhesség 24. hetétől a szülés után egy hétig az egyik csoport napi 2800, a másik napi 400 NE D₃-vitamint kapott. Tízéves korban 498 gyermeknél végezték el a több részből álló neuropszichológiai vizsgálatot. Az adatok utólagos elemzésében a nagyobb adag jobb verbális és vizuális emlékezeti teljesítménnyel függött össze. Ebből az eredményből még nem következik általános ajánlás a nagyobb adag alkalmazására.

Felhasznált szakirodalom:
Nature, 654, 583 (2026).
International Journal of Preventive Medicine, 15, 15 (2024).
JAMA Network Open, 9(5), e2611464 (2026).

György