György írásában a növényi alapú étrend szerepét, egészségügyi és környezeti előnyeit, valamint gondos összeállításának legfontosabb szempontjait mutatja be.

Növény, növény, növény

Mottó: Si duo faciunt idem, non est idem

Táplálékaink két forrásból származnak, a növények és az állatok birodalmából. (Az ásványok világából érkező összetevők – a konyhasó kivételével – az előzőekbe épülnek be, és így együttesen értékelhetők.) Az ember szempontjából egyformán az élet fenntartását szolgálják, és mégsem egyformák: a humán élettani folyamatokban, a környezeti elemek terhelésében lényegesen eltérnek egymástól. Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentkeznek azok a kutatások, amelyek kedvezőbbnek ítélik azt, ha az arány a növények felé tolódik el. Így született meg a növényi alapú étrend (a továbbiakban NAÉ) elve és gyakorlata. Vannak olyanok, akik erre azt mondják, ó, hát a vegetáriánus, vegán kosztolás már régen megvalósította ezt, és egyenlőségjelet tesznek a kétféle rendszer közé, holott ez nem így van. A NAÉ nem tilt egyetlen élelmiszert sem, míg a vegán kizárja az állati eredetű termékeket, a vegetáriánus pedig tejet, tejterméket vagy tojást enged. A NAÉ esetében nincs ilyen tiltás, csak javaslat a fogyasztás mérséklésére. Az olaj és az ehető növények mindkettőben hasonlóan elfogadottak. Van még egy növényi alapú forma, amely a „teljes táplálék” (whole food) megjelölést kapta. Ennél minimálisra kell csökkenteni az ultrafeldolgozott élelmiszereket, húsféléket, tejtermékeket, tojást. A NAÉ lényegében olyan flexitariánus táplálkozási formába illik, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a növényi bázis.

A NAÉ kis mennyiségű állati termékből és sok növényi termékből alakul ki. Ezek lehetnek zöldségek a brokkolitól a vöröshagymán át a káposztáig. Kerülhet az étrendbe bab és más hüvelyes a szójától a lencséig, gyümölcsök az almától a dinnyéig, a narancstól az áfonyáig, teljes szemű zab, bulgur, quinoa, szója és még sok más, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, keksz, reggeli cereália, diófélék, magok (napraforgó, szezám stb.). Folyadéknak az ivóvízen kívül édesítés nélküli tea javasolt, az üdítők vagy energiaitalok mellőzésével.

A NAÉ lehet mindenkinek szóló, általános táplálkozási gyakorlat, de célzottan kihasználható gyógyélelmezési célokra is. Elősegítheti a kívánatos testsúly elérését és megtartását. Segíthet a kardiovaszkuláris betegségek és a rosszindulatú daganatok megelőzésében. Közreműködhet a diabétesz profilaxisában, kezelésében. Vannak olyan kutatási eredmények is, amelyek szerint csökkentheti a béldivertikulózis, a vesekő és a szürkehályog kialakulásának kockázatát. Fontos szerepet játszhat a környezet védelmében, az állattenyésztés okozta környezeti károk kivédésében, az állatok védelme érdekében, azaz összességében az emberi „lábnyom” kisebbítésében.

A NAÉ kedvező egészségi hatásainak oki összefüggése kevéssé bizonyított, inkább a kettő együttes megjelenéséről vannak megfigyelések. Ilyen tapasztalat van például az elhízás, a hipertónia, a vér koleszterinszintjének kezelése esetében. Figyelembe kell venni azt is, hogy az emberek biológiai reakciói eltérőek, és vannak olyanok, akiknél a NAÉ nem eredményez változást.

A NAÉ összeállítása sokkal nagyobb gondosságot kíván, mint a vegyes táplálkozásé. Az utóbbinál elegendő annak az elvnek a követése, hogy minél többféle nyersanyag, minél változatosabb táplálék legyen az étrendben, mert így nagy valószínűséggel minden tápanyag kellő mennyiségben jut a szervezetbe. A növényeknél viszont a fehérjére jobban kell ügyelni. A fehérjetartalom gyakran kisebb, mint a húsokban, és egyes aminosavak aránya alacsonyabb lehet. Itt elsőként a lizinre kell gondolni. A kellő ellátottság érdekében gyakran válasszunk szóját, csicseriborsót és más hüvelyeseket. A telített és telítetlen zsírsavak kellő mennyiségéről és arányáról is gondoskodni kell. Kerüljön az étrendbe pl. zsíros hal, dió, dióolaj, lenmagolaj, chiamag. A vitaminok és ásványi anyagok közül a növények összességükben elegendő folátot, C- és E-vitamint, magnéziumot adnak, figyelni kell viszont a B12- és D-vitamin, a vas, a cink, a jód és a kalcium bevitelére. Ezek egy részének kiegyensúlyozott bevitelét szolgálja az étrendben a teljes szemű búza és rozs, szezámmag, mandula, zöld leveles növények, mint a kelkáposzta, spenót. Az élelmi rostban gazdag növények segítik a bélmozgást, az emésztést, táplálékot jelentenek a hasznos bélbaktériumoknak, de érzékeny egyéneknél puffadást, hasmenést válthatnak ki.

A NAÉ értékes közreműködő az egészség fenntartásában, és megfelelően összeállítva ajánlható mindenki számára. Gondosan kell azonban az összeállítását megvalósítani, és célszerű a fogyasztóhoz igazítani. Igazi előnyei ilyképpen használhatók ki. Fele-fele arányban legyen egyrészt keményítőt nem tartalmazó növény és gyümölcs, másrészt keményítős zöldség, teljes gabonaszem és hüvelyes. Így teremthető meg az optimális NAÉ, ekkor várható a kedvező hatás.

György