György az írásában a kávéfogyasztás élettani hatásait mutatja be történeti példák és tudományos kutatások alapján, külön hangsúlyozva a mérsékelt kávéivás előnyeit és a túlzott fogyasztás kockázatait.

A feketeleves

Mottó: Vannak olyan szituációk, amelyek gyors és hatékony megoldása a második csésze kávé.

A kávét sok-sok millióan fogyasztják a földgolyón, sok embernek ad munkát, keresetet a termeléstől a kávébab pörköléséig, hogy végül a háztartásokba jusson, vagy a baristák kezébe kerüljön, és élvezetes itallá váljon. A legenda szerint a török időkben egy magyar főúr volt vacsoravendég a területet birtokló basánál, akinek az utasítására hozták az érkezés végén a záró kávéitalt, a feketelevest, majd – váratlan programként – foglyul ejtették a vendéget. Hogy ki volt a szomorú történet főszereplője? Eltérnek a különböző források közlései, Arany János versében például Török Bálint. Azonban itt és most nem a történelmi anekdoták bakugrásaival foglalkozunk, hanem a kávé élettani hatásaival. És most mégis betolakszik egy személyes emlék azokból az időkből, amikor mindennek az árát központilag határozták meg. Amikor a közvélemény komoly, gyakori tájékoztatást kapott a kávéivás ártalmairól, menten sejtették, hogy hamarosan áremelkedés következik.

Valójában a mérsékelt kávéfogyasztás sokféle hasznos következménnyel jár. Egy, 360 ezer személyt érintő vizsgálatban kimutatták, hogy a napi 2–3 csésze kávét kortyolók kardiometabolikus kockázata 48–40%-kal kisebb, mint az egy adagban levő 100 mg vagy ennél kevesebb koffeint lenyelőké. Egy csésze, földrészünkön készített kávé ugyanis mintegy 100 mg koffeint tartalmaz. A kardiometabolikus kórképek a betegségek sajátos csoportját foglalják magukba: szívinfarktus, sztrók, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, nem-alkoholos zsírmáj. Vannak tudományos adatok arra vonatkozóan, hogy a rendszeresen mérsékelt mennyiségű kávét (vagy teát) fogyasztók hosszabb élettartamra számíthatnak. Ennek egyik oka a belek mikrobiomképének erőteljes, kedvező irányú befolyásolása. Egy kutatásban 150 féle enni- és innivalót vizsgáltak meg, és ezek között a kávé kiemelkedő helyet foglalt el, márpedig közismert, hogy a bennünk élő mikroorganizmusok jelentős szerepet töltenek be a szervezet működésének irányításában. A kávéban rejtőző klorogénsav és polifenolok hatékony antioxidánsként ugyancsak hozzájárulnak az egészség megtartásához. Azoknál is megfigyelték a kardiometabolikus állapot javulását, akik olyan autoimmun betegségben (lupus) szenvedtek, amelynél a sztrók, szívinfarktus vagy más kardiovaszkuláris kórkép kockázata emelkedett. A koffein csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának rizikóját, a kávé biológiailag hatékony vegyületei együttesen erősítik az élettani hatást és gyulladásellenes effektust is eredményeznek.

Az emberi szervezet saját vegyi üzeme a máj, ahol sok biokémiai folyamat zajlik. A rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a májbetegségek kockázatát, lassítja a fibrózis, cirrózis és a májsejtek rákjának progresszióját. Közreműködik a gyulladásellenes, antioxidatív, az anyagcsere homeosztázisát helyreállító folyamatokban, a lipidek metabolizmusában, az inzulinrezisztencia gátlásában. Segíti a bél-mikrobióta májvédő összetételének kialakulását. Májbetegségeknél gátolja a szerv strukturális károsodását.

Ami sok, az egészségtelen – mondja a régi bölcsesség is, és a kávé sem kivétel. Már ötnapi túlzott kávéfogyasztás után jelentkeznek a hátrányos, sőt veszélyes tünetek ugyanazokon a támadáspontokon, amelyeknél addig az egészséget elősegítő, a szabályos funkciók erősítése volt jellemző. A „túlzott” jelző a napi négy kávénál, azaz 400 mg koffeinnél többre vonatkozik. Ilyenkor számítani kell a vérnyomás kóros emelkedésére is. A sztrók kockázata közel 40%-kal nő, de mérsékelt kávéivásnál semmiféle összefüggés nincs. Gondolni kell arra is, hogy a kávé és a koffeint tartalmazó italok (pl. az energiaitalok) hatása összegeződik. A szív egészségét oly módon is károsítja a sok kávé, hogy rontja a fő verőér, az aorta rugalmasságát, ezzel szemben viszont napi három csésze kávé az érelmeszesedés leküzdésében segít. Egy nagy volumenű tanulmány eredményei szerint a perifériás verőerek rugalmassági állapotában nincs különbség a kevés, vagy semmi kávét ivók és a sokat fogyasztók között. Ebben a vonatkozásban azonban sok más tényező is befolyásolhatja a dohányzástól az alkoholfogyasztásig és a táplálkozástól a testsúlyig. Ezért a kávé kardiális összefüggéseiről végső következtetést számos kutató szerint még nem lehet levonni, azonban kétségtelen, hogy napi 2–3 kávé nem jelent veszélyt, sőt mérsékli a kardiális kockázatot, a 2-es típusú cukorbetegségét és a sztrókét is. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a kávé ellenjavallt, pl. nehezen kezelhető hipertónia, gyomorfekély, szabálytalan szívritmus, anxietás. Terhesség, szoptatás idején erősen mérsékelni javasolt a kávéivás.

György