György írása az egészséges étrendek, különösen a mediterrán és vegetáriánus diéták előnyeit és hatásait mutatja be, valamint elemzi azok összetevőit, alkalmazási lehetőségeit és esetleges hiányosságait.


admin

Étrend, diéta, vagy amit akartok - 1. fogás

Mottó: La gourmandise est l’apanage exclusif de l’homme (A. Brillat-Savarin)
(A torkoskodás az ember kizárólagos örökrésze)

Szinte nap mint nap a legkülönfélébb információkkal öntik nyakon a gyanútlan embert arról, hogy mi kerüljön a tányérjára az egészsége megőrzése érdekében, vagy milyen étrend segítheti betegségének leküzdésében, netán ennek megelőzésében. Az objektív értékelés, a reális felhasználhatóság kedvéért érdemes áttekinteni a leginkább általánosan elterjedt formulákat és értékelni felépítésüket, felhasználhatóságukat.

A mediterrán, azaz Földközi-tenger melléki étrend diadalútja a negyvenes-ötvenes években kezdődött a Kréta szigetén végzett kutatások igen kedvező eredményei alapján. Bár az egyes régiókban a napi gyakorlat eltérő és emellett ma már sok idegen elem hígította fel az eredeti összetevőket, a lényeg a következő: az étrend gerincét alkotja az olajbogyó, olívaolaj, gabonamagvak, hüvelyesek magjai, gyümölcsök, zöldségek, egyéb növények, mérsékelt mennyiségű kecskehús, tej, szárnyas, hal, teljes kiőrlésű árpa-, búzakenyér. Manapság bekerültek az étrendbe a fermentált tejtermékek, sajt, kevés vörös hús és bor az étkezésekhez. Ezt az étrendet javasolják szív- és érrendszeri betegségek, koszorúér betegségek, szívizominfarktus, rák, neurodegeneratív kórképek, cukorbetegség esetében. A mediterrán étrend több úton fejti ki hatását: mérsékli a vérzsírok szintjét, a gyulladásos folyamatokat, antioxidatív, javítja az inzulin-érzékenységet, gátolja az erekben a vérrög kialakulását, az agyi degeneratív változásokat. A mediterrán étrend – a rendszeres szakmai értékelés szerint – a leggyakrabban ajánlott és elfogadott diétás rendszer.

A vegetarianizmus fogalma sokféle variációt takar, azonban valamennyinek közös jellemzője a növényi eredetű táplálékok előtérbe helyezése és az állati származású ennivalók teljes vagy részleges tiltása, avagy megszorítása. A vegetarianizmus általában a természetes környezetet védő, az élőlényeket megbecsülő életszemlélettel párosul. A vegán diétában minden állati termék, hús, tej, tejtermék, tojás, halak és más vízi élőlények száműzöttek. A lakto-ovo vegetarianizmusban a tej és tojás megengedett, a pollo-vegetarianus, pollotarianus étrend követőinek a szárnyasok húsa megengedett, a pesco-vegetarianus, pescatarianus személyek a vízi élőlényeket fogyaszthatják, de vannak közöttük olyanok, akik bekapcsolódnak a lakto-ovo rendszerbe is. Az utóbbiakat – mivel engedményeket adnak a vegán étrendhez képest – fél-vegetarianus, szemi-vegetarianus étrendnek kell tekinteni. Ugyanide sorolható az egyre szélesebb körű elterjedtségnek örvendő, növényi bázisra épülő, állati eredetű termékeket korlátozó flexitarianus étrend, amely leginkább megfelel a mindenevő jellegű emberi fiziológiának. A különböző vegetarianus étrendek, folyamatos alkalmazást feltételezve, kapcsolódnak a szív- és érrendszeri betegségek, a szívizom vérellátási zavarai, a vérzsír rendellenességek, a cukorbetegség, egyes rosszindulatú daganatok, a mindezek miatti halálozás csökkentett kockázatához. Előnyös változás tapasztalható a testtömeg, testösszetétel vonatkozásában is. Mivel a vegetarianus étrendek különböző mértékű megszorításokat, tiltásokat tartalmaznak, a nyersanyagokat, elkészítési módokat gondosan meg kell válogatni, mert egyébként egyes tápanyagok hiánya jelentkezhet. Milyen tápanyagokra kell különös figyelmet fordítani? Vas, cink, kalcium, B12-vitamin, ómega-3 zsírsav. Vas, kalcium és cink van a növényekben is, azonban biológiai hasznosulásuk sokkal rosszabb, mint az állati termékeknél. A gondos körültekintés, alaposság itt is meghozza gyümölcsét.

György