Pléh Csaba és Mérő László kettős, kölcsönös könyvbemutatója - NYILVÁNOS
A KÉK Kulturális Élményklub októberi 2. nyilvános programja. A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Ha szeretne részt venni a programon, kérjük, hogy regisztráljon lejjebb, a leírásban megadott linken keresztül.
Két professzort kértem fel, hogy mutassák be és ajánlják egymás könyvét a közönségnek. Látszólag kevés kapcsolódási pont van közöttük azon túl, hogy professzorok, pszichológusok, írók, és fontos szerepet játszik az életükben a kreativitás. Mondhatnánk, hogy ez sem kevés. Könyveikből közelebbről megismerhetjük őket, bepillanthatunk életükbe, gondolataikba. Bízom benne, hogy egymás könyvét elolvasva és bemutatva több közös gondolatot és kapcsolódási pontot találnak egymással.
Mérő László kötete, a Tökéletes tökéletlenség ötperces esszék a lélek, a matek és az élet dolgairól címmel jelent meg, és ahogy ő fogalmaz róla: „Húsz éves publicisztikai működésem termésének legjavából összeállítottam hét esszéciklust, amelyek nagyjából lefedik azokat a területeket, amelyekről az utóbbi húsz évben mondanivalóm volt. Egyetlenegy terület maradt csak teljesen ki, a politika.”
Pléh Csaba így ír az Árnyak című könyvéről: „Emlékkönyv, de nem abban a színes-szagos értelemben, ahogy nagynénéim emlékkönyveibe az ötvenes évek elején mindenki mindenféle negédes szépet és szó szerint színeset írt, papír alatt szétnyomkodva a színesceruza belét, a reszelékkel bemaszatolva-satírozva a lapot. Ebbe az emlékkönyvbe egyedül én írtam kollégáimról, barátaimról, mestereimről.”
Ma esti nyilvános, kettős, kölcsönös könyvbemutatónkon Pléh Csaba mutatja be és ajánlja a közönség figyelmébe Mérő László "Tökéletes tökéletlenség" című könyvét, míg Mérő László Pléh Csaba "Árnyak" című kötetét mutatja be. Az alábbiakban saját könyvükről írnak néhány mondatot, a végén pedig röviden bemutatkoznak. Ha szeretne részt venni a könyvbemutatón, csak regisztrálnia kell a lejjebb megadott linken. Szeretettel várjuk! - Kozma Kata, a KÉK Klub vezetője
A könyvbemutató végén Ön hozzászólhat, kérdezhet Pléh Csabától és Mérő Lászlótól.
A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Ha szeretne részt venni a programon, kérjük, hogy regisztráljon a következő linkre kattintva:
https://forms.gle/j7iVq9cLwEPpyRkL6
Ha Ön tagja a KÉK Klubnak, ehhez a programhoz nem kell felhasználnia programjegyet. Kérjük, Ön is a fenti linken regisztráljon a programra.
Az online könyvbemutatón Ön a Zoomon keresztül vehet részt. A használata egyszerű, erről információkat olvashat a Gyakori kérdések oldalon. Ha kérdése merül fel, kérjük, keressen minket a Kapcsolat oldalon megadott elérhetőségek egyikén. Ha jelentkezik a programra, a kezdete előtt 24-10 órával e-mailben küldjük Önnek a bejelentkezéshez szükséges információkat. Ha a program előtt néhány órával még nem kapta meg a levelünket a linkkel, kérjük, nézze meg a spam mappáját, és ha ott nem találja, keressen minket a Kapcsolat oldalon megadott elérhetőségek egyikén.
Mérő László: A tökéletes tökéletlenség
Húsz éves publicisztikai működésem termésének legjavából összeállítottam hét esszéciklust, amelyek nagyjából lefedik azokat a területeket, amelyekről az utóbbi húsz évben mondanivalóm volt. Egyetlenegy terület maradt csak teljesen ki, a politika. Cserébe viszont szerepel a könyvben néhány olyan írás is, amelyet kifejezetten ehhez a kötethez írtam, mert úgy éreztem, részemről így válik teljessé az adott esszéfüzér.
Ötvenhárom éves koromban lettem közíró. Előtte meg sem fordult a fejemben, hogy valamikor talán az leszek, bár addigra már történt néhány éles irányváltás az életemben. A tanult szakmám matematikus, majd tíz évig mesterséges intelligencia-kutatással foglalkoztam egy műszaki kutatóintézetben. Amikor 1984-ben megalakult az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszéke, a tanszékalapító professzor, Illyés Sándor hívott, hogy csatlakozzak. Úgy gondoltam, eltöltök néhány évet a pszichológusok között, megtanulom tőlük, amit az emberi gondolkodásról tudnak, és ezzel felfegyverkezve térek majd vissza a mesterséges intelligencia-kutatáshoz. Aztán itt ragadtam, megszerettem a pszichológiai kutatást és a pszichológus kollégák gondolkodásmódját.
2003 márciusában felhívott Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs című lap főszerkesztője, hogy írjak nekik egy játékelméleti elemzést az iraki háborúról. Könnyű szívvel utasítottam vissza: rengeteg mindent kellene tudnom a háttérről, amit nem akarok tudni olyan mélységben, ami egy ilyen elemzéshez kellene. Ezzel együtt, beszélgettünk még egy kicsit, és a főszerkesztő felvetette, hogy nincs-e kedvem rendszeresen írni a lap Egotrip című tárcarovatába, nem feltétlenül játékelméletről, hanem amiről akarok. Felizgatott a kihívás, gondoltam, megpróbálom.
Így lett belőlem közíró. Ez a státus felmentett azalól, hogy csak olyasmiről írjak, amihez szakmailag van közöm, amihez értek valamennyire. Azóta bármiről írok, amit éppen érdekesnek tartok, még akár politikáról is, amitől pedig korábban kifejezetten ódzkodtam. Mégis, ebből a könyvből a politikát teljesen száműztem. Nem azért, mert szégyellem a politikával kapcsolatos írásaimat, csak azok túl gyorsan avulnak el, nem ide valók.
A könyv fura címének magyarázata helyett inkább egy rövid idézet a könyvből: „Az arab könyvekben állítólag mindig van legalább egy sajtóhiba. Egyet ugyanis szándékosan tesznek bele, mert csak Allah lehet tökéletes. Az élet is csak azért jöhetett létre, mert a DNS-fonalak másolódása nem tökéletes, s így lehettek olyan másolási hibák, amelyek az élet újabb és újabb formáit alapozták meg. Ami tökéletes, az nem lehet élő. Ha van ezalól kivétel, csak egyetlenegy lehet: Isten.”
Mérő László (1949) matematikus, pszichológiai kutató és játéktervező, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 20 éve dolgozik a memetikai marketingkutatás területén. Játékfejlesztéssel is foglalkozik több mint 50 éve, játékai több amerikai és japán díjat nyertek. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei eddig 11 nyelven jelentek meg.
Pléh Csaba: Árnyak
Az ember sorsa és világa az egyedül rá jellemző egyedi emlékek sorozata, és ez átfordítható a partnerekre is. Az egyes emberek életéből mások által szőtt emlékeket is értelmezhetjük úgy, hogy az eltűnt ember világa az egykori kortársainak emlékeiben közvetlenül élő történetek emlékvilága. Ezek az emlékek, mint másokra vonatkozó árnyak vándorolnak saját emlékeink felett, nemcsak felhőket, hanem napsütést, de mindenképpen új perspektívákat is hozva saját életünk történetébe.
A kötet eredetileg ilyen portrékból állt volna. Emlékkönyv, de nem abban a színes-szagos értelemben, ahogy nagynénéim emlékkönyveibe az ötvenes évek elején mindenki mindenféle negédes szépet és szó szerint színeset írt, papír alatt szétnyomkodva a színesceruza belét, a reszelékkel bemaszatolva-satírozva a lapot. Ebbe az emlékkönyvbe egyedül én írtam kollégáimról, barátaimról, mestereimről. Azt, hogy miért most állt össze, nyilván magyarázza a koronavírus alatti zárlat. Most kezdtem aggódni, hogy velem együtt ezeknek a kollégáknak az árnya is el fog enyészni. Az itt összegyűjtött árnyak olyan számomra fontos kollégákat és egyben embereket –, pszichológusokat, filozófusokat, idegtudósokat, nyelvészeket – mutatnak be, akikkel egyszerre voltam személyes kapcsolatban, s egyúttal szakmai együttműködés vagy közös munkahely miatt a munkásságukat is megismertem. Szubjektív, esszéisztikus tudománytörténet ez, még csak meg sem próbálom rekonstruálni nemhogy a személyeket, de a ténylegesen, társadalmilag, kulturálisan élő árnyékokat sem. Nincsenek referenciák, csak impressziók. Megpróbálom visszahozni az élő embert, s néhol megmutatni, hogy milyen áthallások lehettek az ember és munkája, vagy az ember és műve között.
A kéziratot nem mutattam meg kollégáknak, hogy ne közös emlékeket adjak, hanem személyeseket. Egy kivételt tettem. 2020 őszén megmutattam Dávid Annának, a Magvető igazgatójának, akivel 1995-től, az Osiris Kiadó klasszikus tankönyv- és Osiris Könyvtár-korszakából jól ismerjük egymást. Anna nem ítészként nézett a kéziratra, hanem barátként. Legfontosabb tanácsa az volt, hogy elbeszélő rendszerezettséggel beszéljek magamról is. Anna tanácsára született meg a könyv első része. Ebben megpróbálok magamról is mint árnyról beszélni.
A könyv most három részből áll. Keretezi saját életem. A közepén, miként az egy tudósnál, tudományos munkámat és felvilágosodás központú világnézetemet mutatom be, mint saját életem részét. A harmadik rész pedig a kollégák árnyait adja.
Pléh Csaba (1945) pszichológus és nyelvész. Számos egyetem tanára (ELTE, SZTE, BME) és vendégtanára és kutatója (Bécs, Rutgers, Stanford, Lyon), jelenleg a CEU, Budapest vendékkutatója. Kutatási és oktatási témái a magyar nyelvfeldolgozás és a nyelvi fejlődés, kölcsönhatásban a megismerési folyamatokkal, valamint a pszichológia és a kognitív mozgalmak történet, különös tekintettel az evolúciós szemléletre. A Magyar Tudomány Akadémia és az Academia Europeae tagja.
Ehhez a programhoz csak regisztráció szükséges, mert nyilvános esemény. Amennyiben további programjaink iránt is érdeklődik, és még nem tagja klubunknak, ismerkedjen meg havi tagságunkkal! Mindössze 6.350 forintért három programot választhat. Tetszik az ajánlat? Tekintse meg féléves tagságunk 24, vagy éves tagságunk 48 programjegyes ajánlatát és a hozzájuk kapcsolódó további előnyöket. Ne feledje, a klubtagság naponta csak egy kapszulás kávé árába kerül, és ajándékba is adhatja!
Ha szeretne részt venni a programon, ne a gombra kattintson alul, hanem a fenti linken regisztráljon.
