Mutatom Önnek januári programjainkat a nyilvános előadással, amelyre barátait is meghívhatja, előzetes regisztráció kell hozzá. Ne hagyja ki György blogbejegyzését sem.
Gáspár Péter január 25-i nyilvános előadásával kezdem levelemet, mert erre – klubtagjaink mellett – levelünk olvasói is meghívhatják barátaikat. Zoomon lesz, mint a többi programunk is. Bárhonnan elérhető internetkapcsolattal, és csak regisztrálnia kell az interaktív előadásra. Mutatom Önnek januári különlegességeinket, klubprogramjainkat és klubtagunk, György legújabb blogbejegyzését.
Nyilvános programunk január 25-én – MEGHÍVÓ
Szeretettel meghívjuk Önt és barátait következő nyilvános online eseményünkre! Nyilvános programjaink ingyenesek, és mivel online, Zoomon tartjuk őket, a világ bármely pontjáról jelentkezhet rá, egyedül regisztráció szükséges. A bejelentkezési linket legkorábban 24 órával, de legkésőbb 10 órával a program kezdete előtt küldjük e-mailben. Bemutatom Önnek a január 25-i eseményünket. Az indonéz konyha, mint a világtörténelem tükre című előadást havi rendszeres előadónk, Gáspár Péter tartja.
Az indonéz konyha, mint a világtörténelem tükre
2024. január 25. (csütörtök) 19.00
Nyilvános, online program Zoomon keresztül
Soto ayam – a világ egyik legfinomabb tésztalevese; saté – azaz grillen sült húsok egy pazar mogyorómártással; köretnek pedig nasi goreng, vagyis sült rizs – Indonézia izgalmas ételeit fogjuk ma egy kicsit közelebbről is szemügyre venni. Ezúttal azonban nem maguk a receptek érdekelnek bennünket, hanem mindazon történelmi és kulturális változások, amelyek lehetővé tették, hogy ezeket kóstolgathassuk. Mindig is itt voltak, vagy máshol kell keressük az őseiket? Mi vezetett a kialakulásukhoz, a különféle változataikhoz? Honnan érkeztek a hozzávalók, az ötletek, a fortélyok és az elkészítés technikái a szigetországba? Milyen alapanyagok őshonosak itt, és melyek jöttek kalmárokkal vagy bevándorlókkal? Több ezer esztendőt ölel fel a mai utazásunk, ahol ha ügyesen rakosgatjuk össze a hozzávalókat, maga a világtörténelem kezd kibontakozni a szemünk előtt. India, Kína, Európa és Ázsia egymásra is hatást gyakorló történései, a nagy világvallások, vagy olyan növények, melyek valamikor csakis az amerikai kontinensen voltak fellelhetők – mind-mind bekerülnek ma képzeletbeli serpenyőnkbe, hogy abból valami igazán izgalmasat süssünk ki.
Előadó: Gáspár Péter, aki több mint húsz évig vezetett kulturális utakat Ázsia különböző országaiba. A délkelet-ázsiai térségre szakosodott. Végzettsége szerint francia-történelem szakos tanár. A fantasy irodalom iránt érdeklődők Jan van den Boomen írói álnéven is ismerhetik. Jelenleg a Chefparade főzőiskola ázsiai főzőkurzusait vezeti. Korábbi és következő programjait ide kattintva látja.
A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Ha szeretne részt venni a programon, kérjük, regisztráljon a programnál megadott linken keresztül.
Januári újdonságaink
Előadásaink többsége egy sorozathoz tartozik, melyeket a téma vagy az előadó személye köt össze. Mindazonáltal ezek az előadások önállóan is jelentős értékkel bírnak, és külön-külön is érthetők, nem szükséges az egész sorozatot látnia ahhoz, hogy megértse és élvezze őket.
Januárban több új sorozatunk indul, de csak két új előadónk lesz és az Amrita Sher-Gil élete és művészete című előadás előadója, Dr. Lázár Imre.
Nyolcrészes Törökország-sorozatot indítunk Dr. Fodor Gábor vezetésével, havonta egy előadással. Az első előadás január 15-én 20 órakor kezdődik Isztambul: kelet és nyugat találkozása címmel, alább látja a részleteket.
Dr. Fodor Gábor, turkológus-történész, nyolc évig vezette a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, Isztambult, jelenleg a Magyar Kutatási Hálózat – Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Turkológiai kutatócsoport vezetője. Fő kutatásai területe a 19-20. századi magyar-török kapcsolatok. 1999 óta jár rendszeresen Törökországba, egyéni utazóként, idegenvezetőként, majd kulturális diplomataként mára szinte bejárta az egész országot.
Négyrészes Egyiptológia-sorozatot indítunk Dr. Irsay-Nagy Balázs vezetésével, havonta egy előadással. Az első előadás január 18-án 19 órakor kezdődik A Nílustól a hieroglifákig: Az egyiptomi civilizáció kialakulása címmel, alább látja a részleteket.
Dr. Irsay-Nagy Balázs egyiptológus, az ELTE egyetemi adjunktusa. Egyiptológiát és asszíriológiát végzett az ELTE-n, az előbbit Kákosy László, az utóbbit Komoróczy Géza tanítványaként. Részt vett a Kákosy László által vezetett ásatáson (a thébai TT 32-es sír feltárásán). 2005 óta oktat egyiptológiát (és néha asszíriológiát is) az ELTE-n. Kutatásának súlypontjai a Királyok Völgye sírjai díszítésében kifejezett vallásos tartalmak, és az óegyiptomi királyideológia vizsgálata.
Januárban induló új sorozataink régi kedves előadóinkkal:
- Dr. Gyarmati János Peru-sorozatot indít.
- Galgóczi István új sorozata: Fedezzük fel az iszlám világát
- Nacsinák Gergely András új sorozata: Jézus tanításai: jelkép és valóság
- Sajó Tamás új sorozata: Utas a holdvilág útján
További régi kedvenceink januárban is velünk lesznek: Gáspár Péter, Irimiás Balázs, Nicky Almasy, Pók Attila professzor, Dr. Sárközy Miklós, Zentai György.
Januári klubprogramjaink
A szabadkőművességről
2024. január 04. (csütörtök) 19.00
Online program Zoomon
Az előadás rövid áttekintést ad a szabadkőművesség eredetéről, egyetemes történetének főbb fordulópontjairól, eszmeiségéről, jelképeiről. Bemutatja követői és ellenségei eszme-, politika- és társadalomtörténeti hátterét. Részletesebben foglalkozik a magyar szabadkőművesség történetével, a súlypontok az 1886-tól, az egységes magyar szabadkőműves szervezet létrejöttétől az 1920-ig terjedő valamint az 1945-1950 közötti időszakok. A meghatározó egyéniségek közül Pulszky Ferencnek, Benedek Marcellnek és Galambos Istvánnak szenteli a legtöbb figyelmet. Végül értékeli a témakör legfrissebb hazai irodalmával kapcsolatos vitákat.
Előadó: Pók Attila professzor, történész, tudományos tanácsadó
Kásán - Jazd - Kermán és környékük - a vidéki Irán alig ismert építészete
Dr. Sárközy Miklós sorozata – 15. rész
2024. január 08. (hétfő) 19.00
Online program Zoomon
Kásán, Jazd, Kermán – három régi iráni város rengeteg történettel, mítosszal és még több épített örökséggel. Előadásomban a klasszikus perzsiai városi kultúra és szellemiség e három régi és lenyűgöző központjába utazunk el virtuálisan.
Kásán a Kevír sivatag nyugati szélén fekszik a Keselyű hegység és a Kevír találkozásánál. A nálunk alig ismert csodálatos Kásánt szokták a legrégebbi iráni városnak is hívni, hiszen Kásán peremén terül el Szialk, a közel hétezer éves neolitikus tell település, amely talán valóban (az egyik) legelső iráni lakott település lehetett. Kásánba azonban sok más okért is érdemes ellátogatni. Kásán igazi kuriózuma az a több mint száz polgárház, mit ház, palota, melyek a 18-19. században épültek, és amelyek akár hatvan-hetven szobának és négy-öt emeletnek is helyt adtak. Karcsú széltornyokkal és boltíves csarnokokkal ékeskedtek, és napokig lehet barangolni e fényes, lenyűgöző és hatalmas méretű építészeti csodák között, melyek jól bizonyítják, hogy mennyire nem egyértelmű Iránt a 18-19. században dekadens, hanyatló entitásnak látni és láttatni. Más szóval, lehet úgyis hanyatlani mint Kásán polgárai tették egykoron, de ez vállalható és szimpatikus hanyatlás. A polgárházakon túl a ragyogó kásáni régi bazár 19. század végi sztalaktitos boltívei alatt is elfogyasztunk egy pohár erős iráni teát, és végül a nemes Fín kertben emlékezünk Amír Kabírra, az ott 1853-ban mártírhalált szenvedett jeles iráni államférfira.
Jazd talán egy fokkal ismertebb Kásánnál Magyarországon. Jazd Jászberény testvérvárosa, ahol közel tíz éve áll Sisa József ötvösművész Jászberény emlékműve a jazdi polgármesteri hivatal mellett, és létezik már Jászberény utca is jó ideje, a magyar kultúra tehát nem idegen Jazdban. Jazd egykor és most az iráni zoroasztriánusok fellegvára és erős bástyája volt és maradt. Zarathustra híveinek vallási és kulturális emlékeit több helyen felfedezhetjük a városban, ahol több zoroasztriánus múzeum, temető, tűztemplom, kulturális intézmény tekinthető meg. Jazd környékén pedig közel féltucat fontos zoroasztriánus zarándokhelyet lehet most is szabadon felkeresni. Jazd muszlim fénykora a 14- századra esik, amikor a város rövid ideig a Mozaffarida dinasztia fővárosa lett, ekkor, a 14-15. században emelték a jazdi nagymecsetet, amely közel hatvan méter magas minaretjeivel (melyek a legmagasabbak ma Iránban) és kifinomult mihráb mozaikjaival a mozaffarida-timurida mecsetépítészet iráni ékkövének számít. A jazdi óváros UNESCO világörökség végtelen labirintusa, rengeteg sikátorával, fürdőivel, édesvizet szállító qanátjaival (csatornáival) ciszternáival, széltornyaival jól példázza a szélsőséges sivatagi körülményekhez leleményesen alkalmazkodó emberi elmét.
Kermánban ritkán vendégeskedünk, de érdemes Kelet-Irán eme fontos kulturális központjába is ellátogatni, ahol ismét különös élmények érik az embert, ha eredeti iráni művészeti élményekre vágyik. A 17. századi Gandzs Alí Khán tér kicsit talán Iszfahánt idézi meg, a körötte fekvő mecsetek, fürdők, bazár mind-mind azonban különböznek Iszfahán világától, körös-körül pedig rézművesek kopácsolása hallatszik, hiszen a világ egyik legnagyobb rézbányája Kermán közelében található. Kermán patinás nagymecsete mellett érdemes rövid kirándulást tenni a helyi zoroasztriánusoknál, és megtekinteni a vélhetőleg a koraiszlám korból származó Dzsabalije épület kupoláját, melyről máig sem világos, hogy voltaképpen milyen célból is épült. Kermánnak emellett izgalmas kortárs művészeti gyűjteménye is van, a Dr. Szanaati Múzeum, ahol Vasarely és Henry Moore alkotásai fogadják a látogatót egy szép és tartalmas nap végén.
Előadó: Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense.
Bűntény a piramisban
Peru-sorozat – 1. rész
2024. január 09. (kedd) 20.00
Online program Zoomon
1987 elején lövések zaja verte fel az észak-perui tengerpart egyik kis falujának éjszakai csendjét. Rendőrök hatoltak be az egyik falubeli házába. Az eredmény egy halálos sebesülés a falusiak oldalán és tucatnyi aranyozott rézből készült tárgy a rendőrök zsákmányaként. A tragikus eset előzményeként a falusiak a közelben álló piramisok egyikében egy kivételesen gazdag sírra bukkantak. Persze nem véletlenül. Ősi városok és sírok fosztogatásának Peruban évszázados hagyománya van. Ez történhetett „ipari méretekben”, ahogy a 16. századi spanyolok mosatták el a mögötte futó Moche folyóval a legnagyobb piramis, a Huaca del Sol jó részét, vagy éppen „kisipari módszerekkel”, helyi parasztokból lett huaquerók által használt vasrudakkal. 1986 végére a huaquerók már teljesen feltúrták a Sipán körüli temetőket. Általában agyagedényeket, gyöngyöket vagy réztárgyakat hoztak felszínre, és adtak tovább a környéket járó régiségkereskedőknek. Egy csoportjuk ekkor úgy döntött, hogy visszatér a sipáni piramisokhoz abban a reményben, hogy egy gazdag sírra bukkannak. A három piramis közül a legkisebbet, egy kb. tíz méter magas dombot választottak, melynek a tetejéhez közel kezdtek egy aknát mélyíteni. Csaknem 8 méter mélyen jártak, amikor egy februári éjszakán vízszintesen elhelyezett gerendákra bukkantak. Amint ezt a réteget áttörték, egy soha nem látott gazdagságú leleteket rejtő sírkamrában találták magukat. Ettől kezdve felgyorsultak az események. A páratlan leletek közvetítőkön keresztül limai és külföldi magángyűjteményekbe vándoroltak, ami pedig azonnal nem kelt el azt a huaquerók őrizték. A nagy fogásnak persze gyorsan híre ment, végül a rendőrök lecsaptak a sírrablókra.
Előadó: Dr. Gyarmati János, régész, néprajzkutató, főmuzeológus
Patagónia: az Angus steak és az Andok vörösborának találkozása a gleccserek tövében
2024. január 11. (csütörtök) 20.00
Online program Zoomon
A Patagóniát egykor benépesítő óriás-indiánoknak már a nyomát sem találni, helyüket merinó gyapjas bárányok, lámák és a fenntartható turizmus úttörői vették át. A csendes-óceáni partvonal nedves légáramlatai a déli félteke legnagyobb gleccserállományát táplálják. Az Andok hajmeresztő falai a világ legjobb hegymászóinak is kihívást jelentenek. Míg lábainál a déli félteke borfővárosa, Mendoza terül el, atlanti-óceáni partvidéken a tangó, a steak és a futball vitathatatlan fővárosa, Buenos Aires csábít időutazásra.
Előadó: Irimiás Balázs, építész, Japán-utazástervező
Isztambul: kelet és nyugat találkozása
Törökország-sorozat – 1. rész
2024. január 15. (hétfő) 20.00
Online nyilvános program Zoomon
Bizánc, Konstantinápoly, Isztambul; három név, három korszak. A Márvány-tenger, a Boszporusz és az Aranyszarv által határolt aprócska fölnyelven egykor egy görög telepesek által alakított városka állt, mely az idő előre haladtával a keletrómai, majd pedig az Oszmán Birodalom székhelye lett. A második Róma, amelyet az avaroktól az arabokon át orosz cárokig sokan és sokszor próbáltak elfoglalni, de csak keveseknek sikerült. Vallások, kultúrák találkozóhelye, ahol a kelet a nyugattal találkozik, híd, amely elválaszt és összeköt.
Ebben az előadásban erről a hallatlanul izgalmas városról és annak történetéről tudhatunk meg többet az alapítástól egészen a 20. századig. Hogyan alakult ki a ma ismert Isztambul városmagja? Milyen fejlődésen ment át a város az évszázadok alatt? Mi köze Mátyás királynak Isztambulhoz és miért mondta róla Kós Károly, hogy a legnagyobb ellensége a földrengés és a tűzvészeken kívül maguk a város lakói? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kapunk az előadásból, mely az Isztambulról szóló 3 részes előadássorozatunk első állomása lesz.
Előadó: Dr. Fodor Gábor, turkológus-történész
Nők az iszlám világban
Fedezzük fel az iszlám világát – 1. rész
2024. január 17. (szerda) 20.00
Online program Zoomon
Amikor a muzulmán nők életéről beszélünk, az emberek legtöbbjének a kendő és a többnejűség jut az eszébe. Pedig Dua Lipa is muzulmán, és a kendő szót vele kapcsolatban valahogy így fogalmazhatnánk meg: gyakran kendőzetlenül hiányos öltözetben lép fel a koncertjein. A muszlim férfi és nő kapcsolata, és a két nem társadalomban betöltött szerepe is az elmúlt évszázadok során sokat változott. A muzulmán nők napjainkban már nem csak „született feleségek”. Ezért a hírek és a személyes beszélgetéseim alapján azt gondolom, hogy a témáról kendőzetlen őszinteséggel érdemes, és kell is beszélgetni. Az előadásomban olyan mai dolgokra is kitérek majd, mint az abortusz vagy a mesterséges megtermékenyítés.
Előadó: Galgóczi István, arabista-iszlámszakértő, politológus.
A Nílustól a hieroglifákig: Az egyiptomi civilizáció kialakulása
Egyiptológia-sorozat – 1. rész
2024. január 18. (csütörtök) 19.00
Online nyilvános program Zoomon
Miért jött létre az ókori egyiptomi civilizáció? A Nílus, a Föld leghosszabb folyója milyen szerepet játszott ebben? Hogyan alakult ki az emberiség egyik legkorábbi írása, és miben különbözik más írásoktól?
Mint a cím is jelzi, az előadás három témát jár körül: felvázolja egyrészt a Nílus földrajzának áttekintése révén a folyó jelentőségét az ókori Egyiptom gazdaságában, másrészt az egyiptomi magascivilizáció és állam kialakulásának folyamatát, és végül egyik legfontosabb vívmányát, az írásrendszereit (hieroglif, hieratikus, démotikus).
Az ókori Egyiptomról szóló négyrészes sorozat első előadása.
Előadó: Dr. Irsay-Nagy Balázs, egyiptológus, egyetemi adjunktus
Az Indus-völgyi civilizáció
Zentai György sorozata – 8. rész
India-sorozat – 5. rész
2024. január 22. (hétfő) 19.00
Online program Zoomon
Az emberiség történetének három nagy korai civilizációja közül Mezopotámiáról és Egyiptomról meglehetősen nagy ismeretanyaggal rendelkezünk. Jóval korlátozottabb azonban a tudásunk a harmadikkal, az Indus-völgyi civilizációval kapcsolatban, holott jelentőségében, fejlettségében azonos szintű kultúráról van szó, ráadásul a kezdetei még messzebbre is nyúlnak vissza, mint az egyiptomié vagy a mezopotámiaié.
A fénykorát az ie. 2600-1900 között élő Indus-völgyi civilizációhoz tartozó első ismert települések módszeres régészeti feltárása az 1920-as években indult meg, s az azóta a mai Pakisztán, India és Afganisztán területén megtalált települések alapján már világosan látszik, hogy a kultúra nemcsak magas színvonalú, hanem hatalmas kiterjedésű is volt. Az egyre gyarapodó leletanyag és az egyre bővülő ismereteink ellenére azonban számos kérdés a mai napig megválaszolatlan az Indus-völgyiekkel kapcsolatban, elsősorban azért, mert az írásuk máig megfejtetlen maradt.
Az előadásban szó lesz a régészeti feltárás történetéről, valamint arról, mit tudhatunk meg vagy mit feltételezhetünk a tárgyi emlékeik alapján a településeikről, az életmódjukról, a külvilággal való kapcsolatukról, a világképükről, az indoárjákkal, valamint a későbbi hinduizmussal való kapcsolatukról, a nyelvükről vagy éppen a dél-indiai dravidákkal való esetleges rokonságukról.
Előadó: Zentai György, indológus-tibetológus, egyetemi oktató
A kiindulópont: a "zsidó Jézus" és a "hit Krisztusa"
Jézus tanításai: jelkép és valóság – 1. rész
2024. január 23. (kedd) 19.00
Online program Zoomon
A „Jézus tanításai: jelkép és valóság” című sorozatról: Az újszövetségi elbeszélés sokszor ismételt történetei, metaforái, képi megjelenítései sokszor megnehezítik azt, hogy új, „más” szemmel nézzük, olvassuk ezeket az eseményeket. Sorozatunkban megkíséreljük, hogy egy-egy ismert motívum "mélyére" pillantsunk, más fénytörésben ismerjük meg a megszokott alakokat, szimbólumokat. A sorozat előadásai egy-egy elem köré szerveződnek: a föld, a víz, a tűz és a levegő az evangéliumban mind sajátos jelentést hordoznak, és így igazán az „alapoktól” kiindulva olvassuk újra a jól ismert történeteket.
A kiindulópont: a "zsidó Jézus" és a "hit Krisztusa" előadásról: Régi kérdés, hogy mennyiben választható szét (és szétválasztható-e egyáltalán) ez a két alak: a történeti Jézus alakja, és a keresztény vallás megváltói figurája. Amit a történelmi tanítóról tudni lehet, vajon milyen viszonyban van a hit tárgyával? És mikor születik meg ez a különbségtétel? Folytonosság van-e az apostolok tapasztalata és a korai egyház tapasztalata között, vagy törés?
Ehhez hasonló kérdéseket járunk körbe az előadássorozat első alkalmával.
Előadó: Nacsinák Gergely András, ortodox pap, író, műfordító.
Fotós szemmel: Japán, az utolsó nindzsától az ama búvárnők világáig
Nicky Almasy sorozata – 4. rész
2024. január 28. (vasárnap) 09.00
Online nyilvános program Zoomon
Virtuális utazásra hívom Önt Japánba, ahol az ősi és modern kultúra találkozik, és ahol számos meglepő, érdekes történet vár Önre.
Az előadásomban – a fotóriporteri tevékenységem kapcsán – három témán keresztül nyújtok betekintést Japán gazdag kulturális örökségébe. Elsőként a sakura virágzás történetéről és hagyományairól mesélek, amely nemcsak gyönyörű látványt nyújt, hanem mély kulturális jelentőséggel is bír.
Ezt követően mesélek a találkozásomról az utolsó élő nindzsával. Ez a rész bepillantást enged a ninják történetébe, szokásaiba, fegyverhasználatukba, és általában a ninják megjelenésébe a történelemben.
Az előadás utolsó részében az ama búvárnők különleges és ma is élő hagyományába kalauzolom el a hallgatókat. Bemutatom, hogyan élnek és dolgoznak ezek a bátor nők, akik a tenger mélyére merülve hagyományos módszerekkel gyűjtik a különböző tengeri kincseket, megőrizve ezzel régi mesterségüket.
Az előadásom célja, hogy bemutassam Japán néhány különleges és kevésbé ismert arcát, amelyek új színeket és perspektívákat adnak hozzá a már meglévő ismereteinkhez. Ezek a témák segítenek megérteni a japán kultúra egyedi vonásait és azokat a ritka hagyományokat, amelyek továbbra is életben tartják a múltat, miközben formálják a jelent és a jövőt.
Előadó: Nicky Almasy, fotóművész
Amrita Sher-Gil élete és művészete
Híres magyarok a nagyvilágban – 7. rész
2024. január 30. (kedd) 19.00
Online program Zoomon
Az előadás során felfedezzük Amrita Sher-Gil, a legendás festőnő életét és művészetét. Amrita, aki magyar és indiai származású, egyedülálló művészeti stílussal hagyott mély nyomot a 20. századi képzőművészetben. Az előadásban betekintést kaphat Amrita bonyolult és színes életútjába, amely Magyarországtól Indiáig ível, és megvizsgáljuk azt a különleges művészi örökséget, amelyet hátrahagyott.
Az előadás során a következő témákat is érintjük:
Amrita Sher-Gil korai évei és magyar gyökerei: Hogyan alakult ki Amrita művészeti érzékenysége és stílusa a budapesti művészeti élet hatására.
Az indiai és európai művészeti hagyományok ötvözése: Bemutatjuk, hogyan egyesítette Amrita a keleti és nyugati művészeti elemeket, teremtve ezzel egy teljesen új művészeti nyelvet.
Amrita művészetének hatása és öröksége: Megvizsgáljuk, hogyan inspirálta Amrita munkája a későbbi művészeket és hogyan értelmezik újra napjainkban a műveit. Az előadáson számos festménye és archív fotó is segíti, hogy jobban megismerjük őt.
Előadó: Dr. Lázár Imre Ph.D., kulturális diplomata, India-kutató
Róma, ami az útikönyvekből kimaradt
Utas a holdvilág útján – 1. rész
2024. január 31. (szerda) 19.00
Online program Zoomon
Sajó Tamás a következőt írta az "Utas a holdvilág útján" című sorozatáról: "Utas a holdvilág útján" címmel, melyről Tamás a következőt írta: Egy Olaszország-előadássorozatra kaptam felkérést. Mint utazó művészettörténész úgy állítottam össze a sorozat tizenkét darabját, hogy előadásonként váltogatom az utas és a művészettörténész perspektíváját: egy-egy város átfogó áttekintését a város egy-egy híres épületének vagy műalkotásának mélyreható vizsgálata követi. A tizenkét előadással így – a 2023-as három előadást is beleértve – Velencétől Rómáig jutottam el, az ettől délre álló városok és nevezetességek egy következő évadra maradnak. Ez után kellett címet adnom a sorozatnak, s ekkor ébredtem rá, hogy a tizenkét előadással tulajdonképpen az "Utas és holdvilág" útvonalát és állomásait járom végig Velencétől Rómáig, azt az útvonalat, amelyet évente csoporttal is végigjárok, s amelynek koncepciójáról a sorozatomat bevezető előadást is tartottam. Ezért adtam neki ezt a címet, s ezért térek ki az egyes előadásokban is arra, amit Mihály – avagy Szerb Antal – azon a helyen látott vagy láthatott."
"Róma, ami az útikönyvekből kimaradt" című előadásról:
Róma vízre épült város. Nem olyan értelemben, mint Velence, amely szinte a vízen lebeg: Róma az ivóvízre épült. A város kiterjedését, népességét, beépítését az szabályozta, mennyi vizet szállítottak a városba a vízvezetékek. A római korban egymillió embert ellátó aquaeductusokat a barbárok elvágták, s a város összeomlott. A középkori Róma úgy éledt újjá fokozatosan, ahogy a pápák lépésről lépésre újjáépítették a vízvezetékeket. A vezetékek nyomvonalán jöttek létre Róma híres kútjai, s körülöttük a pompás reneszánsz és barokk városnegyedek.
Előadó: Sajó Tamás, művészettörténész, műfordító, világutazó
György blogja
György nemcsak aktív tagja a klubunknak, de a tudása, életszeretete és gondolatai is lenyűgöznek minket. Ezért megkértük, hogy ossza meg velünk a gondolatait. Júliusban elindult a blogja a weboldalunkon, Egy 95 éves professzor gondolatai életről, egészségről, utazásról címmel.
Örömmel osztom meg Önnel György januári blogbejegyzését: A saját nyelvet nélkülöző kétnyelvű ország – 2. rész. Ebben a részben György tovább folytatja Belgiumban szerzett tapasztalatainak és emlékeinek összegzését, beleértve a munkakultúrát, a helyi lakosokkal folytatott beszélgetéseket, kulturális kirándulásait és a véletlen találkozásokat.
Ide kattintva olvashatja el az írást.
Ha egy barátja, ismerőse érdeklődhet programjaink, klubunk iránt, kérem, ossza meg vele ezt levelet. A hírlevelünkre ide kattintva iratkozhatnak fel új érdeklődőink.
Bízom benne, hogy mielőbb találkozunk a klubban vagy valamelyik nyilvános programunkon! Jó, hogy velünk van!
Kozma Kata
KÉK Klub vezetője
