Ilyen még nem volt! Októberben három nyilvános programot tartunk. Ezeket, mint a többi programunkat is, az otthona kényelméből követheti, és akár aktívan részt vehet bennük. Emellett bemutatom Önnek további 12 egyedi előadásunkat, melyek októberben várnak Önre.
Következő nyilvános programjaink
A nyilvános programokon bárki részt vehet, aki regisztrál rá. Ezeket az alkalmakat is online, Zoom-on tartjuk. A bejelentkezési linket legkorábban 24 órával, de legkésőbb 10 órával a program kezdete előtt küldjük meg Önnek e-mailben. Jellemzően havi egy nyilvános programot szervezünk, azonban októberben kivételként kettőt tartunk, sőt, hármat, mert az október 1-jei programunkat október 18-án is megrendezzük. Bemutatom Önnek nyilvános programjainkat.
Nyilvános programunk október 1-jén és október 18-án
Az Utas és holdvilág útján
2023. október 1. (vasárnap) 19.00 órakor és október 18. (szerda) 19.00 órakor
Nyilvános, online program Zoomon keresztül
Az Utas és holdvilág olyan kultuszregény, amelynek sok olvasata van. S ha úgy határozunk, hogy bejárjuk az Utas és holdvilág útját, annak is sok lehetősége van. Végigjárhatjuk a regény főhősének útját Velencétől Ravennán és Umbrián át Sienáig és Rómáig. Ezzel az a baj, hogy Szerb Antal viszonylag kevés konkrét helyszínt említ a regényben, s a történések nagy része a szereplők lelkében zajlik. Gazdagíthatjuk ezt az útvonalat azokkal a helyszínekkel, amelyeket Szerb Antal maga bejárt és megemlít A harmadik torony című 1936-os itáliai útinaplójában. Ekkor már két utat követünk, a főhős mellett a szerzőét is, és érdekes látni, hogyan viszonyul egymáshoz a kettő, hogyan tükröződik az utóbbi az előbbiben. De ez inkább filológiai kaland, amelyet karosszékből kényelmesebb végezni.
Az Utas és holdvilágnak az az útvonala, amelyet már lassan tíz éve újra meg újra végigjárok a regény szerelmeseivel, a könyv egy másfajta olvasatán alapul. Ha feltesszük a kérdést, mi lehetett a legfontosabb Szerb Antal számára főhőse, Mihály fiktív – és valószínűleg a saját valós – útjában, a harmadik, római részben találunk kulcsot hozzá. Waldheim Rudi, az öntörvényű vallástörténész váratlan és hangsúlyos szerepeltetése és monológjai arra szolgálnak, hogy kifejtsék Szerb Antal vallástörténész barátjának, Kerényi Károlynak a nézeteit a görög és etruszk vallásról és ezen keresztül általában az életről, amelyeket Szerb Antal is osztott. Kerényi / Waldheim Rudi ókori vallásfelfogásának középpontjában az epifánia áll, az isteni, a transzcendens felragyogása a világban, bármilyen profán formában, amikor az embert lenyűgözi a hiteles találkozás valami nála nagyobbal, valami valódival. Ha innen nézzük, az Utas és holdvilág nem más, mint epifániák sorozata, amelyek ráébresztik Mihályt az élet valódi megélésének szükségességére.
Az én Utas és holdvilág-utamat mind a valóságban, mind ezen a virtuális utazáson ilyen epifániák sorozatára igyekszem felfűzni. Az utat végigjárva megállunk ott, ahol Mihály és Szerb Antal ilyenekkel találkozott, de olyan helyeken is, ahol találkozhatott volna, vagy talán találkozott is, csak nem említi a regényben: velencei sikátorokban, ravennai mozaikok előtt, umbriai és toszkán kisvárosok árkádjai alatt, kolostorokban, tavernákban, etruszk szarkofágok mellett. Mert Itália igazán bővelkedik ezekben – nem véletlen, hogy Szerb Antal ide ágyazta be az Utas útját.
Előadó: Sajó Tamás művészettörténész vagyok. Sok nyelven beszélek és fordítok, többek között Umberto Eco és más olasz szerzők művészettörténeti munkáit. Tizenéves korom óta folyamatosan utazom, s ezeket az útjaimat igyekszem megosztani A Wang folyó versei című blogomban (http://wangfolyo.blogspot.com) , a Studiolum Szabadegyetem című előadássorozatomban (http://talks.wangfolyo.com) és jó tíz éve már az általam szervezett valódi utakon is, a Mediterráneumtól a Kaukázuson és Perzsián át Kínáig. Mielőtt 2000-ben független tudóssá, afféle Waldheim Rudivá lettem volna, a MTA-n kutattam és a CEU-n tanítottam. Igazából az általam szervezett utak is peripatetikus egyetemi előadások.
Az előadás után Ön hozzászólhat, kérdezhet Tamástól. Beszélgetéssel zárjuk az estet.
A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Ide kattintva látja a részleteket.
Nyilvános programunk október 9-én
Pléh Csaba és Mérő László kettős, kölcsönös könyvbemutatója
2023. október 9. (hétfő) 19.00
Nyilvános, online program Zoomon keresztül
Két professzort kértem fel, hogy mutassák be és ajánlják egymás könyvét a közönségnek. Látszólag kevés kapcsolódási pont van közöttük azon túl, hogy professzorok, pszichológusok, írók, és fontos szerepet játszik az életükben a kreativitás. Mondhatnánk, hogy ez sem kevés. Könyveikből közelebbről megismerhetjük őket, bepillanthatunk életükbe, gondolataikba. Bízom benne, hogy egymás könyvét elolvasva és bemutatva több közös gondolatot és kapcsolódási pontot találnak egymással. Pléh Csaba mutatja be és ajánlja a közönség figyelmébe Mérő László "Tökéletes tökéletlenség" című könyvét, míg Mérő László Pléh Csaba "Árnyak" című kötetét mutatja be.
Mérő László kötete, a Tökéletes tökéletlenség ötperces esszék a lélek, a matek és az élet dolgairól címmel jelent meg, és ahogy ő fogalmaz róla: „Húsz éves publicisztikai működésem termésének legjavából összeállítottam hét esszéciklust, amelyek nagyjából lefedik azokat a területeket, amelyekről az utóbbi húsz évben mondanivalóm volt. Egyetlenegy terület maradt csak teljesen ki, a politika.”
Pléh Csaba így ír az Árnyak című könyvéről: „Emlékkönyv, de nem abban a színes-szagos értelemben, ahogy nagynénéim emlékkönyveibe az ötvenes évek elején mindenki mindenféle negédes szépet és szó szerint színeset írt, papír alatt szétnyomkodva a színesceruza belét, a reszelékkel bemaszatolva-satírozva a lapot. Ebbe az emlékkönyvbe egyedül én írtam kollégáimról, barátaimról, mestereimről.”
Mérő László (1949) matematikus, pszichológiai kutató és játéktervező, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 20 éve dolgozik a memetikai marketingkutatás területén. Játékfejlesztéssel is foglalkozik több mint 50 éve, játékai több amerikai és japán díjat nyertek. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei eddig 11 nyelven jelentek meg.
Pléh Csaba (1945) pszichológus és nyelvész. Számos egyetem tanára (ELTE, SZTE, BME) és vendégtanára és kutatója (Bécs, Rutgers, Stanford, Lyon), jelenleg a CEU, Budapest vendékkutatója. Kutatási és oktatási témái a magyar nyelvfeldolgozás és a nyelvi fejlődés, kölcsönhatásban a megismerési folyamatokkal, valamint a pszichológia és a kognitív mozgalmak történet, különös tekintettel az evolúciós szemléletre. A Magyar Tudomány Akadémia és az Academia Europeae tagja.
A program nyilvános, de regisztrációhoz kötött. A program további részleteit és a regisztrációs linket ide kattintva találja.
További októberi klubprogramjaink
Türkmenisztán - egy elzárt ország arcai
Dr. Sárközy Miklós sorozata, 12. rész
2023. október 04. (szerda) 19.00
Online program Zoomon
Türkmenisztán kevéssé ismert, de komoly kulturális örökséggel rendelkező állama a mai Közép-Ázsiának. Előadásom során a sokak által alig ismert, zárt állam épített örökségével ismerkedünk meg az egykori Északnyugat-Khorászán, Dihisztán és Khwárizm területén. Hagyjuk a modern politikai sztereotípiákat, a felszínes és sivár kliséket, melyeket a mai sajtóban Türkmenisztánra alkalmaznak, és próbáljuk megérteni és megismerni ennek a kevéssé ismert országnak a kulturális örökségét.
Virtuális utazásunk első felében Asghabat, a türkmenisztáni főváros szépségéveivel ismerkedünk. Asghabat, az iráni határnál, a Kopet Dag hegység közelében épült egykori orosz katonai kolónia az elmúlt harminc évben teljesen átalakult, a fiatal közép-ázsiai állam vezetői presztízskérdést csináltak a főváros építészetéből. Asghabat a fehér márvány falakkal pompázó paloták városa, ahol még az autóknak is fehér színben kell virítaniuk. Megtekintjük a Nemzeti Múzeum páratlan párthus és iszlámkori kincseit, mint például Gonurtepe (Margus) világhírű leleteit, a Kr.e. 3-2. századi hellenisztikus elefántcsont rhütonokat vagy a Mervből előkerült Kr. u. 2-3, századi buddhista tárgyakat. Asghabat másik híres múzeuma a Szőnyegmúzeum, mely szintén páratlan kincsekkel bűszkélkedhet, a világhírú türkmén nomád szőnyegek szépsége magával ragadó. Mindezeken túl virtuális kirándulást teszünk egy asghabati piacon és körülnézünk a modern Asghabat utcáin is, ahol számos érdekes modern köztéri alkotást tekintünk meg.
Asghabat után ellátogatunk a türkmenisztáni főváros környékére is, virtuális zarándoklatot teszünk Zengi Baba szúfi misztikus Asghabat közelében fekvő síremlékéhez, és megnézzük Anau egykori monumentális 15. századi timurida mecsetének romjait is, melyet egy földrengés rombolt részben le. Ezt követően látogatást teszünk Niszában, az iráni népek közé tartozó Párthus Birodalom egykori korai fővárosában, mely a Kr.e. 3-1. század között élte virágkorát. Nisza építészete sajátosan elegyíti az ókori keleti és a hellenisztikus építészeti stílusokat. Ezt követően megtekintjük a Göktepei csata emlékművét, mely az 1881-ben az oroszok által lemészárolt több tízezer tekke türkmén nomádnak állít emléket, és amely emlékmű csak a Szovjetunió bukása után készülhetett el. Gipcsak falvában ellátogatunk az első türkmén elnök, Szaparmurat Nijazov (Türkmenbasi) mauzóleumába és virtuális sétát teszünk Türkmenisztán legnagyobb mecsetében is, melynek falain nemcsak a Koránból, hanem a Türkmenbasi könyvéből, a Rúhnámából (A Lélek könyve) is szerepelnek idézetek.
Ezt követően virtuálisan átszeljük a Karakum sivatagot és megállunk az Amu Darja, a legnagyobb türkmenisztáni folyó partján is rövid időre, ahogy annak idején Vámbéry Ármin is tette. Közben megismerkedünk a nomád türkmének világhírű lovával, a már Magyarországon is tenyésztett nemes ahal tekével. Itt elidőzünk a türkmén nomád hagyományoknál, hiszen Türkmenisztánba a modern életben sem szűnt meg a nomadizmus és a nomád törzsek befolyása teljesen.
Végül rövid látogatást teszünk az üzbég határ közelében fekvő észak-türkmenisztáni Konya Ürgencsben (Régi Ürgencs), az egykori Khwárizm középkori fővárosában, amely a 10-16. század között több jelentős helyi dinasztia (Khwárizmsahok, üzbég Arabsáhidák) és amelynek monumentális épületei, mecsetei, minaretei, zarándokhelyei ma is az egykori gazdag középkori muszlim metropolisz emlékezetét őrzik.
Előadó: Dr. Sárközy Miklós iranista, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense
Csoma útján két keréken
Zichó Viktor sorozata – 1. rész
2023. október 07. (szombat) 19.00
Online program Zoomon
Bemutatom a 13 ezer km-es kerékpáros expedíciómat Csomakőröstől Darjeelingig, Kőrösi Csoma Sándor útvonalát követve, emléke előtt tisztelegve, amit az ő indulásának 200. évfordulója alkalmából teljesítettem. Az expedíciót Kőrösi eredeti naplóbejegyzéseivel párhuzamba vonva mutatom be, több esetben kitérek különböző fenntarthatósági aspektusokra. Az utazás számos nehézséggel szembesített: az átkelés a Karakum sivatagon és a Hindukush-hegység hágóin fizikailag jelentett kihívást, míg a pakisztáni letartóztatás és börtönben töltött négy hét, valamint a covid alatti 9 hetes indiai kórházi fogvatartás mentálisan tett próbára. Az expedíciót végül álruhában, rendőrök elől bujkálva teljesítettem.
Előadó: Zichó Viktor, kerékpáros, hegymászó, extrém sportoló.
A Fudzsi szent hegyétől a fürdőző majmokon át a nagojai sintó szentély császári ereklyéjéig
Japán-sorozat 14. rész
2023. október 11. (szerda) 20.00
Online program Zoomon
Japán központi régiója nemcsak a legismertebb japán ikont, a művészek garmadáit megihlető Fudzsi tökéletes vulkáni kúpját foglalja magába, de a világ legnagyobb autógyártója, a Toyota egykori gyárépületében berendezett múzeuma mellett, az összes eddig gyártott sinkanszen ágyúgolyó vonatot életnagyságban bemutató múzeumot, és számtalan egyéb izgalmat is rejt. A császári család isteni eredetét jelző három ereklye közül a szent kard is, Japán egyik legfontosabb sintó templomában, a nagojai Acuta nagyszentélyben került elhelyezésre. Japán erdeiben élő makákók előszeretettel ücsörögnek egész napokat forró termálvízben, vajon a hideg ellen védekeznek ezzel?
Többek között ezt is megtudhatjuk a Japán központi régióját bemutató virtuális utazásunkon.
Előadó: Irimiás Balázs építész, Japán-utazástervező
Mohamed élete
Az 1001 imaszőnyeg meséje: az iszlám története, 2. rész
2023. október 12. (csütörtök) 20.00
Online program Zoomon
Az arabok történelmében Mohamednek sikerült először az iszlám zászlaja alatt egy államba egyesítenie az arabokat. Tette mindezt úgy, hogy a hívei nem egy világi vezetőt, egy politikust láttak benne, hanem egy prófétát. A próféták születésének Időrendi sorrendjében Mohamed volt az utolsó. Az ő életéről van a legtöbb hiteles forrásunk. Ki volt ő? Hogyan élt, és mit tanított mint próféta? Tartson velem, szeretettel meghívom a KÉK Kulturális Élményklub keretén belül megrendezett előadásomra. De – a Próféta szakállára mondom - nemcsak Mohamed életét fogom bemutatni a keleti (iszlám) és a nyugati (keletkutató) tudományok segítségével. Hanem megválaszolom azt a kérdést is, hogy valóban lebeg-e Mohamed koporsója Mekkában? És, arról is szó lesz, hogy a magyarok pók szeretete hogyan kapcsolódik Mohamedhez.
Előadó: Galgóczi István, arabista – iszlámszakértő
Mexikó ősi piramisai
Mexikó-sorozat 2. rész
2023. október 16. (hétfő) 20.00
Online program Zoomon
Az emberi közösségek az őskori megalitikus építményektől kezdve a 20. századi ikertornyokig és a dubai felhőkarcolóig monumentális építészeti alkotásokon keresztül fejezték ki társadalmi együvé tartozásukat, gazdasági és politikai erejüket, kulturális nagyságukat, vallási meggyőződésüket. E monumentális építészeti alkotások igen markáns típusát képviselik a világ számos pontján fennállott prekapitalista civilizációk piramisai, melyek napjainkig kitörölhetetlen lenyomatát őrzik az őket létrehozó kultúrák nagyszerűségének. Városaikat, templomaikat és számtalan egyéb alkotásukat elfedték, eltüntették az évezredek, ám ezek az emblematikus alkotások éppúgy dacoltak a sivatag homokjával, a trópusi esőerdő fáival, mint a későbbi népek pusztításaival.
Az amerikai kontinens két jól körülhatárolható régiójában, a Középső-Andokban és Mezoamerikában léteztek olyan kultúrák, amelyek ilyen építményeket hagytak maguk után, de mégis az utóbbi az, ahol a települések jó részében megtalálható volt a fölfelé egyre csökkenő méretű csonka gúlákból emelt építmény, azaz a lépcsős piramis. A piramisok ott magasodtak a legkorábbi mezoamerikai civilizáció, az olmék kultúra szertartásközpontjaiban csakúgy, mint a legkésőbbi azték városokban. Részét képezték a kicsiny vidéki településközpontok szertartási kerületének, hasonlóan az olyan metropoliszokhoz, mint amilyen a Mexikói-medencében fekvő Teotihuacán volt az i. sz. I. évezredben. Egyaránt előfordultak a mezoamerikai civilizációk északi pereméhez közeli tolték Tulában és a déli Honduras ékszerdobozának számító maja Copánban.
Ott voltak tehát mindenütt, ahol nagyobb számú, az állami szervezettség szintjére lépő emberek csoportja egy-egy szertartásközpontban összegyűlt. Sőt e szertartásközpontok legfontosabb építményei voltak. Kultikus épületként azokat a hegyeket szimbolizáltak, ahol az első emberek összejöttek, hogy isteneikhez minél közelebb, a hegyek csúcsán levő barlangokban mutathassák be áldozatukat.
Előadó: Dr. Gyarmati János régész, a Néprajzi Múzeum amerikai régészeti gyűjteményének főmuzeológusa
Egy hetet eltölteni Portugáliában
Portugália-sorozat – 5. rész
2023. október 17. (kedd) 19.00
Online program Zoomon
Ebben az előadásban ötleteket adok azzal kapcsolatban, hogy mi mindent érdemes megtekinteni Portugáliában egy tíznapos utazás alatt. Az ország északi része domborzatát, vegetációját és városainak, valamint falvainak kialakítását tekintve is igen eltérő. Portóból vagy Lisszabonból elindulva csillagtúrákat tervezhetünk. A legészakibb Minho vidékét mutatom be először és onnan haladunk majd dél felé. Az óceánparti részek mellett, beszélek majd az ország belső területén elhelyezkedő érdekesebb városokról és különleges falvakról. Kis távolságra egymástól, sok látnivalóval találkozunk az ország középső harmadában, Lisszabontól északra. Lisszabontól délebbre majd az óceánparti részt mutatom be jobban, ahol strandolni kevésbé, kirándulni viszont nagyon szép környezetben lehet. A nap és a strandolás szerelmeseinek egyértelműen a legdélebbi régió, vagyis Algarve felfedezését ajánlom.
Előadó: Felkai Piroska idegenvezető, tanár, műfordító
Dél-Japán: a sivatagtól Hirosimán át a tenger alatti alagútig
Japán-sorozat – 15. rész
2023. október 19. (csütörtök) 20.00
Online program Zoomon
Hiroshima az a japán város, aminek a neve örökre bevésődött a II. világháború végóráinak és egyúttal az emberiség legsötétebb pillanatainak mementójaként. Azt már sokkal kevesebben tudják, hogy a közeli tengeröbölben, ahol a leggyakoribb Japán szelfi-háttérként ismert cinóbervörös sintó kapu áll, a kapu mögött a világ egyik legfinomabb osztrigáját tenyésztik. A kapu melletti sziget a legszentebb sintó kegyhelyek egyike a 6. század óta. A közelben adták át az ezredforduló előtt a Honsú szigetét Shikoku-val összekötő, 6 szigeten átívelő hídrendszert, amely lehetővé teszi, hogy akár kerékpárral is átkelhessünk a Japán Beltengeren.
Naoshima és a közeli szigetek a beltengeri szigetvilág azon ritka és kivételezett tagjai, melyeket az elhagyatottságtól és elnéptelenedéstől egy közeli vállalkozó művészeti projektje mentett meg. Mára világszínvonalú múzeumokkal és köztéri installációkkal büszkélkedhetnek, és a turizmusuk is folyamatosan növekszik.
Kurashiki kisvárosát Japán Velencéjének is nevezhetnénk, óvárosát átszelő csatornáinak köszönhetően. De van itt a közelben homokdűnékkel dekorált sivatag is, ahol akár tevegelhetünk is. Vagy akinek kedve támad, Honsú szigetét a déli Kjúsúval összekötő tengeralatti alagúton is átsétálhat, az első japán sógunátus kikiáltását eldöntő tengeri csata helyszíne alatt. Ezekből kapunk egy kis ízelítőt következő online fotel-túránkon, a Japán sorozatunk 15. epizódjában.
Előadó: Irimiás Balázs építész, Japán-utazástervező
A Genezis genezise: a teremtés olvasatai
SZENT ÍRÁS és SZENTÍRÁS – Történetek a Bibliából kezdőknek és újrakezdőknek, 2. rész
2023. október 24. (kedd) 19.00
Online nyilvános program Zoomon
A Teremtés Könyvének olvasatai korról-korra különböznek: a konkréttól a szimbolikus értelmezésen át a misztikus magyarázatokig. Hogyan jött létre a világ a bibliai szemléletmód szerint? Mi az ember helye és feladata a világban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Genezis közeli olvasatával.
Előadó: Nacsinák Gergely András ortodox pap, író, műfordító
Koh-i-Noor, a világ leghíresebb gyémántjának kalandos története
Zentai György sorozata – 5. rész
2023. október 25. (szerda) 19.00
Online program Zoomon
A brit koronaékszerek részét képező, az anyakirálynő koronáját díszítő Koh-i-Noor minden bizonnyal az emberi történelem leghíresebb és legnagyobb vitákat kiváltó gyémántja, melynek a hozzá fűződő legendáknál csak a valós története változatosabb.
Az egykor a világ legnagyobb gyémántjának tartott kő eredete a legendák ködébe vész, de már ezek a legendák is előrevetítik későbbi sorsát: birtoklása az abszolút hatalom jelképévé vált, aminek szinte egyenes következményeként háborúk, viszálykodások és rengeteg vér és pusztulás kísérték útját. S bár a gyémánt történelmében oly gyakran jelen lévő erőszak mára a múlté, a vele kapcsolatos viták nagyon is elevenek a mai napig is: az 1849-ben, Viktória királynő uralkodása idején az akkor a világ jelentős részét saját gyarmataként uraló Brit Birodalom által megszerzett gyémántra jelenleg három ország, India, Pakisztán és Afganisztán is igényt tart, ami legutóbb III. Károly király és Kamilla királyné koronázásakor okozott diplomáciai feszültségeket.
Az előadásban e különös drágakő történetéről lesz szó az eredetét bemutató legendáktól a mai helyzetéig. A Koh-i-Noor, ez a színtelen kődarab mintha magában foglalná az indiai kultúra és történelem végtelen sokszínűségét: a hindu istenektől és királyoktól kerül a muszlim szultánok kezébe, tőlük egy perzsa hadúr rabolja el, végül pedig az utolsó szikh császártól szerzi meg az Brit Birodalom.
Előadó: Zentai György, indológus-tibetológus, egyetemi oktató
Makassar, egy pezsgő kalmárkirályság
Gazsi ázsiai meséi utazóknak és szobaturistáknak – 8. rész
2023. október 26. (csütörtök) 19.00
Online nyilvános program Zoomon
Ma este Délkelet-Ázsia egy olyan szegletébe teszünk képzeletbeli utazást, amely talán nem sokak számára ismert, ám a 17. század első felében komoly befolyásra tett szert és hihetetlen változásokon ment keresztül – hogy azután jelentősége ismét elhalványodjon a hollandok eljövetele után.
Az egykori gowai szultánátus központja, a Celebesz szigetének délkeleti csücskén szárba szökkent tengeri hatalom, Makassar ilyen hely. Remek példája annak, miként lehet rátermett uralkodók vezetésével, a kereskedelem segítségével egy olyan kevert vallású, nemzetiségű, ám békés hatalmi központot létrehozni, melynek lakossága az idő tájt Európa legnagyobb városaiéval – Párizzsal, Londonnal, Amszterdammal – vetekedett.
Irány a trópusok, vitorlát fel!
Előadó: Gáspár Péter (Gazsi), ázsiai főzőkurzusokat vezet, idegenvezető, végzettsége szerint francia - történelem szakos tanár
Fotós szemmel: India és Le Corbusier egyedi világa Chandigarh
Nicky Almasy sorozata – 3. rész
2023. október 29. (vasárnap) 09.00
Online program Zoomon
Csatlakozzon hozzám egy virtuális utazásra Indiába, ahol a hagyomány találkozik a modernitással. Előadásom során felfedezzük India gazdag és változatos kulturális örökségét, különös tekintettel a harcművészetekre és az építészetre.
Az utazást Manipur államában, India Észak-Keleti csücskében kezdjük, ahol a Thang-Ta harcművészet a közösség összetartó erejét és az állam harcias mentalitását képviseli. Ezután átutazunk Punjab államba, ahol megismerjük a Gatka harcművészetet, ami a Sikh eszme és életvitel legfőbb vonásait fejezi ki, és a 15. században kialakult Shastar Vidiya részeként fontos szerepet játszik a Sikh kultúrában. Színes, kalandokkal teli indiai kalandozásokat teszünk Both Miklós magyar zeneszerző, előadóművész és folklorista társaságában, ebből is mutatok részleteket. Végül megcsodáljuk Le Corbusier modernista építészetét és várostervezését Chandigarh városában. Megismerjük a Chandigarh-projekt érdekfeszítő történetét, a város lebontása és az emberi test által inspirált tervezése kapcsán. Mindezt megmutatom Önnek, tartson velem.
Előadó: Nicky Almasy fotóművész
Nagykabát és strandpapucs – A Niagarától Havannáig
Amerikai kalandok – 4. rész
2023. október 30. (hétfő) 20.00
Online program Zoomon
Elindulni a fagyos Kanadából a trópusi Kubába az Egyesült Államokon keresztül, izgalmas kaland. Járjuk be a kontinens keleti oldalát, és váltsuk le a nagykabát strandpapucsra.
Szöcskeugrásban fedezzük fel az amerikai kontinens keleti partvidékét. A Niagara vízesés ámulatba ejtő természeti ereje, és a mellé épült műanyag város jó kiindulás a felfedezésre. Átcsúszunk a vízesés felett, New Yorkban elveszünk a neontáblák és sikátorok között, majd felhőket simogató épületeket nézünk.
Utána megpróbálunk bejutni a Fehér házba Washington DC-ben, majd irány dél. New Orleans mámora után, Orlandóban Mickey egérrel pacsizunk, majd a mocsárvidék alligátoraival kell megküzdenünk.
Jöhet Miami és a rongyrázás, végül Key Westnél intünk búcsút az USA-nak, és Havannáig, a kubai ritmusok fővárosáig meg sem állunk. Rum, szivar és oldtimerek zárják a nem hétköznapi utazást.
Less be ebbe a sokszínű tájba, ismerkedj meg az amerikai kontinens már kitaposott és még kevésbé ismert keleti vidékével, a sok személyes történettel és izgalmas kalanddal tarkított előadáson.
Előadó: Gyémánt Balázs idegenvezető, hivatásos világutazó, utazóblogger - "Balázs utazik"
Ha egy barátja, ismerőse érdeklődhet programjaink, klubunk iránt, kérem, ossza meg vele ezt levelet. A hírlevelünkre ide kattintva iratkozhatnak fel új érdeklődőink.
Kozma Kata
KÉK Klub vezetője
