A bél-mikrobiótának kulcsszerepe van az emberi egészségben, az agyi funkciókban és a viselkedésben, ami miatt kutatása az orvostudomány egyik legígéretesebb területévé vált.


admin

Egy személy – kettős biológia

Mottó: A valóság megismert kis darabkája is értéket hordoz

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberi szervezet működését önállónak, saját bázison alapulónak tekintettük. Az ugyan ismert volt, hogy a belekben, a bőrfelületen és másutt is éldegélnek mikroorganizmusok, de ezeket természetes együttélőnek, kommenzális mikroflórának tekintették: amelyek közömbösek számunkra, általában nem bántjuk egymást. Zavart csak az okozhatott, ha netán kórokozó került közéjük, ezek ellen kellett csak harcolni. A mikrobiológiai módszerek fejlődésével, majd különösen a genetikai eljárások felfedezésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ember emésztőrendszerében hatalmas tömegű mikroflóra van, nemcsak baktériumok, hanem gombák, vírusok, ősbaktériumok (archeák, amelyeket nem sorolnak a baktériumokhoz), protisták (sem az állat-, sem a növényvilághoz, sem a gombákhoz nem tartozó organizmusok). Ezek egy – feltehetően jelentős – része csak genetikai módszerekkel mutatható ki, nem tenyészthető. Ezzel a megállapítással nem minden kutató ért egyet, ugyanúgy azzal sem, hogy a mikroorganizmusok száma egy nagyságrenddel nagyobb (10 a tizennegyediken), mint az emberi szervezet sejtszáma (10 a tizenharmadikon), ők inkább az 1:1 arányt ismerik el.

A béltraktusban élő mikroszervezeteknek különleges és sokrétű jelentőségük van. Ezek egyike a bél-agy tengely útján megvalósuló hatás. A bél mikrobái egy, az aggyal közvetlen kölcsönös kapcsolatot jelentő ideg, a nervus vagus aktiválásával képesek információt továbbítani, és így a gazdaszervezet magatartását, hangulati elemeit befolyásolni. Ennek kissé szélsőséges, de bárki számára megfigyelhető formája, hogy vannak, akik bánatukat több szelet tortába, vagy bőséges lakomába fojtják, és a keletkező ”örömhormonok”, endorfinok teljesítik feladatukat. Kémiai anyagok, neurotanszmitterek is termelődnek a mikrobák anyagcseréje folyamán, amelyek szintén befolyásolják az agyi központok működését. Az immunrendszer sejtjei kis fehérjemolekulákat választanak ki, ezek a cytokinek, amelyek befolyásolják a gyulladásos jelenségeket, illetve az agyműködésnél a depressziót és az aggódást, nyugtalanságot. A bélmikrobák elősegítik a cytokinek termelődését, és így hatnak a magasabb agyi funkciókra. Ugyanilyen következményeket eredményeznek a baktériumok más anyagcseretermékei, az úgynevezett rövidláncú-zsírsavak, amelyek gátolják a sokat vitatott koleszterin képződését, és gátolják a vastagbél rosszindulatú daganatainak kialakulását.

A mikroorganizmusok összetett népességét mikrobióta elnevezéssel fogják egybe, és akkor, ha a genetikai struktúrát kívánják kiemelni, a genom fogalma lép be, de a napi gyakorlatban felváltva használják a két szót. Az egyén bél-mikrobiótája viszonylag állandó összetételű, de jelentős mértékben függ a táplálkozástól. Ez azt jelenti, hogy az étrend bizonyos elmeinek módosításával megváltozhat a mikrobióta jellege, más összetevők válnak dominánssá. Ez tehát egy fontos út a mentális egészség javítására, a bél-agy tengely felhasználásával. Ennek a lehetőségnek azonban még számos részlete tisztázatlan, de reményt keltő. Kedvező változásokat figyeltek meg pl. gyümölcsök (dinnye, őszibarack, mangó, körte), háztáji tojás, hüvelyesek, édesburgonya, köles, amaránt, kinoa, zab, barna rizs, basmati rizs észszerű fogyasztásánál.

A bél-agy tengely kapcsolata kétirányú. Az agy direkt úton befolyásol bizonyos funkciókat (pl. a bél motilitása, azaz a megevett táplálék áthaladási gyorsasága, a bél permeabilitása, tehát a tápanyagok felszívódása, az immunrendszer működése), a bélrendszer átfogó komfortjának érzékelését. A bélből viszont információk érkeznek az agyba az étvágy szabályozásához arról, hogy mikor kell az evést befejezni.

A fejlődő agy különösen érzékeny a magzati időben és az első életévekben. A kutatások eredményei szerint a mikrobióta betelepülése már a méhen belüli életben megkezdődik, és ebben a placentának is szerepe van. Ennek a behatásai is befolyásolhatják az agyi struktúra és funkciók kialakulását, és kedvezőtlen esetben növelhetik az idegfejlődési rendellenességek iránti fogékonyságot. A következőkben a bél-agy tengely befolyása érvényesül.

A bél mikrobiótája határozottan befolyásolja a mentális egészséget. Ezen túlmenően azonban számos más betegségnél, kórképnél is megfigyelhető a közreműködése. Talán a kedves olvasó számára sem lesz érdektelen, ha ezekre majd még visszatérünk.

György