Az öregedési folyamatot táplálkozással kedvezően befolyásolhatjuk, mivel az étrend kiegyensúlyozottsága hozzájárulhat egy egészséges és késői öregkorhoz.


admin

Van út a később jelentkező egészséges időskorhoz?

Mottó: Hát minden-minden e világon
álomba ködlő furcsa álom? (E.A. Poe)

Az élőlények és így az ember életét is a magával hozott genetikai struktúrája szabja meg. Az öröklést hordozó gének határozzák meg a szem színétől az egész szervezet felépítésén át az öregedésig minden folyamatunkat, testi, szellemi jelenségünket. A gének azonban állandó kölcsönhatásban vannak a környezettel, és ezért bizonyos tulajdonságaink egyáltalán nem válnak nyilvánvalóvá, nem fejeződnek ki, szaknyelven nem, vagy csak részben expresszálódnak. A legszorosabb környezeti kapcsolatot a táplálkozás jelenti, amelynél testünk anyagává tesszük környezetünk egy-egy darabkáját.

Az öregedés folyamata nyilvánvalóan szintén genetikusan meghatározott, és testfelépítési, morfológiai, valamint működési, funkcionális változásokban mutatkozik, amelyeket az élet folyamán elszenvedett ártalmak még befolyásolhatnak, mind idegrendszeri, mind hormonális, mind immunrendszeri vonatkozásban. Ezt az igen bonyolult, összetett jelenséget azonban kedvezően tudjuk befolyásolni éppen a táplálkozás segítségével. Ennek egyik eleme a táplálékkal bevitt energia megszorítása, azaz a feltétlenül szükséges szintre mérséklése. Kísérleti állatokon bizonyított tény, hogy a meghatározott tápmennyiséget evő állatok tovább élnek, mint a tetszés szerint evő, „ad libitum” takarmányozottak. Ezt a korlátozást már egészen korai életszakasztól kell megvalósítani. Minden ember számára a késői öregedés reményét jelenti a kiegyensúlyozott táplálkozás. A lényeg: kerülni kell a rendszeres túlevést, a bőséges lakomákat és a következményes elhízást. Ugyanekkor gondosan ügyelni kell arra, hogy ki ne alakuljon hiányos táplálkozás, malnutrició, amely időseknél gyakori és veszélyhelyzetet jelent.

Az étrendet is célszerű úgy összeállítani, hogy minél több olyan összetevő legyen benne, amelyek hozzájárulhatnak a késői és egészségben eltelő öregkorhoz. Ezeknek több irányú hatásuk van. Egyrészt közreműködnek a szervezetben az anyagcsere során keletkező oxidáló vegyületek közömbösítésében, mert a naturális védekező rendszer aktivitása is beszűkül a kor előrehaladtával. Másrészt kivédik az örökítő anyag, a DNS (dezoxiribonukleinsav) károsodását, továbbá természetes úton méregtelenítő tulajdonságúak, csökkentik az izmok fáradtságát, erőt adnak és valamelyes „fiatalítást” szolgáltatnak a fogyasztó számára. A fekete és kék bogyós gyümölcsök az oxidatív stressz kivédésében jeleskednek és C-vitamintartalmuk is jelentős. Az avokádó, amely nálunk még nem népélelmezési cikk, a koleszterin magas vérszintje ellen hat. Az étcsokoládé kakaója antioxidatív és az idősödő bőrt védi. A káposzta, karfiol, brokkoli és keresztes virágú társaik a szellemi hanyatlás, a gyengülő memória, nem- különben a rosszindulatú daganatok ellen kínálnak védelmet. A fokhagyma, a kurkuma és más fűszerek segíthetnek a rák, egyes szív- és érrendszeri betegségek elleni védekezésben az oxidáció ellenes, a vér koleszterinszintjét normalizáló jellegük miatt. A fahéj hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. A diófélék ugyancsak a koleszterinszint szabályozásában vesznek részt. A gyömbér az emésztő- és keringési rendszer funkcióját segíti. A szója – különösen az ebből készített fermentált termék – segíthet az Alzheimer-kór, a csontritkulás (oszteoporózis) elleni védekezésben, a változó korban lévő nőknél az ösztrogénszint fenntartásában, és így a hőhullámok és más kellemetlen tünetek kivédésében. A teljes kiőrlésű lisztből készített kenyér, tészta komplex szénhidrátja előnyös a szénhidrát-anyagcserére, ugyanígy barna rizs is. Ezek többféle B-vitaminja, valamint rosttartalma ugyancsak lényeges. A görögdinnye húsa és magja egyaránt tartalmaz oxidatív szabadgyökök elleni összetevőket, ezáltal gátolva az öregedést. A hidegvizi tengeri halak omega-3 zsírsava – rendszeres fogyasztás esetén – mérsékli a gyulladások, az Alzheimer-kór, a sztrók kockázatát és megelőzi a korai öregedést. Az extra szűz olivaolajban ugyancsak a zsírsavak hordozzák az előnyös hatásokat, napi fogyasztás mellett: gyulladásellenes, redukálja az emelkedett koleszterinszintet, a rák kialakulását, a kardiovaszkuláris betegségeket, a szellemi hanyatlást. Az élőflórás joghurt (és más, hasonló fermentált tejtermék) nemcsak értékes kalcium, D- és B12-vitamin, fehérje forrása, de baktériumai probiotikum jellegűek, és számos fiziológiai folyamatot befolyásolnak a mikrobióta populáció tagjaként. A paradicsom antioxidáns likopénje redukálja egyes ráktípusok kockázatát, főként a tüdő, a gyomor és a prosztata rosszindulatú folyamatait és emellett részt vesz a bőr „karbantartásában”. Hazai átlagos időjárási viszonyok mellett sem szabad figyelmen kívül hagyni az elegendő mennyiségű ivóvizet, amely felnőtt számára mintegy napi másfél liter (kb. 8 pohár). Hőség, fizikai munka, sportolás nyilvánvalóan növeli ezt a mennyiséget. A szervezet folyadékigénye természetesen ennél több, és az ennek fedezetére szolgáló vízmennyiség a táplálékból (főleg levesek, főzelékek, gyümölcsök), kisebb részben az anyagcsere folyamataiból származik. A víz nélkül nincs élet, a szomjúságot néhány napig képes elviselni az ember, míg a szilárd táplálékok hiányát akár egy hónapig is. A kellő vízmennyiség, a hidratáció kiemelkedően fontos táplálkozási tényező.

György